Folytatódott a Debrecen déli gazdasági övezetében épülő CATL-akkumulátorgyár környezethasználati engedélyezésének pere a Debreceni Törvényszéken március 21-én. Egyelőre úgy tűnik, az egy éve húzódó eljárásnak még messze a vége. Ahogy arról korábban a Debreciner beszámolt, februárban az LMP-vel együttműködő Védegyletnek adott igazat a Fővárosi Ítélőtábla, ezért ötödrendű felperesként ők is becsatlakozhattak az elsőrendű alperes Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal, a másodrendű alperes Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, valamint az alperesi érdekelt CATL vállalattal szembeni perbe. Moczok Gyula, az MSZP egykori választókerületi elnöke, valamint a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület és a Vigyázzunk Életet Adó Vizeinkre Egyesület volt és jelenlegi tagjai mellett így már a Védegylet képviselője is részt vehetett a tárgyaláson.

A tárgyalás elején Szászi Ádám, a bírói tanács elnöke közölte, a kormányhivatal beadványban kérte a nyilvánosság kizárását, ám ezt a bíróság elutasította. Az alperesek képviselői közül senki sem járult hozzá, hogy róluk kép- és hangfelvételeket készítsenek.

A CATL érdeke a lehető legnagyobb NMP-kibocsátás Halász Árpád ügyvéd szerint

Halász Árpád, a másod-, harmad- és negyedrendű felperesek ügyvédje vitatta a katasztrófavédelem képviselőjének az előző tárgyaláson tett kijelentését, miszerint a tevékenység megkezdése – amikor a magzatkárosító és súlyosan rákkeltő NMP oldószer szennyvízben való koncentrációját először mérik – az akkumulátorgyár szennyvíz-előkezelőjének létesítésekor, tehát még az üzem működése előtt történne. „Ha egy vegyeskereskedést akarok nyitni, nem akkor kezdem meg a tevékenységet, amikor gondolok rá, nem akkor, amikor beadok egy iratot vagy beszerzem az árut, hanem amikor kinyitom a vegyeskereskedést” – szemléltette. Az ügyvéd szerint a kiadott engedélyek alapján a CATL érdeke az, hogy a tevékenysége megkezdésekor a lehető legnagyobb NMP-kibocsátást produkálja, így befolyásolhatja a hatóság által az első méréskor meghatározandó, később a gyár által betartandó határértéket. Halász Árpád azt is vitatta, hogy ne határozná meg már most is jogszabály az NMP-kibocsátás határértékét.

Vitatja a felperesek perindítási jogát a CATL

Csajági Tímea, a CATL jogi képviselője a tárgyaláson arra hivatkozva vitatta a felperesek perindítási jogát, hogy különböző sajtótermékek – többek között a Debreciner – írtak a civilek pártokkal (az LMP-n és az MSZP-n kívül a Momentum kommunikál arról, hogy támogatja a felpereseket) való együttműködéséről, a vállalat ügyvédje szerint így valójában pártok állnak velük szemben az eljárásban. „Magyarországon nincs jogszabályi rendelkezés arra, hogy egy harmadik fél finanszírozhatja másnak a peres eljárását” – fogalmazott, hozzátéve, egy kivételt biztosít erre a fogyasztóvédelmi törvény, de ott is nagyon szigorú keretek között. A felpereseket képviselő Halász Árpád az elhangzottakra úgy reagált, egyetért azzal, hogy a per ne a politikai csatározásokról szóljon, és eddig nem is arról szólt.

A kínai cég jogi képviselője sokallta a felperesi ügyvédek munkadíját is, kérte, hogy a bíróság mérsékelje azt, amennyiben a civileknek ad igazat. A CATL ügyvédje megjegyezte továbbá, nem tartják ördögtől valónak az NMP oldószer alkalmazását, amelyet a gyógyszeriparban szerinte eddig is használtak.

Hivatalból vizsgálja a felpereseket a bíróság

A Védegylet érvei ezen a tárgyaláson még nem hangzottak el, mivel Szászi Ádám, a bírói tanács elnöke bejelentette, a bíróság előbb hivatalból megvizsgálja, hogy a beruházás hatásterületén élnek vagy tevékenykednek-e az első-, másod-, harmad- és negyedrendű felperesek. Emlékeztetett, Halász Árpád ügyvéd még egy tavaly augusztusi bizonyítási indítványában kérte a hatásterület meghatározásával kapcsolatban szakértő kirendelését. A jogi képviselő most elmondta, fenntartják ezt az indítványukat, ugyanis álláspontjuk szerint a hatásterületet csak szakértő tudja megállapítani. A Moczok Gyulát képviselő Litresits András elmondta, csatlakoznak az indítványhoz.

Szászi Ádám – hangsúlyozva, hogy hivatalból mindenképp megvizsgálják a felperesek érintettségét – megkérdezte a felpereseket, vállalják-e a szakértői előleg megfizetését, illetve tudnak-e szakértőt ajánlani a bíróság számára. Litresits András megjegyezte, nem biztos abban, hogy lesz magyar szakértő, aki el meri vállalni az ügyet, meg kellene vizsgálni a lehetőségét egy másik uniós országból érkező szakértő felkérésének.

