November 15-én közmeghallgatást tartottak Berettyóújfaluban a városba érkezett, körülbelül 150 vendégmunkással kapcsolatban. Még októberben értesültünk arról, hogy a település több helyszínén szállásoltak el valakik külföldi dolgozókat. Muraközi István (Fidesz) polgármester az érdeklődésünkre október 18-án közölte, hogy a Mezei József vállalkozó (akinek az értesüléseink szerint az utóbbi időben megromlott a viszonya a Fidesszel, 2022-ben pedig az országgyűlési választáson is elindult független jelöltként 8,25 százalékot szerezve) tulajdonában álló ingatlanok hasznosításáról nincsenek információik, a tulajdonostól levélben próbáltak érdeklődni, de nem kaptak választ. Az RTL Híradó október 28-án aztán már arról számolt be, hogy körülbelül 150 vendégmunkás él a település volt leánykollégiumában és más ingatlanokban.

A közmeghallgatásra az előzetesen berendezett székek alapján 35-40 embert vártak a lakosság részéről, végül néhány pótszéket kellett betenni a polgármesteri hivatal nagytermébe, valamint páran a bejáratnál állva figyelték a történéseket.

Már 2009-ben közegészségügyi hiányosságai voltak az épületnek

Muraközi István a megjelenteknek megerősítette, körülbelül 150 vendégmunkást szállásoltak el az említett ingatlanokban, de azt nem tudja az önkormányzat, hogy más épületekben vannak-e külföldi dolgozók. Hangsúlyozta, amikor lett volna erre lehetőség, a város nem pályázott munkásszálló létesítésére. A polgármester kijelentette, a lakosságot felkészületlenül érte a vendégmunkások megjelenése, a számuk a település népessége egy százalékának felel meg.

A polgármester elmondta, amikor tudomást szereztek a külföldiek érkezéséről, az önkormányzat és a rendőrkapitányság közösen ellenőrizte, hogyan szállásolták el őket a Honvéd utcai volt leánykollégiumban. Mint mondta, 96 emeletes ágyon 82 vendégmunkást számláltak, akik a saját bevallásuk szerint zömében indiai és moldáv állampolgárok. Az épületben nem volt központi fűtés, kevés zuhanyzót és hiányos bútorzatot találtak. Muraközi beszámolója szerint a munkások a parkettára helyezett villanyrezsón melegítették maguknak az ételt. Hangsúlyozta: az épület nem munkásszállás, 2009-ben már közegészségügyi hiányosságai voltak, az önkormányzat 2010-ben adta el, ezt követően pedig nem hajtottak végre ott nagyobb felújításokat.

Öt évre kötötték a szerződéseket

Muraközi István közölte, munkásszálló üzemeltetését a településen csak ipari területen és akkor javasolják, ha a dolgozók Berettyóújfaluban vagy a város érdekében végzik a munkájukat. Elmondta továbbá, az önkormányzat a saját tulajdonú ingatlanjaiban nem fog ilyen szálláshelyeket létesíteni. Megjegyezte ugyanakkor, nem a vendégmunkások foglalkoztatásával, nem Debrecennel, de nem is a gyárakkal van problémájuk, hanem a konkrét helyzettel. A polgármester leszögezte, képviselni akarja a berettyóújfaluiakat, ezért a városvezetés pár napon belül egy helyi konzultációt indít az önkormányzati újság mellékleteként.

A település vezetője arról is beszélt, hogy az ingatlanok tulajdonosa öt évre kötött szerződéseket, addig fogják elszállásolni a vendégmunkásokat. „Nem tudhatjuk, hogy milyen országból, milyen kultúrkörből, milyen vallású emberek vannak itt, hiszen erről mi semmilyen tájékoztatást nem kaptunk” – sorolta. Biztosan csak azt tudja az önkormányzat, hogy nem Berettyóújfaluban dolgoznak. A polgármester szerint a városban tartózkodásukból a településnek semmilyen haszna nem származik, miközben közbiztonsági és közegészségügyi problémákat generálhatnak. Mint mondta, a városvezetés levélben fordult az épületek tulajdonosához, hogy jöjjön el a közmeghallgatásra, ő mégsem jelent meg az eseményen.

Migráns-e a vendégmunkás?

Az elmúlt évek kormányzati propagandakampányainak abszurd következménye lehet, hogy a fideszes politikusok és kormányközeli véleményvezérek a vendégmunkásokról folyó diskurzusokban kínosan igyekeznek megkülönböztetni őket a migránsoktól és a bevándorlóktól. Ez ezúttal is így történt: több kérdező is migránsként vagy bevándorlóként hivatkozott a külföldi munkavállalókra, ilyenkor pedig Muraközi mindig azonnal sietett pontosítani, hogy vendégmunkásokról van szó.

