Ha a lakossági fórumokat, a tüntetéseket, a jogszabály-módosítási kísérleteket, a népszavazási kérdéseket és a bírósági eljárásokban játszott szerepet vesszük figyelembe, megkülönböztethetővé válnak a Fidesz debreceni kihívói.
Népszavazás, tüntetés, bírósági eljárás – Mit tettek a Debrecen bevételére készülő szervezetek az akkugyárakkal szemben?
Koppányi Szabolcs
Június 9-én önkormányzati – és európai parlamenti – választásokat tartanak Debrecenben is. A várost 1998 óta megszakítás nélkül irányító Fideszt három formáció hívta ki: a Civil Fórum Debrecen Egyesület, a Mi Hazánk Mozgalom és az Összefogás a Cívisvárosért Egyesület állított polgármesterjelöltet, valamint elegendő egyéni képviselőjelöltet ahhoz, hogy kompenzációs listájuk legyen. Ez utóbbi azért fontos, mert az elmúlt 26 évben csak erről a listáról tudott nem fideszes képviselő bekerülni a város közgyűlésébe.
Polgár Tóth Tamás
Az ellenzéki szavazatokért versengő három tömörülés egyaránt a Debrecenben épülő akkumulátoripari beruházásokkal szemben határozza meg magát, a kampányukban is kiemelt szerepet szántak az akkugyár-ellenességnek. Az üzemeket ellenző választóknak éppen ezért nehéz dolguk van, ha az alapján akarnak szavazni, hogy melyik oppozíciós erő tudná képviselni az ő álláspontjukat.
A Debreciner az elmúlt másfél évben közelről követte az akkumulátorgyárak elleni megmozdulásokat, rögzítve a különböző szervezetek ilyen tevékenységeit. Megkönnyítendő olvasóink tájékozódását, a rendelkezésünkre álló adatok alapján táblázatba rendeztük, hogy a CATL-akkumulátorgyár és a hasonló beruházások bejelentése óta mely formációk tartottak az ügyben nyilvánosan meghirdetett lakossági fórumot, szerveztek demonstrációt, kezdeményeztek jogszabály-módosítást, adtak be helyi vagy országos népszavazási kérdést, valamint nyújtottak segítséget olyan magánszemélyeknek, akik pert indítottak az akkumulátorgyár valamely engedélyezési eljárásával szemben. Ugyan a lakossági fórumok önmagukban nem alkalmasak a beruházások akadályozására, de alkalmasak a tiltakozók megszervezésére, ezért soroltuk ezeket az eseményeket az akkugyártással szembeni érdemi lépések közé.
Mivel az Összefogás a Cívisvárosért Egyesület egy ernyőszervezet, amelyben a DK, az LMP, a Momentum, az MSZP, a Párbeszéd és a Szikra Mozgalom vesz részt, utóbbi szervezetek tevékenységét is az egyesülethez számoltuk.
Lakossági fórumok: Összefogás 3, Mi Hazánk 1, Civil Fórum 0
Az említett szervezetek közül elsőnek az LMP szervezett lakossági fórumot az akkugyárakról még 2022-ben, amelyet egy másik hasonló rendezvényük követett, valamint volt ilyen eseménye a Párbeszédnek is. Az Összefogás résztvevői tehát három fórumot szenteltek az ügynek.
Polgár Tóth Tamás
A Mi Hazánk a CATL-beruházás közmeghallgatásai után, január 21-én fórumozott az akkugyár kapcsán.
A Civil Fórum részéről egyetlen nyilvánosan meghirdetett lakossági fórumot sem találtunk.
Tüntetések: Összefogás 3, Mi Hazánk 1, Civil Fórum 0
A politikai szervezetek közül szintén az LMP volt az első, amelyik tüntetést hirdetett a CATL-gyár ellen, majd később az Eve Power-beruházás miatt is utcára vonultak. A Momentumnak is volt egy tüntetése. Az Összefogás így együttesen 3 demonstrációt tud felmutatni.
Koppányi Szabolcs
A Mi Hazánk 2023. február 24-én tüntetett a CATL-gyár melletti körforgalomnál. Innen átvonulva aztán ugyanezen a napon pár órára lezárták az építési területet is.
Koppányi Szabolcs
A Civil Fórum egyszer sem szervezett demonstrációt a debreceni akkumulátorgyártás miatt.
Jogszabály(-módosítás)ok: Összefogás 1, Mi Hazánk 1, Civil Fórum 0
A különböző politikai szervezeteknek lehetőségük van helyi és országos jogszabályok módosítását, valamint újak alkotását kezdeményezni. Jogszabálynak számítanak az önkormányzati rendeletek és határozatok is. Ilyen jogszabály-módosítási szándékot találtunk az Összefogáshoz tartozó MSZP-től. A párt parlamenti határozati javaslatot nyújtott be, amely szerint korlátozták volna, hogy beépítésre szánt területtől számított 12 kilométeren belül milyen esetekben lehet akkumulátorgyárat építeni.
