Kiss László, a Momentum megyei képviselője egyetért Czeglédi Gyula polgármester elképzeléseivel, Dede Tamás, a Párbeszéd-Zöldek politikusa viszont úgy látja, a település vezetője nem tudja kezelni a helyzetet. Jónás Kálmán helyi független önkormányzati képviselő szerint az önkormányzat mozgástere szűk, csak kérni tudják a szállásadókat, hogy ne fogadjanak vendégmunkásokat.
„Minden eszközt elvettek az önrendelkezésre” – Munkásszállóktól védené magát a szoboszlói városvezetés

Polgár Tóth Tamás
Július 27-én írtunk arról az álhírről, amely napokon keresztül terjedt a közösségi médiában. A híresztelés szerint Hajdúszoboszlón a Debrecen iparfejlesztései miatt a városba érkező vendégmunkások súlyosan bántalmaztak egy párt – ezt azonban a rendőrség, a helyi polgárőrség, a település jegyzője, valamint más, a helyi ügyekben tájékozott forrásaink is cáfolták.
Czeglédi Gyula (független), Hajdúszoboszló polgármestere fél órával a cikkünk megjelenését követően egy bejegyzést tett közzé a Facebook-oldalán. Ebben egyrészt ő is cáfolta a fent említett valótlan hírkeltéseket, másrészt azt írta, az elmúlt napokban több írás váltott ki fokozott aggodalmat a városban megjelent – a városvezetés ismeretei szerint – csekély számú külföldi vendégmunkással szemben. Ezért ő maga is posztolt egy szöveget az oldalára, ezt azonban törölte, mivel szerinte a hozzászólások nem segítették a probléma megoldását, a bejegyzését „egyre többen politikai hangulatkeltésre használták fel”. Hangsúlyozta emellett, hogy a posztja tartalmát továbbra is fenntartja.

YouTube
Kikérték a városra kiadott tartózkodási engedélyeket
A polgármester közölte, elkezdték kidolgozni azokat a lépéseket, amelyekkel még kellő időben elejét tudják venni, illetve korlátozni tudják a hajdúszoboszlói szálláshelyek munkásszállásként való hasznosítását. Ezek az alábbiak:
„1. Korábban már döntöttünk a munkásszálló létesítésének korlátozásáról, mely szerint csak helyi vállalkozás, helyi telephelyen, helyi gazdaságfejlesztési tevékenységéhez, a város meghatározott iparterületén lehetséges, maximum 40 fő erejéig.
2. Keressük annak a lehetőségét, hogy jogszerűen hogyan tudjuk korlátozni a meglévő szálláshelyek külföldi vendégmunkásoknak történő bérbeadását.
3. Megerősítjük a szálláshelyek ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységünket és a beérkező jelzésekre a Polgármesteri Hivatal munkatársai azonnal reagálni fognak.
4. Hivatalos megkeresést küldtünk a Belügyminisztérium Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságának, ahonnan hivatalos információkat várunk a Hajdúszoboszlóra eddig kiadott tartózkodási engedélyekről. Ennek teljesülése esetén nem szükségesek a lakossági bejelentések és az önkormányzat nyomozati tevékenysége a nálunk tartózkodó külföldi munkavállalók felderítéséhez.
5. Levélben kerestük meg Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának vezetését, kezdeményezve a kialakult helyzet tisztázását a külföldi vendégmunkások hajdúszoboszlói megjelenésével kapcsolatban.
6. A közeli napokban egyeztetést kezdeményezek a városunkban működő turisztikai egyesületek vezetőivel, megismerve az ő álláspontjukat és szándékaikat.
7. Többször egyeztettünk a Hajdúszoboszlói Rendőrkapitányság vezetőjével a helyi közrend és közbiztonság helyzetéről, illetve kértem az ellenőrzések fokozását, valamint a közterület-felügyelet és a polgárőrség bevonásával tovább kívánjuk erősíteni a közterületek és szórakozóhelyek éjszakai ellenőrzését.”
Fizessen Debrecen az agglomerációnak – mondja a Momentum megyei képviselője
Czeglédi Gyula bejelentésével kapcsolatban megkérdeztünk több helyi ellenzéki szereplőt. Kiss László (Momentum) Hajdú-Bihar megyei önkormányzati képviselő azt mondta, egyetért a Czeglédi Gyula bejegyzésében foglaltakkal, és szerinte jó lenne, ha a debreceni városvezetés tisztázná a helyzetet. „Az nem járja, hogy míg a fejlesztések kizárólag Debrecenben összpontosulnak, a problémákat kiszervezik” – fogalmazott. Szerinte a Debrecen-környéki településeknek szorosan együtt kellene dolgozniuk. Mint mondta, őt már hajdúsámsoni lakosok is keresték az aggodalmaikkal. „Helyi gazdaság, helyi munkavállalók, helyi érdekek – erre kell összpontosítani” – magyarázta. A politikus július 21-én a közösségi oldalán arról írt egy hosszabb bejegyzést, hogy Debrecennek kompenzációt kellene fizetnie az iparfejlesztések által az agglomerációban okozott károk után. Kiss László a Debrecinernek kifejtette, kezdeményezi a Hajdú-Bihar Vármegyei Önkormányzat fejlesztési, tervezési és stratégiai bizottságánál, hogy számszerűsítsék ezeket a negatív externáliákat.

