Elkeseredett küzdelem a bíróságokon és a nyilvánosságban – A debreceni akkumulátor-beruházások és a tiltakozások második éve

A tüntetések intenzitása alábbhagyott, a civilek átvették a kezdeményezést a politikai szereplőktől, az ellenállás pedig egyre inkább jogi útra terelődött. Van olyan debreceni önkormányzati képviselő, aki szerint a tiltakozás teljes kudarcot vallott, és csak a következő országgyűlési választásokban lehet bízni. A hatóságokkal perben álló lakosok, a Mikepércsi Anyák és a Zebraszerda mozgalom aktivistái azonban nem adják fel, megváltoztatnák a társadalmat, és mindent megtesznek az akkumulátoripar veszélyeinek napirenden tartásáért.

2022. augusztus 12-én jelentette be Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, hogy Magyarország történetének eddigi legnagyobb, 3 ezer milliárd forint értékű beruházásaként Debrecenben épít akkumulátorgyárat a kínai CATL óriásvállalat.

Fotó: Polgár Tóth Tamás

A bejelentés idején már számos debreceni értesülhetett a szintén lítium-akkumulátorokat előállító gödi Samsung-gyárral kapcsolatos lakossági panaszokról és környezeti aggályokról, ezért a beruházás az első hónapokban komoly politikai és civil ellenállásba ütközött Debrecenben. A tiltakozások és az akkumulátorgyárak – 2023-ban ugyanis egy újabb kínai cég, az Eve Power üzemének építését is beharangozták – körüli kivitelezési, jogi, politikai és társadalmi folyamatok első évét tavaly szeptemberben mutattuk be. Ezúttal igyekszünk feltárni az azóta eltelt esztendő debreceni akkumulátorügyi fejleményeit.

I. ÚJ KIHÍVÁSOK AZ AKKUGYÁRTÓK ÉS A TILTAKOZÓK SZÁMÁRA

Megkérdőjeleződik az akkumulátor-beruházások gazdasági haszna

Az akkumulátorgyárakkal kapcsolatos történések megértése szempontjából mindenekelőtt fontos tisztázni, hogy az elmúlt egy évben megváltozott a nemzetközi politikai és gazdasági környezet az elektromobilitás terén, méghozzá a Debrecenben épülő beruházásoknak egyáltalán nem kedvező irányban. Ahogy arról tavaly szeptemberben mi is beszámoltunk, az Európai Unió szubvencióellenes vizsgálatot indított a kínai elektromosjármű-gyártókkal szemben, ugyanis több uniós tagország is kifogásolja, hogy az ázsiai ország a kedvére tőkésíti fel az iparági vállalatokat, miközben az EU-ban szigorú versenyszabályok korlátozzák a cégeknek juttatható állami támogatásokat. Az Európai Bizottság júniusban pedig már azt jelentette be, hogy büntetővámot vet ki a kínai elektromos járművek behozatalára.

Fotó: Koppányi Szabolcs

Eközben az elektromos autók európai eladásai sem érik el azt a szintet, amit a korábbi előrejelzések alapján a döntéshozók reméltek. A Portfolio júliusban ismertette a CRU Group adatait, amelyek szerint májusban 11 százalékkal csökkentek az eladások az előző évhez képest. A cégek ennek megfelelően elkezdték leépíteni a kapacitásaikat, az RTL Híradó beszámolója szerint az iváncsai SK On például májusban több száz dolgozójától vált meg egyszerre. A Telex a KSH alapján írt arról, hogy márciusban 17 százalékkal kevesebb akkumulátort gyártottak Magyarországon, mint a megelőző évben.

Nem véletlen tehát, hogy egyre több gazdasági szakértő és az ő véleményükre hagyatkozó állampolgár kérdőjelezi meg az akkumulátoripari beruházások várható megtérülését.

Egy kormányrendelettől a civilek megbélyegzéséig

A Debreciner az országban elsők között írt arról a 2023 szeptemberében kihirdetett kormányrendeletről, amely a kormányhivataloknak lehetőséget adott arra, hogy bírságok kiszabása helyett környezetvédelmi hatósági szerződést kössenek a környezetszennyezésen kapott cégekkel.

Habár a kormány azzal próbálta nyugtatni az aggódó polgárokat, hogy akkumulátorgyárakra nem lesz érvényes a rendelet, ezt csak egy miniszteri utasításban kötötték ki, amely jogilag alacsonyabb rendű a kormányrendelethez képest.

Annak ellenére, hogy a kormányrendelet ellen Papp László (Fidesz) polgármester is felszólalt, az Amnesty International Magyarország és a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) mégis az ő háza elé szervezett tiltakozást novemberben. A civilek éppen azt kifogásolták, hogy a miniszteri utasítás semmilyen jogi garanciát nem jelent, Papp László pedig három heti hallgatás után csak akkor szólalt meg az ügyben, miután a tiltakozni készülők a rendőrségen bejelentették a demonstrációt. Kozma Éva, a Miakö elnöke a tüntetésen kijelentette, a polgármester félrevezeti a közvéleményt, mivel úgy tesz, mintha a kormány a közbenjárására megtiltotta volna az akkugyárakkal való hatósági szerződéskötést.