Apáti István, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési frakcióvezető-helyettese idén áprilisban egy sajtótájékoztatón közölte, hogy ők törvényjavaslatot adtak be az akkumulátorgyárak kapcsán, amely alapján akár egymilliárd forintra is bírságolhatják a szabálysértő üzemeket.
A Civil Fórumtól nem találtunk jogszabály-módosítási vagy új jogszabály elfogadtatására irányuló kísérletet.
Népszavazási kérdések: Összefogás (150+), Mi Hazánk 2, Civil Fórum 0
Az Összefogás a Cívisvárosért Egyesületben működő szervezetek számos alkalommal próbálkoztak helyi és országos referendummal. Csak a Momentum egy csomagban 150 kérdést adott be a helyi választási bizottságnak (HVB). A kezdeményezések jellemzően az első lépésnél, a választási bizottságnál buktak el. A kérdések közül egy még mindig aktuális, a Kúria ugyanis májusban másodjára is úgy döntött, gyűjtheti az aláírásokat az LMP a kiemelt beruházásokról szóló népszavazási kezdeményezéséhez – a június 9-ei választások után.
Miklovicz-Nyikos Mónika
Salánkiné Kuti Zsuzsanna, a Mi Hazánk debreceni polgármesterjelöltje három alkalommal nyújtott be helyi népszavazási kérdést, amelyek közül egyet visszavont. A HVB egy kérdést sem engedett át.
Koppányi Szabolcs
A Civil Fórum nem adott be népszavazási kérdést az akkumulátorgyártással kapcsolatban.
Perek: Összefogás 1, Mi Hazánk 0, Civil Fórum 0
A CATL-beruházással kapcsolatban eddig két per indult, egyet Horváth Nándor László debreceni civil kezdeményezett a gyár katasztrófavédelmi engedélyezési eljárásával szemben. Ez a próbálkozás sikeres volt, a Kúria tavaly november végén megsemmisítette az engedélyt. (A Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Hatóság azóta újra megadta azt.)
Polgár Tóth Tamás
A másik per jelenleg is folyamatban van a CATL egységes környezethasználati engedélyezési eljárásával kapcsolatban. Ezt a pert magánszemélyek (Moczok Gyula, az MSZP korábbi választókerületi elnöke, valamint a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület és a Vigyázzunk Életet Adó Vizeinkre Egyesület volt és jelenlegi tagjai), továbbá a Védegylet Egyesület folytatják az elsőrendű alperes Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal, a másodrendű alperes katasztrófavédelem és az alperesi érdekelt CATL-lel szemben.
Utóbbi perben a magánszemélyeket a Momentum és az MSZP, a Védegyletet pedig az LMP támogatja a pártok kommunikációja szerint (maguk a pártok a jogszabályok alapján nem vehetnek részt a perben). Mindhárom szervezet az Összefogás tagja.
Arról, hogy a Civil Fórum vagy a Mi Hazánk támogatná valamelyik peres felet, nincsenek információink.
Facebook-posztok, interjúk és utcai standolás a Civil Fórumnál
Ahogy fentebb láthattuk, a Civil Fórumnak semmilyen olyan tevékenységéről nem tudunk beszámolni, amellyel – a kommunikáción túlmenően – érdemben akadályozta volna az akkumulátoripari beruházásokat. A szervezet egyébként május 23-án egy közösségi médiás bejegyzésben az alábbi módon összegezte az akkugyárakkal kapcsolatos tevékenységét:
„Az akkugyár bejelentésétől napjainkig.
A Civil Fórum Debrecen Egyesület munkája számokban:
A CATL bejelentése: 2022. augusztus 12.
Az első poszt az akkugyárról: 2022.08.13
Az első sajtótájékoztató: 2022.08.16
A közmeghallgatásig:
48 poszt
12 sajtótájékoztató
2023.01.03 A közmeghallgatás poszt: 236.639 elérés, 2701 reakció, 853 hozzászólás 1303 megosztás.
2023.01.17: 43 kérdés és észrevétel szakértőkkel kidolgozva, a környezethasználati engedéllyel kapcsolatban.
2023.01.03 óta:
Közel 100 poszt.
30 sajtótájékoztató
Több mint 30 interjú (RTL, ATV, 444, Népszava, Nikkei Asia, Hompot Sebestény China analyst, 24.hu, Propeller, Financial Times)
2 közvéleménykutatás: 2022.09.27, 2023.04.19”
A szervezet által közvélemény-kutatásnak nevezett tevékenység valójában az volt, hogy az egyesület tagjai utcai standolások során kikérték a velük szóba álló lakosok véleményét. Ezt a kampányakciót az ilyen kutatásokkal foglalkozó szakma nem tekinti közvélemény-kutatásnak.