„Reggel elindulnak dolgozni, este hazamennek. Tulajdonképpen mi velük a probléma azon kívül, hogy ott vannak, esznek, isznak? Megfőztek, megettek valakit?” – tette fel kérdését egy Derecskén dolgozó helyi polgár, aki munkába menet rendszeresen találkozik a vendégmunkásokkal. A hozzászólása jól mutatja a közmeghallgatáson megjelent lakosok hozzáállását: habár voltak, akik tartottak a külföldiektől, a legtöbben nem a vendégmunkások által bennük keltett riadalomnak, hanem az ezzel szembeni értetlenségüknek adtak hangot, mondván, még nem követtek el bűncselekményt a településre érkezett külföldiek. Volt olyan megszólaló, aki egyenesen arról beszélt, hogy a vendégmunkásokat ugyanúgy kellene kezelnie Berettyóújfalunak, mintha Békéscsabáról érkeztek volna az új lakosok. „Önök istenfélő emberként pálcát törnek felettük. Azt hallom, hogy a bőrszíne, a kultúrája, meg hasonló dolgok. Azt meg sem próbálták, hogy ezeket az embereket valamilyen formában beintegrálják” – rótta fel egy férfi, aki elmondása szerint tizenöt évet töltött el a Debreceni Egyetemen, ahol egy jól működő multikulturális közeggel találkozott.

Muraközi István polgármester ezekre a felvetésekre úgy reagált: igazuk van a felszólalóknak, de nem tudhatják, hogy néhány hónap vagy év múlva is ugyanez lesz-e a helyzet. Hozzátette, a jelenlegi állapot senkinek nem jó, a külföldi munkások ugyanúgy áldozatok, nekik is az lenne a legjobb, ha a munkahelyüktől számított 500 méteren belül szállhatnának meg. Megjegyezte, a vendégmunkások között, valamint a lakosság és köztük is kialakulhat konfliktus. „Lehet, hogy éppen a lakosság részéről éri őket inzultus, de fordítva is előfordulhat” – magyarázta.

Számos hozzászóló azt kifogásolta, hogy nincs ott a közmeghallgatáson Vitányi István (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője, hiszen a vendégmunkások a kormány gazdaságpolitikája miatt jelentek meg a városban. Erre Muraközi azzal reagált, furcsállja, miért éppen a képviselőt hiányolják, miért nem a vállalkozót, aki a városba hozta a külföldieket. „Senki meg nem kérdezi, sokan valószínűleg valamilyen egyéb szimpátia miatt elegánsan kerülik ezt a témát” – vélekedett.

Mások arról kérdezték a polgármestert, hogyan fordulhat elő, hogy a hatóságok nem tudják betartatni a jogszabályokat a vendégmunkásokat szabálytalanul elszállásoló személyekkel szemben. Volt, aki azt vetette fel, hogy az államnak felelősséget kell vállalnia a vendégmunkások megjelenéséért, kompenzálniuk kellene az érintett településeket, például nagyobb rendőri jelenlét biztosításával.

Megint más azt vélelmezte, hogy a kormány és a polgármester kommunikációja között ellentmondás van. „Ön megerősítette, hogy öt évig lesznek itt a vendégmunkások. A tévében meg azt halljuk, hogy két év után elmennek. Akkor önnek higgyek vagy Orbán Viktornak?”. Ez utóbbira Muraközi azt felelte, nem biztos, hogy ugyanazok a munkavállalók lesznek itt öt éven keresztül. De a szállásra vonatkozó szerződés szerint legalább öt évig lesznek a városban külföldi dolgozók.

Nyílt szavazást akart a polgármester a vendégmunkások sorsáról

Muraközi István hangsúlyozta, a közmeghallgatás lényege, hogy kiderüljön, a berettyóújfaluiak milyen intézkedésekre számítanak a városvezetéstől. Amennyiben lépéseket várnak, akkor azokat megteszik, de ha nem, akkor nem tesznek semmit. Mint mondta, nem tudják ezt a kérdést azonnal megoldani, azért tudnak lobbizni, hogy a parlament változtassa meg a vendégmunkásokkal kapcsolatos jogszabályokat. „Oktatási, nevelési, egészségügyi intézmények közelében ne lehessen munkásszálló, ne utaztassák őket. Nem tudom, hogy mi fog ebből megvalósulni, de egy biztos: minél többen hallatjuk a hangunkat, akkor talán mi is fellélegezhetünk” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a helyi vállalkozókra is igyekszik nyomást gyakorolni az ügyben.

A polgármester azt tervezte, hogy egy kézfeltartásos szavazást rendez az esemény végén arról, hogy maradhatnak-e a vendégmunkások Berettyóújfaluban, egy hozzászóló azonban lebeszélte erről. „Korainak tartom még a közvéleményt megkérdezni, mert nincsen tapasztalatunk. Mióta vannak itt az urak? Október óta. Sem pozitív, sem negatív véleményünk nincs” – magyarázta egyikük.

A közmeghallgatás végén egy megszólaló azt kifogásolta, hogy a fideszes városvezetés 13 évig asszisztált az önkormányzatiság felszámolásához, ezért valójában nem is az ő kezükben van a döntés arról, hogy tartózkodhatnak-e vendégmunkások Berettyóújfaluban. „Hagyták, hogy ez az ország ide jusson. Következmények nélküli ország lettünk” – summázta a helyzetet. A polgármester megköszönte az észrevételt, majd további kérdések híján lezárta a közmeghallgatást, meghagyva a lehetőségét a téma további, informális megvitatásának.