Fotó: Koppányi Szabolcs

Alig ért véget a tüntetés, tizenkét debreceni szervezet máris kiadott egy közös nyílt levelet, amelyben kiálltak a fideszes polgármester mellett, az Amnesty Internationalt és a Mikepércsi Anyákat pedig „álcivilnek” minősítették, valamint gyűlöletpolitizálással vádolták. Ahogy azt a Debreciner bemutatta, a 12 szervezet közül szinte mind jelentős állami és önkormányzati támogatásban részesült 2022-ben és 2023-ban is.

A demonstráció után a Mikepércsi Anyák a fideszes propagandafelületek gyakori célpontjává váltak, a tiltakozást kiváltó kormányrendelet pedig azóta is érvényben van.

Vendégmunkáspánik az agglomerációban

A debreceni akkumulátoripari beruházásokkal szemben kezdettől fogva az volt az egyik leghangsúlyosabb lakossági és politikai pártoktól származó kritika, hogy a felépítésükhöz és működésükhöz szükséges munkaerőt csak külföldről lehet biztosítani. Csak a CATL akkumulátorgyárába 9 ezer dolgozóra lesz szükség, ha pedig hozzászámoljuk a többi, jelenleg épülő üzemet is, akkor a munkások száma már a 20 ezret közelíti. Valóban nehéz elképzelni, hogy Debrecenből vagy a környező településekről rövid idő alatt ilyen sok ember állna a rendelkezésre.

2023 nyarán aztán egymást érték az olyan hírek, amelyek szerint Debrecen agglomerációjában található falvakban és kisvárosokban, erre a célra teljesen alkalmatlan Kádár-kockákban szállásolnak el tömegesen ázsiai vendégmunkásokat. Egy ilyen esetről Sáránd kapcsán mi is beszámoltunk. Ott a község független polgármestere lépett fel a tevékenységgel szemben, az önkormányzat még azt is vállalta, hogy megvásárolja az érintett ingatlant.

Fotó: Polgár Tóth Tamás

Hajdúböszörményben október 12-én tartott demonstrációt a Böszörményi Harmadik Oldal Egyesület, ahol Tömöri Zsolt Sándor, a szervezet elnöke követelte, hogy a városvezetés közöljön valós adatokat a városban tartózkodó vendégmunkásokról. Hajdúnánáson pedig olyan felháborodást okozott 143 georgiai munkavállaló önkormányzati ingatlanban történő elszállásolásának a terve, hogy a városvezetés néhány nap múlva meggondolta magát. A két városban közös, hogy mindkettőben megbukott a Fidesz a 2024-es önkormányzati választáson.

Fotó: Polgár Tóth Tamás

Hajdúszoboszlón és Berettyóújfaluban nem így történt, és ebben akár annak is szerepe lehetett, hogy ezeken a településeken maga a fideszes városvezetés is tiltakozott a Debrecenben dolgozó vendégmunkások nagy számban történő megjelenése ellen, az ezzel kapcsolatos felelősséget pedig igyekeztek a szállástulajdonosokra hárítani.

Hamarosan a második akkumulátorgyár is felépülhet

2023 májusában jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő és Papp László polgármester, hogy a CATL után egy másik nagy kínai cég, az Eve Energy, pontosabban annak magyarországi leányvállalata, az Eve Power is akkumulátorgyárat épít Debrecenben. Míg az előbbi üzemet a város déli, addig az utóbbit az északnyugati határában húzzák fel. Közvetlenül a BWM épülő üzeme mellett, ugyanis a német autógyár beszállítója lesz.

Az Eve Power novemberben már a tereprendezési és mélyalapozási engedélyt is megkapta. Azóta lassan tíz hónap telt el, a tervek szerint 28 gigawattóra gyártókapacitású létesítmény kapcsán mégsem hallani sok fejleményről. Habár az EVE Power honlapján közzétett beszámoló szerint június 2-án Csang Zsuj, az EVE Germany vezérigazgatója arról beszélt Münchenben, „javában zajlik a magyar gyár építése”, a magyar leányvállalat az érdeklődésünkre közölte, eddig csak a terep előkészítését végezték, a felszín feletti építkezést még nem kezdték el. Amikor a felszín feletti építéshez szükséges katasztrófavédelmi, valamint egységes környezethasználati engedélyről érdeklődtünk, a cég azt válaszolta, „jó szomszédként arra törekszünk, hogy – ahogy eddig is – megfeleljünk a magyar jogszabályi környezetnek projektünk minden fázisában, ebbe természetesen a szükséges engedélyek is beletartoznak”. Ezt követően egy újabb levélben érdeklődtünk a kínaiaktól arról, hogy kérvényezték-e már az engedélyezési eljárások megindítását, valamint van-e csúszás az építkezés eredetileg 2025 végére tervezett befejezéséhez képest, de erre már nem reagáltak.

Ide kattints: Debreciner!

Az Eve Power március 25-én egy közleményt jelentetett meg az MTI-n keresztül, amely szerint 2026-ban már a termelést kezdenék el egy gyártósorral, folyamatosan bővülő kapacitással. A kínaiak ekkor azt is közölték, már toborozzák a dolgozókat a logisztika, a raktározás, az építkezés, valamint a termelés gépesítésének területére.

