Az elmúlt hetekben számos alkalommal írtunk arról a szeptember 21-én kihirdetett kormányrendeletről, amely a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva lehetővé teszi a kormányhivatalok számára, hogy a környezetszennyező cégekkel szemben ne bírságot szabjanak ki, vagy állíttassák le az érintett üzemet, hanem környezetvédelmi hatósági szerződést kössenek velük, amelyben a szennyező vállalja, hogy egy bizonyos határidőn belül megszünteti a jogsértést.

A rendelet komoly civil tiltakozást váltott ki, olyan nagy környezetvédő szervezetek is követelték a visszavonását, mint a WWF Magyarország és a Greenpeace Magyarország. Több mint száz civil szervezet írta alá az erről szóló, Orbán Viktor miniszterelnöknek címzett nyílt levelet, köztük Hajdú-Bihar megyéből a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö), a hajdúböszörményi Zöld Kör és a berettyóújfalui székhelyű Igazgyöngy Alapítvány. A rendelet felülvizsgálatát kérte korábban Bándi Gyula, a jövő nemzedékek szószólója, október 9-én pedig – talán a több hete tartó civil tiltakozás hatására – Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere is arra kérte a kormányt, hogy vonja vissza a jogszabályt.

Az Energiaügyi Minisztérium szeptember 23-án közölte, hogy még az azt követő héten úgy pontosítják a rendeletet, hogy az csak a működő kohászati üzemekre vonatkozzon, az akkumulátorgyárakra nem.

Akkugyárak és -feldolgozók kizárva

Ilyen formában azóta sem tettek közzé pontosítást, ma, október 10-én azonban megjelent a Hivatalos Értesítőben, a Magyar Közlöny mellékletében Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter utasítása, amelynek második paragrafusa szerint az utasítás hatálya nem terjed ki az akkumulátorgyártással összefüggő bármely tevékenységet folytató engedélyessel, valamint az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó hulladékgyűjtési, -előkezelési és -hasznosítási tevékenységet folytató céggel megkötendő hatósági szerződésre. Az utasítás negyedik paragrafusának harmadik pontja pedig kimondja: a miniszter nem ad ki támogató nyilatkozatot, ha az adott cég a fentiekben megjelölt tevékenységet folytat. Ez a nyilatkozat márpedig a kormányrendelet értelmében szükséges a környezetvédelmi hatósági szerződés megkötéséhez.

A miniszteri utasítás azonban a korábbi kormányzati ígéretekkel szemben nem korlátozta a rendeletet a kohászati üzemekre, ezért – amennyiben Gulyás miniszter ehhez hozzájárul – az akkugyártást leszámítva bármilyen iparágban működő, környezetszennyezésen kapott üzemmel továbbra is szerződést köthet az illetékes kormányhivatal, ahelyett, hogy megbüntetné azt.

Itt nincs gond az egyértelműséggel?

Néhány kérdés a miniszteri utasítás után is nyitott maradt. Ilyen például, hogy mit tekint a kormány „akkumulátorgyártással összefüggő bármely tevékenységet folytató”, valamint „az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó hulladék gyűjtési, előkezelési és hasznosítási tevékenységet folytató” cégnek. Ennek kapcsán nem árt felidézni, hogy az akkugyárakról szóló népszavazási kezdeményezéseket a debreceni helyi választási bizottság és a Kúria is több alkalommal azzal az érvvel kaszálta el, hogy nem egyértelmű, mit jelent az „akkumulátorgyár” szó. Kíváncsiak voltunk arra, pontosan mit ért a miniszteri utasításban szereplő kifejezések alatt az azt kiadó Gulyás Gergely miniszter, ezért levélben kerestük a Miniszterelnökséget. Amint válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Az akkumulátorgyárakról szakértőkkel – Nyitunk ismét, legyél a szerkesztőtársunk!

Nyitott szerkesztőségi ülést tart a Debreciner október 19-én, csütörtökön 18 órától. Hívunk, várunk! Az eseményen vendégül látjuk Fábián István vegyészprofesszort és Fucskó József közgazdászt, akikkel az akkugyárakról fogunk beszélgetni.