Polgár Tóth Tamás
Ha kifizetik az idegenforgalmi adót, nem tudnak mit kezdeni a szállásadóval
Jónás Kálmán (független) hajdúszoboszlói önkormányzati képviselő úgy látja, nem nagyon van más eszköz a városvezetés kezében, mint amelyekről Czeglédi polgármester posztolt. „Az önkormányzatoktól minden eszközt elvettek az önrendelkezésre” – magyarázta. Szerinte erre jó példa, hogy a városból elvitték az építési hatóságot, ezért a Hajdúszoboszlón épülő munkásszállóhoz sem a fürdőváros, hanem a Debrecenben működő kormányhivatal építési hatósága adott ki építési engedélyt – a helyi lakosok feje fölött. Mint mondta, a városvezetés nem tud büntetőadót kivetni a vendégmunkások elszállásolóira, csak kérheti a szállástulajdonosokat.

„Ha tárgyalgatunk, az is egy megoldás, de nem nagyon van időnk. Ha lezárul a szezon, könnyen lehet, hogy már jóval több szerződés lesz aláírva, mint amennyit most látunk” – figyelmeztetett. Jónás Kálmán szerint elképzelhető, hogy a szállástulajdonosok több megkeresésre azt válaszolták, hogy csak szeptembertől fogadják a vendégmunkásokat. Kifejtette, a szállásadóknak nincs bejelentési kötelezettsége, ha kifizetik utánuk az idegenforgalmi adót, nem tudnak velük mit kezdeni. A képviselő elmondta, olyan vállalkozó is kiadta már a panzióját, aki egyébként szerződésben áll az önkormányzattal. „Attól félek, hogy a panziótulajdonosok nem érzik át ennek a lényegét és a turizmusra gyakorolt hátrányát” – mondta, valamint hozzátette, reménykedik, hogy a város érdekeit helyezik majd előtérbe.
Szoboszlónak ideje nemet mondani az akkugyárakra és az azokhoz asszisztáló vezetőkre – mondja a Párbeszéd-Zöldek helyi politikusa
Dede Tamás, a Párbeszéd-Zöldek Hajdú-Bihar megyei elnöke szerint Czeglédi Gyula nem volt túl sikeres a lakosság megnyugtatásában. Úgy látja, a polgármester zavarban van, nem tudja megfelelően kezelni „az egyre kellemetlenebbé váló helyzetet” – szerinte erre utalhat a saját korábbi bejegyzésének törlése is. Mint írta, a reagálása a Fidesz válságkommunikációjából lehet ismerős. „Próbálja elterelni a figyelmet a valódi problémáról (giga-akkugyár), hárítja a felelősséget, bűnbakokat keres (szállásadók, rémhírterjesztők), valódi tettek helyett csak kommunikál és látszatintézkedéseket foganatosít” – sorolta.
Ha fontosnak tartod, hogy a Debreciner folytathassa a munkáját, akkor támogasd! Rajtad múlik!
A politikus Czeglédi „csekély számú” külföldi vendégmunkásról szóló megjegyzése kapcsán kifejtette, a polgármester által támogatott Orbán Viktor miniszterelnök korábban félmillió új munkás szükségességéről beszélt, Barcsa Lajos (Fidesz), Debrecen egyik alpolgármestere pedig azt nyilatkozta, hogy hét éven belül 56 ezer új lakossal lehet számolni Debrecenben és a környékén.
Szerinte a hajdúszoboszlói polgármester a bejegyzésében fenyegetőzik, amikor azt írta, „akik ezt osztják, azok súlyosan vétenek Hajdúszoboszló jó híre ellen”. Dede Tamás úgy látja, a fürdőváros jó hírének maga a Debrecen déli gazdasági övezetében épülő CATL-akkumulátorgyár árt. „Ki akar majd egy ellenőrizetlen, súlyosan környezetszennyező óriás gyártelep hatókörében nyaralni?” – tette fel a kérdést.
Kitért arra is, hogy szerinte több száz vagy több ezer vendégmunkás betelepítése nagy terhelést jelent majd a helyi infrastruktúrára. „Ennyi ember érezhető terhet jelent majd a közlekedésben, az egészségügyi ellátásban, oktatásban stb. Erre nincs felkészülve a város infrastruktúrája” – figyelmeztetett.
Dede megjegyezte, miközben a polgármester bizalmat kér a lakosoktól, többek között az önkormányzat által megrendelt – a Párbeszéd-Zöldek politikusa által pedig fideszesnek nevezett – szakvélemény is azt eredményezi, hogy egyre kevesebben bíznak meg benne.
A politikus emlékeztetett arra is, hogy már tavaly ősszel vendégmunkásoknak keresett szálláshelyeket Hajdúszoboszlón egy országos ingatlaniroda, valamint egy helyi munkásszálló építéséről is tudni lehetett. Ennek ellenére Dede szerint a lakosság nem kapott ezekről tájékoztatást. Mint írta, ezek után nem csodálkozhat a polgármester, hogy a titkolózás és a felelősséghárítás következménye az elégedetlenség, a szóbeszéd és a közfelháborodás lett.
„Szoboszlónak ideje a sarkára állni, és határozott nemet mondani a hétköznapi életünket megmérgező akkugyárakra és az építésükhöz aktívan vagy passzívan asszisztáló vezetőkre!” – fogalmazott.
A CATL kínai akkumulátorgyár debreceni ügyeiről itt olvashatod a Debreciner cikkeit.