Elbue – A rejtegetett akku-összeszerelő

2024. január 5-én egy hirdetmény jelent meg a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal honlapján, amelyből kiderült, az Inpark Szigma Kft. egy akkumulátor-összeszerelő üzemet hoz létre Debrecen déli gazdasági övezetében. A projekt megnevezésében azonban az „akkumulátor” szó nem szerepelt, azt a dokumentumban „elektromobilitást biztosító újratölthető energiatároló (Elbue) modul összeszerelő üzem” néven tüntették fel. A beruházást korábban nem jelentették be sajtóeseményen, nem számolt be róla se politikus, se a fejlesztésben érdekelt cég.

Az Inpark azt követően adott ki az ügyben egy sajtóközleményt, hogy a Debreciner telefonon és e-mailben érdeklődött a beruházásról. Innentől kezdve hamar kiderült, hogy az üzemet a valójában a CATL-akkumulátorgyár fogja használni.

Az összeszerelő üzem létesítése ellen néhány nappal később az LMP és a Szikra Mozgalom közösen szervezett fáklyás demonstrációt, amelyen körülbelül 80-100 ember jelent meg.

Fotó: Koppányi Szabolcs

Ahogy arról a Debreciner elsőként beszámolt, az összeszerelőt az ilyenkor szokásos ceremoniális körülményeket mellőzve, a nyilvánosság bevonása nélkül adták át. Mindez úgy derült ki, hogy Szijjártó Péter egy videóban arról beszélt, hogy június végén átadták a CATL gyárának első egységét. A CATL az érdeklődésünkre közölte, az Inpark által nekik bérbeadott épületet vették át.

Ezzel az akku-összeszerelővel együtt összesen már hét akkumulátoripari beruházásról tudni Debrecenben.

Az első környezetszennyezési ügy

A június 9-i önkormányzati és európai parlamenti választás kampányának egyik fontos témája volt az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzemek környezeti kockázata. A vegyi anyagok felhasználásával kapcsolatos aggályok megfogalmazói nem is sejthették, hogy a hivatalos kampányidőszakot megelőzően már be is következett az első környezetszennyezés a debreceni akkuiparral összefüggésben.

Az akkumulátorokhoz alumínium alkatrészeket gyártó kínai tulajdonosi hátterű HALMS Hungary Kft. Debrecen déli gazdasági övezetében az első akkumulátoripari beruházás, amely a városban megkezdte a működését. A 24.hu vette észre, hogy a kormányhivatal 1,98 millió forintos hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a cégre még május 22-én, az erről szóló hirdetményt a hatóság mégis csak június 11-én, a választásokat követően két nappal hozta nyilvánosságra. A dokumentumból kiderül, hogy a cégnél már januárban szabálytalanságokat találtak. A kormányhivatal megkereste az ügyben a katasztrófavédelmet, akik megállapították, hogy „a záportározóban és a Kisgugyori-csatornában vízszennyezés történt, amely a Halms Hungary Kft. jogellenes tevékenységére vezethető vissza”.

Az eset napvilágra kerülése után Debrecen vezetése egy közleményt adott ki, amelyben azt a tájékoztatást adták, hogy a cég tevékenysége nem áll kapcsolatban az akkumulátorgyártással. Ez azonban nem igaz, a HALMS Hungary Kft. saját maga ír a honlapján arról, hogy az akkumulátor-alkatrészek a fő termékeik közé tartoznak. 

Fotó: Polgár Tóth Tamás

Az ügy kirobbanása után a Szikra mozgalom aktivizálta magát, egyrészt egy általuk „korrigált” büntetési tételt helyeztek a gyár kapujára, másrészt petíciót indítottak, amelyben követelték a szabálysértő cégekkel szembeni bírságokról szóló kormányrendelet módosítását, hogy a hatóságok olyan büntetéseket tudjanak kiszabni, amelyek valódi visszatartó erővel bírnak.

A környezetszennyezés miatt a Mikepércsi Anyák a Környezetért, valamint a Zebraszerda mozgalom debreceni csoportja tüntetést is szervezett. Kozma Éva, a Miakö elnöke lemondásra szólította fel a szennyezés felelőseit és azokat, akik a késleltetett nyilvánosságra hozatalról döntöttek. Később a Zebraszerda közérdekű adatkéréséből derült ki, hogy a kormányhivatal és a katasztrófavédelmi igazgatóság vizsgálata a környezetszennyezéssel összefüggésben egyáltalán nem tapasztalta az állat- vagy növényvilág károsodását.

Igyekeznek a szebbik arcukat mutatni

Az elmúlt egy év fontos fejleménye volt az akkumulátoriparban, hogy a cégek észlelték a lakosság velük szembeni ellenérzéseit, ezért komoly imázsépítésbe fogtak. Ennek a jeleit már 2023 nyarán is lehetett látni, amikor a CATL száz esővízgyűjtő hordót adományozott a debreceni önkormányzatnak, később pedig egészségügyi intézményeket is támogattak. 2024-ben azonban sokkal látványosabbá vált ez a folyamat. A kínai cég szponzorálta a Debrecen Drive nevű autós programot a Nagyerdei Stadionban, az egyre inkább autóipari kiállítótérként működő  Campus Fesztiválon pedig ők voltak a Víztorony mellett kialakított CATL Lighthouse Stage színpad névadói, és több standjuk is volt a rendezvény területén.