Halász Árpád közölte, álláspontjuk szerint a hatásterületet az alperes hatóságok mulasztása miatt kell most meghatározni, ezért a szakértőt is nekik kellene fizetniük. Halász és Litresits bejelentették, költségmentesítési indítványt fognak előterjeszteni, mert az ügyfeleiknek problémát jelent a szakértői előleg kifizetése. Litresits továbbá indítványozta, hogy a bíróság nyilatkoztassa Rácz Róbert főispánt, a hajdú-bihari kormányhivatal vezetőjét arról, állja-e a szakértő díját.

A bíróság felhívta a feleket, hogy tizenöt napon belül tegyenek javaslatot egy szakértő személyére azzal, hogy az első-, másod-, harmad- és negyedrendű felpereseknek kell letétbe helyezniük egymillió forintot a szakértői díj előlegére. Amennyiben ezt nem teszik meg, a bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján fog döntést hozni. Előterjeszthetnek azonban költségmentességi kérelmet is, ugyancsak tizenöt napon belül.

Csalódottan értékeltek a felperesi ügyvédek és a pártok

A tárgyalás után sajtótájékoztatót tartott Halász Árpád, Litresits András, valamint Komjáthi Imre országgyűlési képviselő, az MSZP társelnöke és Mándi László, a Momentum debreceni önkormányzati képviselője, a DK-LMP-Momentum-MSZP-Párbeszéd-Szikra polgármesterjelöltje.

Komjáthi Imre arról beszélt, hogy a CATL jogi képviselői láthatóan stratégiát váltottak, és aktivizálták magukat, mivel a hatóságok emberei felkészületlenül érkeztek a korábbi tárgyalásokra. Jelentős fordulatnak nevezte azt is, hogy az alperesek ki akarták zárni a sajtót a teremből, és megkérdőjelezték a politikai pártok jogát a civilek támogatására. A képviselő biztosította a felpereseket, hogy továbbra is segítik őket az ügyben.

Litresits András elmondta, csalódott, mert előzetesen úgy gondolta, ma már ítéletet hozhat a bíróság, ehhez képest a következő tárgyalásig még hónapokat, sőt elképzelhető, hogy akár egy évet is várni kell. Mindezt azzal magyarázta, hogy várhatóan hosszú hónapokba telik, míg egyáltalán kiderül, lesz-e Magyarországon olyan szakértő, aki elvállalja az akkumulátorgyár hatásterületének a meghatározását. Közölte, március 16-án volt az egyéves évfordulója annak, hogy benyújtotta Moczok Gyula keresetét, azóta tart az eljárás.

Mándi László is csalódottságának adott hangot, mivel már azt is megkérdőjelezik, hogy a felperesek egyáltalán a hatásterületen élnek-e. Megjegyezte, a debreceni önkormányzatnak is van felelőssége az akkumulátorgyár ügyében, többek között a megismételt, az érintettek személyes jelenléte nélkül tartott katasztrófavédelmi közmeghallgatás kapcsán, mivel hiába tették fel a lakosok ugyanazokat a kérdéseket, mint egy évvel korábban, sem az önkormányzat, sem a katasztrófavédelem nem adott válaszokat.

„Ott vagyunk, ahol kezdtük” – értékelte a helyzetet Halász Árpád ügyvéd. Mint mondta, egészen a mai napig eldöntött kérdés volt, hogy a felperesek a hatásterületen laknak, mivel a bíróság állást foglalt amellett, hogy jogosultak pert indítani. Hangsúlyozta, az üzem hatásterülete sokkal nagyobb, mint amit a beruházás hatástanulmánya állít, a környezetszennyezés ugyanis nem áll meg a gyárkerítésnél.

Szakértő nélkül elutasíthatják a kereseteket

Megkérdeztük az ügyvédeket, találkoztak-e már pályafutásuk során olyan helyzettel, hogy egy évvel a perindítás után kell bizonyítaniuk a felpereseknek a perindítási jogukat. Mint mondták, nem találkoztak hasonlóval. Litresits András kifejtette, a bíróság már az eljárás elején vizsgálta a perindítási jogosultságot. Emlékeztetett, összesen hét kereset érkezett a hatóságokkal szemben, közülük Litresits és Halász ügyfelei maradtak talpon, valamint a Védegylet tudott visszajönni a perbe a Fővárosi Ítélőtábla döntésével. Az ügyvéd szerint logikailag sem stimmel, hogy most újra a jogosultságot vizsgálják, és még a szakértőt is nekik kell fizetniük. Halász Árpád megjegyezte, nem ez a bíróságok gyakorlata, ráadásul a hatásterület vizsgálatát a hatóságok mulasztása miatt kell elvégezni.

Kíváncsiak voltunk arra is, mi történik abban az esetben, ha a rendelkezésre álló tizenöt napon belül nem helyezik letétbe a bíróság által előírt egymillió forintot, és a költségmentességi kérelmet is elutasítják. Litresits András szerint ebben az esetben hamarabb folytatják a tárgyalást, de a szakértő hiányában a bíróság elfogadhatja az alperesek által meghatározott hatásterületet. „Lehet, hogy azon egyszerű megoldást választják, hogy minden keresetet elutasítanak, hiszen nem a hatásterületen laknak” – magyarázta.