Fotó: Polgár Tóth Tamás

Sidló Noémi, a CATL kommunikációs és PR vezetője a Debrecinernek a fesztiválon arról beszélt, hogy a cég jó szomszédi viszonyra törekszik, részt vesznek a debreceniek, valamint a környékbeliek társadalmi és kulturális életében, támogatják a helyieknek fontos eseményeket. Ennek megfelelően a kínai akkumulátorcég augusztusban már főszponzorként támogatta a Virágkarnevált.

A Debrecenben épülő kisebbik kínai akkumulátorgyár, az Eve Power eközben idén a DVSC labdarúgócsapatának főszponzora lett.

II. VÁLTOZÓ SZEREPLŐK ÉS TÉR

Bezuhanó pártok bezuhanó aktivitása

Nemcsak a tiltakozók előtt álló kihívások, hanem a tiltakozók összetétele és az általuk alkalmazott módszerek is jelentős átalakuláson mentek keresztül az utóbbi időszakban. Míg a CATL bejelentését követő bő egy évben a debreceni közgyűlésben helyet foglaló vagy oda bejutni szándékozó politikai szervezetek, valamint a formálódó civil csoportok elsősorban utcai demonstrációkkal igyekeztek felhívni a figyelmet az akkuipar kockázataira, addig 2024-ben azt láthatjuk, hogy a tiltakozás súlypontja egyre jobban átterelődött a jogi síkra: a civilek közérdekű bejelentésekkel, adatigénylésekkel, bírósági perekkel igyekeztek akadályozni a beruházások megvalósulását, valamint kikényszeríteni a cégek hatóságok általi kontrollját.

Meglepő lehet ugyan, de az önkormányzati és európai parlamenti választások közeledtével az ellenzéki szervezetek akkugyárakkal kapcsolatos aktivitása látványosan csökkent a korábbi szinthez képest.

facebook.com/donathannajulia.momentum

A Momentum például hiába indított januárban európai polgári kezdeményezést egy uniós környezetvédelmi hatóság létrehozásáért, a kampányukat pár hónap alatt leállították. Három és fél hónappal az egyéves aláírásgyűjtés vége előtt a szükséges egymillió aláírásnak a másfél százalékát sem tudták összeszedni. Az LMP pedig ugyan jelenleg is népszavazási aláírásgyűjtést folytat a kiemelt beruházások ellen, minden jel arra utal, hogy nagyon el vannak maradva a szükséges 200 ezer aláírástól, a hamarosan a magyar akkumulátoripar legnagyobb központjává váló Debrecenben pedig semmilyen tevékenység nem tapasztalható a párt részéről.

A politikai szervezetek akkuügyekben tanúsított aktivitását az sem segítette, hogy az önkormányzati választáson Debrecenben egy olyan szervezetet kapta a legtöbb ellenzéki szavazatot, amely a kommunikáción túl eddig semmilyen érdemi tevékenységet nem fejtett ki  az akkumulátorgyárak ellenében. A Civil Fórum úgy tudta megduplázni az eddigi két mandátumát, hogy se lakossági fórumot, se tüntetést nem szerveztek még az ügyben, de nem kezdeményeztek népszavazást, jogszabály-módosítást, ahogy a CATL-lel a bíróságon szembenéző civileket sem támogatták a választást megelőzően.

Kibontakozik a Zebraszerda

A CATL-beruházás bejelentésétől számítva bő egy éven keresztül a debreceni akkuügyekben tiltakozó civileken elsősorban két szerveződést, a Mikepércsi Anyákat és az aHang helyi aktivistái által életre hívott Debreceniek az akkumulátorgyár ellen Facebook-csoportot lehetett érteni. Miközben e két csoport tagjai továbbra is aktívak maradtak, 2023 végén egy új szereplő is a színre lépett: a fentebb már többször említett Zebraszerda.

Az ország több pontján létező mozgalmat eredetileg azért hozták létre, hogy az oktatás problémáira hívják fel a figyelmet, a debreceni csoportjuk fókuszában azonban egyértelműen az akkuügyek állnak. A Zebraszerda december óta heti rendszerességgel jelenik meg a város valamely gyalogátkelőhelyén, hogy transzparenseket mutassanak fel a közlekedőknek, amíg a lámpa zölden világít a gyalogosok számára.

Ismét kérdezhette a lakosság az illetékeseket

A Zebraszerda és a Mikepércsi Anyák is képviseltették magukat Debrecen önkormányzatának éves, kötelező jelleggel megtartott közmeghallgatásán, ahol hosszú idő után a lakosok ismét személyesen tehették fel kérdéseiket a városvezetésnek és a katasztrófavédelem képviselőinek. A közmeghallgatáson számos új információ derült ki a debreceni akkugyártással kapcsolatban. Papp László polgármester elárulta például, azért jöhet létre iparterület a debreceni repülőtér mellett, mert leszállási útvonalak nem érintik az ipari parkot. Azt ígérte, a lakosok folyamatosan nyomon követhetik majd a környezet állapotának alakulását az év végén működésbe lépő ellenőrző rendszeren keresztül. Egy kérdésre adott válaszából az is kiderült, hogy az utóbbit működtető monitoring-bizottság létrehozásáról még nem hozott döntést a városvezetés, ezért sem válaszoltak a Mikepércsi Anyák bizottsági csatlakozási kérelmére.

Fotó: Kántor-Újvári Gerda

Nagy Imre, a katasztrófavédelem kirendeltségvezetője többször is hangsúlyozta, hogy az akkumulátortüzek eloltására már számos technológia áll a tűzoltóság rendelkezésére. Ugyanő arról is beszélt, a hatóság kezében nem a bírságok kiszabása, hanem a működés felfüggesztésének lehetősége a legjobb eszköz az esetleges szabálytalanságok felszámolására. „Ezzel korábban is éltünk, és ezt követően is élni fogunk, ha olyan hiányosságot fogunk tapasztalni, amely veszélyt jelent a működésre vagy a környezetre” – ígérte.

A megsemmisített engedély nélkül is folytatták az építkezést

Ahogy fentebb jeleztük, az elmúlt egy évben a bírósági tárgyalótermek váltak a tiltakozások egyik legfőbb terepévé. Ezt a folyamatot Horváth Nándor László, a Debreceniek az akkumulátorgyár ellen csoport tagja indította meg azzal, hogy jogi úton támadta meg a CATL katasztrófavédelmi engedélyét. A civil aktivistát Schiffer András ügyvéd pro bono képviselte. A Kúria tavaly november végén a Debreceni Törvényszék ítéletét megváltoztatva megsemmisítette  a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által kiadott engedélyt, ugyanis a hatóság a biztonsági jelentés kiegészítése kapcsán megsértette a nyilvánosságra vonatkozó szabályokat.

Annak ellenére, hogy a katasztrófavédelmi engedélyt megsemmisítették, az akkumulátorgyár építését egy napra sem függesztették fel, ugyanis a CATL álláspontja szerint a környezethasználati és az építési engedély elegendő a munkálatok folytatásához, a hatóságok pedig nem kötelezték a céget az építkezés leállítására.

A Kúria által előírt megismételt katasztrófavédelmi eljárásban a hatóság élt egy kormányrendelet adta lehetőséggel, és úgy tartott az ügyben közmeghallgatást, hogy megakadályozta az érintettek személyes megjelenését. A lakosok csak online, kizárólag írásban tehettek fel kérdéseket a katasztrófavédelemnek és a városvezetésnek. A debreceni ellenzéki pártok összefogása ezért alternatív közmeghallgatást szervezett a belvárosba, amelyen segítettek a lakosoknak célba juttatni az üzeneteiket és kérdéseiket.

Fotó: Koppányi Szabolcs

A CATL márciusban ismét megkapta a katasztrófavédelem engedélyét.

Felépülhet a gyár, mire megszületik az ítélet

Amíg Horváth Nándor László a katasztrófavédelmi engedély megadásában talált kifogásolható elemeket, addig civilek egy másik csoportja a környezethasználati engedélyen keresztül igyekezett megakasztani a beruházást. Számos kereset érkezett a bíróságra, amelyek közül négyet fogadtak be, majd egyesítettek. A felperesek Moczok Gyula, az MSZP volt választókerületi elnöke, valamint az akkugyárak ügyében többször nyilvánosan megszólaló személyek, Fónainé Pásztor Enikő, Pintye Andrea és Szemán Judit voltak. Utóbbiak a per kezdetekor két helyi civil szervezethez, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesülethez és a Vigyázzunk Életet Adó Vizeinkre Egyesülethez kötődtek. A Fővárosi Ítélőtábla döntése értelmében később a Védegylet Egyesület is felperesként csatlakozhatott az eljáráshoz. A felpereseket a pártok saját bejelentése szerint, közelebbről meg nem határozott módon az LMP, a Momentum és az MSZP támogatja.

Fotó: Polgár Tóth Tamás

A felperesek megpróbáltak az ügyben azonnali jogvédelmet kérni, ami azt jelentette volna, hogy a bíróság felfüggeszti az akkumulátorgyár építését, amíg jogerős ítélet nem születik a perben. Ezt a Debreceni Törvényszék előbb elutasította, majd a Fővárosi Ítélőtábla megsemmisítette a döntést arra hivatkozva, hogy az első döntés során nem mérlegelték, hogy az üzem veszélyezteti-e Debrecen vízkincsét. A megismételt eljárásban aztán a Debreceni Törvényszék ismét elutasította a kérelmet, az újabb döntésnek pedig már a Fővárosi Ítélőtábla is helyt adott. Ezért akár az is előfordulhat, hogy a CATL akkumulátorgyára hamarabb felépül, minthogy a Debreceni Törvényszék egyáltalán eldöntené, szabályosan kapta-e meg az üzem a környezethasználati engedélyt.

Habár a bírósági eljárás már több mint másfél éve zajlik, jelenleg még mindig kérdés, hogy a magánszemély felperesek egyáltalán a gyár hatásterületén élnek-e. A bíróság ennek tisztázására szakértő felkéréséről döntött, akinek a díjazását a civilekre terhelte, elutasítva a költségmentesítési kérelmüket is. A négy magánszemélynek így összesen 2,1 millió forintot kellett letétbe helyeznie, amelyet adománygyűjtéssel tudtak teljesíteni. A két kirendelt szakértőnek most azt kell véleményeznie, hogy a levegőtisztaság-védelem, a víz- és földtaniközeg-védelem, a zaj- és rezgésvédelem, a hulladékgazdálkodás, valamint az élővilág- és tájvédelem körében ténylegesen meddig terjed ki a gyár hatásterülete.

Sokakat meglephetett, hogy a Debreceni Törvényszék idén július 31-én felfüggesztette a pert arra hivatkozva, hogy a CATL kérvényezte a környezethasználati engedélyének módosítását – már második alkalommal.

Fellebbeztek és győzelemben bíznak a civilek

Dobó Dénes, a Debreceni Törvényszék sajtószóvivője a Debrecinert arról tájékoztatta, hogy a felperesek fellebbezést nyújtottak be a Fővárosi Ítélőtáblához a költségmentességi kérelem elutasításával szemben, ennek az elbírálása folyamatban van másodfokon. Jogerős döntés esetén a törvényszék intézkedhet az ügyben, azaz hívhatja a szakértőt a szakértői vélemény előterjesztésére, illetve a szakértői vélemény beérkezését követően tűz ki újabb tárgyalást az ügyben.

Fotó: Polgár Tóth Tamás

A szóvivőtől azt is megtudtuk, hogy mivel a kormányhivatal tájékoztatása alapján az egységes környezethasználati engedély módosítása megtörtént, a törvényszék a peres eljárás folytatásáról döntött, mivel a felfüggesztés oka megszűnt.

Könnyen lehet azonban, hogy a későbbiekben ismét felfüggesztik a bírósági eljárást, ugyanis információink szerint a CATL hamarosan újra kérvényezi az engedély módosítását.

Litresits András ügyvéd, az elsőrendű felperes Moczok Gyula jogi képviselője a Debreciner érdeklődésére elmondta, a Fővárosi Ítélőtábla még nem döntött másodfokon a költségmentességi kérelem ügyében.

Mint mondta, nem lepte meg őket az akkugyár bírósági eljárásának elhúzódása, de sikerre számítanak. Reményeik szerint az igazságügyi szakértői szakvélemények feketén-fehéren leírják, hogy a CATL üzeme veszélyezteti Debrecen vízbázisát, továbbá veszélyes mennyiségű rákkeltő és magzatkárosító NMP-oldószer jutna be a debreceni vízbe, ez pedig nem megengedhető.

Fotó: Koppányi Szabolcs

Litresits megjegyezte, az akkumulátorgyár kapcsán még mindig számos nyitott kérdés van, például az üzemből kikerülő veszélyes hulladék szállításával és tárolásával kapcsolatban.

III. AZ ELLENÁLLÁS ÚTJAI AZ ÉPÜLŐ GYÁRAK ÁRNYÉKÁBAN

Kudarcot vallott a tiltakozás, permanens politikai nyomás kell az MSZP szerint

Megkérdeztük a debreceni akkumulátoriparral szemben korábban valamilyen módon megnyilvánuló, jelenleg is aktív közéleti tevékenységet kifejtő helyi civil és politikai szereplőket az elmúlt egy év tanulságairól, valamint a jövőbeni terveikről. Megkeresésünkre a Civil Fórum, a DK, a Mi Hazánk és a Momentum nem reagált.

Madarasi István, az MSZP debreceni önkormányzati képviselője úgy látja, a tiltakozások teljes kudarcba fulladtak, gyakorlatilag semmilyen politikai eredményt nem hoztak, hiszen Papp Lászlót ismét nagy fölénnyel választották újra polgármesternek, a Fidesz pedig ismét az összes egyéni választókerületben győzni tudott. A politikus szerint a CATL-akkumulátorgyár minden tiltakozás és jogi folyamat ellenére meg fog épülni.

A képviselő a tiltakozásokban kifejtett tevékenységük kapcsán kiemelte, jogi segítséget adnak a magánszemélyek által kezdeményezett peres eljárásban, országgyűlési képviselőik pedig kezdeményezték a munkavállalók védelmét erősítő törvények módosítását. Külön törvényjavaslatot nyújtottak be a veszélyes üzemek betelepítésével kapcsolatos területek kijelölésére, amit a Fidesz teljes mértékben elutasított.

Fotó: Polgár Tóth Tamás

Arra a kérdésünkre, hogy miben hibáztak a tiltakozás résztvevői, Madarasi azt felelte, mindannyian elkövettek egy hibát, ugyanis nem működtek szorosan együtt, a tiltakozó szervezetek mozgását és akcióit nem koordinálta senki. „Emiatt az egész történet szétfolyt, nem kapott politikai élt, ezért pedig semmilyen érdemi politikai hatásuk nem volt. Előtérbe kerültek az egyéni és szervezeti érdekek” – magyarázta. A politikus szerint a tiltakozások során az MSZP volt a legkompromisszumkészebb szervezet, de a választási eredmények ezt nem igazolták vissza.

Madarasi István úgy látja, minden tiltakozó szervezetnek le kell vonnia a tanulságot, hogy a politikai változáshoz politikai élt, politikai színezetet kell adni az ügynek, politikai tevékenységet kell folytatni, és politikai természetű együttműködést kell kialakítani más szervezetekkel. „A civilkedés ideje lejárt” – fogalmazott, hozzátéve, a 2026-os országgyűlési választáson az akkor már működő üzemek még fontosabb és forróbb témák lesznek, mint a mostani választás idején. A képviselő szerint ezért alapvetően e téma köré kell kialakítani egy egységes ellenzéki frontot Debrecenben és az egész megyében, hiszen csak egy kormányváltás változtathat a jelenlegi helyzeten.

Az MSZP politikusa úgy véli, addig az összes ellenzéki szervezetnek koordináltan kell permanens politikai nyomás alatt tartania ebben az ügyben a városvezetést, kiemelten a környezetszennyezés és a migráció, továbbá az utóbbinak a közbiztonságra és a város közlekedési infrastruktúrájára gyakorolt hatása tekintetében.

Saját mérőhálózaton dolgoznak a Mikepércsi Anyák

Kozma Éva, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület elnöke úgy látja, sikerült ráirányítaniuk a figyelmet a debreceni akkumulátorgyári beruházásokra. Mint írta, érezhetően figyelnek arra, amit mondanak, mert az elmúlt időben több intézkedés is történt az általuk felvetett problémák ügyében. „Ilyen az NMP-határérték kérdése a CATL esetében, ahol jogszabály-módosítás és új engedélyeztetés is történt, de ilyen a monitoringrendszer létrehozása is, amit az egyetemmel tervez a város vezetése, sőt még a zöld kódex is a Miakö nyomásának a hatására született (bár a valós problémák megfelelő megoldásától távol áll)” – sorolta.

A civil aktivista szerint ugyanakkor a jogszabály-módosítások nagyobb része arra irányul, hogy megkönnyítsék a beruházók dolgát és csorbítsák az állampolgárok jogait. Amikor az őket érő kihívásokról érdeklődtünk, Kozma Éva megjegyezte, nehézséget okozott nekik, hogy sokan elvárták, indítsanak jelöltet a debreceni önkormányzati választáson. És hiába nem kívántak politikai pályára lépni, mégis rengeteg támadást kaptak a hatalom részéről. Véleménye szerint ez a hozzáállás a választások óta enyhülni látszik.

Fotó: Koppányi Szabolcs

A Miakö elnöke úgy látja, az itt élők kezdenek beletörődni a helyzetükbe, sokan csalódtak a választási eredmények miatt is. „A választások után az ellenzéki pártok egymást okolják vagy hallgatnak, de valós együttműködésre a közért sosem voltak képesek” – jegyezte meg. Kozma Éva arra is kitért, hogy egyesek többet várnak az egyesülettől, szeretnék, ha mentenék a várost és a környékét, de ez a jelenlegi jogi környezetben és az átlagember szolidalitásra való képtelenségével együtt rendkívül nehéz, szinte lehetetlen vállalkozás.

Érdeklődtünk arról, milyen szövetségeket sikerült kialakítania az elmúlt egy évben a Mikepércsi Anyáknak. Mint írta, Akárteis néven nemrég megalakult az „akkumulátorkárosult” települések szövetsége, amely informális szervezetként olyan településeket tömörít, ahol a debreceniekhez hasonló beruházások vannak vagy lesznek. Az Akárteis tagjai információkkal, jó gyakorlatokkal és a jogi lehetőségek felvázolásával segítik egymást. „Sok kis csapat dolgozik, de mindenki emberhiánnyal küzd, a helyi teendőket is nehéz vinni, így pedig az országos kiállást nehéz sikerre vinni” – magyarázta a civil aktivista.

A Miakö most arra koncentrál, hogy felhívják a figyelmet a gyárak veszélyeire és negatív következményeire. Habár a gyárak javában épülnek, éppen az idő hiányában nem terveznek új tiltakozási módszereket bevezetni. Egy minden más szereplőtől független, saját fejlesztésű mérőhálózat létrehozásán dolgoznak. Ennek megvalósításán túl céljuk a lakosság edukálása, valamint a magyar és a nemzetközi sajtó tájékoztatása a beruházások reális következményeiről.

Ne fogadják el az emberek a bántalmazó államot

Ballok Ildikó, a Zebraszerda mozgalom debreceni ágának megalapítója a Debrecinernek kifejtette, már nehezen lehet nyilvános demonstrációkat szervezni a városban, mert az emberek nem bíznak abban, hogy Magyarországon még számít a felvonulás és a létszám. „Üvegplafon alakult a tüntetések fölé. Semmi sem elég ahhoz, hogy a kormány komolyan vegye az emberek segélykérését” – magyarázta. Úgy látja azonban, hogy a kitartó munkának megvan a gyümölcse, erre példa, hogy az önkormányzat augusztusi közmeghallgatásán olyan emberek voltak jelen, akik mindenképpen hangot akartak adni a kérdéseiknek, pedig egyáltalán nem bíznak a városvezetésben.

Fotó: Koppányi Szabolcs

Az aktivista hangsúlyozta, a Miakö kitartó szakmai munkája folyamatosan napirenden tartja az akkumulátorgyártás témáját. „Az emberek rakják össze a mozaikokat, és bárhol találkozunk velük, egyet már biztosan tudnak, az akkumulátorgyárak olyan terhelést jelentenek a régió számára, amely visszafordíthatatlan károkat fog okozni” – mondta.

A Zebraszerda már több mint 40 alkalommal demonstrált Debrecenben, de Hajdúböszörményben és Balmazújvároson is megjelentek. Azon dolgoznak, hogy eljuttassák az üzenetet: fontos, hogy az emberek hangot adjanak a véleményüknek. Ballok Ildikó közölte, a „buborékon túli” emberekhez igyekeznek szólni, nem azokhoz, akikkel ugyanaz a normarendjük és ugyanazokat a dolgokat tartják fontosnak. Az akcióik során azt tapasztalják, hogy az emberek apátiában vannak, félnek az állásuk elvesztésétől vagy a családi konfliktusoktól. Olyan közösségi médiás bejegyzések alatt is kifejtik a véleményüket, amelyeknél a propaganda mindent megtesz azért, hogy rózsaszín fényben tüntesse fel a Debrecenben történteket. „Az eredmény az, hogy vállalkozók, tanárok, rendőrök jeleznek felénk, akik fontosnak tartják, hogy tudjuk, velünk vannak” – sorolta.

Fotó: Koppányi Szabolcs

Ballok Ildikó szerint a tiltakozás során kihívást jelent, hogy Debrecent behálózza a jelenlegi rendszer érdekhálózata, így sokan úgy gondolják, visszaüthet, ha hangot adnak a véleményüknek. Másrészt az embereknek nincs meg az önkéntes tevékenységhez szükséges alapkultúrája. „Gyakran kell azt mondanunk, ne azon agyaljunk, hogyan nem lehet, hanem arról kezdjünk el beszélni, hogyan lehet. Tenni, fejlődni, kapcsolódni, minőségben létezni” – magyarázta. Akadályt jelent számukra a propaganda is. Az aktivista úgy látja, a propagandisták arra akarják hangolni az embereket, hogy ne mozduljanak ki a komfortzónájukból akkor se, ha érzik, hogy rossz irányba haladnak a dolgok. Másokat az ügy nagysága riaszt vissza. Nekik azt üzenik a civilek, hogy az út sokszor sokkal fontosabb, mint maga a cél.

Fotó: Koppányi Szabolcs

A Zebraszerda debreceni meghonosítója elárulta, aktív kapcsolatokat alakítottak ki más tiltakozó szervezetekkel, a következő egy évben pedig közös projektekkel erősítenék ezeket, továbbá a munkájukkal inspirálnák más civil szerveződések létrejöttét. Az aktivista szerint a beruházások előrehaladásával fontossá válnak a folyamatos mérések és megfigyelések. Azt ígérte, résen lesznek, és minden debreceni lakost arra kérnek, jelentsék az általuk tapasztalt furcsaságokat.

A civilek legfontosabb célkitűzése, hogy alakuljon ki egy olyan tudatos debreceni lakosság, amely jelez, ha bármi történik, és nem fogadja el, hogy egy bántalmazó állam fogságában van.

További támogatásokat és a közösség életében való részvételt ígér a CATL

Miközben a civil és politikai szereplők az ellenállás folytatásának lehetséges útjait keresik, a legnagyobb debreceni akkumulátoripari beruházás, a CATL-gyár építése gőzerővel zajlik. Sidló Noémi, a cég kommunikációs és PR vezetője a Debreciner érdeklődésére közölte, jelenleg a cellagyárat építik, a tető és a homlokzat építésén dolgoznak az alvállalkozóik. A létesítmény várhatóan 2025-ben kezdheti meg a gyártást.

Fotó: Polgár Tóth Tamás

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a cég saját megítélése szerint az elmúlt egy évben változott-e a viszonyuk a helyi lakossággal. Sidló Noémi a kérdésünkre azt felelte, felelős vállalatként a CATL mindenhol, ahol gyárat üzemeltet, támogatja a helyi kezdeményezéseket és aktívan részt vesz a helyi közösségi életben. Ennek megfelelően az elmúlt évben Debrecenben és a környező településeken is több jótékonysági kezdeményezést karoltak fel, valamint örömmel támogatták a legfontosabb debreceni társadalmi és kulturális eseményeket, mint amilyen a korábban már említett Debrecen Drive, a Campus Fesztivál és a Virágkarnevál. „Elköteleződésünket mutatja az is, hogy már több oktatási intézménnyel írtunk alá stratégiai együttműködési megállapodást. Ezeket az aktivitásokat szeretnénk hosszú távon folytatni, sőt terveink szerint szélesíteni kívánjuk a támogatások spektrumát” – fogalmazott.

Ez a cikk a „Szabad oldal” kezdeményezés részeként jelent meg, együttműködésben a Szabad Európával.

Ide kattints: Debreciner!

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!