November 30-án, több mint egy évvel a debreceni akkumulátorgyár-beruházásának bejelentése után megtartotta első helyi sajtóeseményét a kínai CATL óriásvállalat a debreceni Mercure hotelben.

Jason Chen, a CATL európai operációért felelős ügyvezető igazgatója gyönyörűnek nevezte Magyarországot, a sajtó megjelent képviselőit pedig magyarul köszöntötte. Mint mondta, ő felelt a CATL türingiai gyárának elindításáért, most pedig ugyanez a feladata Debrecenben is. Az ügyvezető igazgató hangsúlyozta, a cég mindenhol jó munkáltatóvá és a helyben élők jó szomszédjává akar válni, ahol gyárat alapít, így itt is ez a célkitűzésük. Beszélt arról is, hogy a világon jelenleg két akkumulátorgyár tagja a Világgazdasági Fórum Global Lighthouse Network nevű hálózatának (amely a negyedik ipari forradalom technológiáit használó vállalatokat tömöríti), mindkettő a CATL üzeme. Jason Chen megemlítette, a cégnek jelenleg négy karbonsemleges gyára van, továbbá alaptevékenységét illetően 2025-re, az akkumulátorok teljes értékláncát tekintve pedig 2035-re teljes szén-dioxid-semlegességet érnének el. A cégvezető közölte, tavaly 37 százalékos világpiaci részesedésük volt az elektromos autók akkumulátorainak gyártása terén, ami azt jelenti, hogy globálisan minden harmadik elektromos autóban az ő akkumulátoraik működnek.

Jason Chen kiemelte, fontos számukra az innováció, egyik új fejlesztésük például a szupergyors töltésű Shenxing nevű lítium-vasfoszfát akkumulátor. Ez tíz perc töltési idővel 400 kilométeres, teljes töltöttséggel pedig 700 kilométeres hatótávolságra képes.

A CATL európai operációért felelős ügyvezető igazgatója közölte, üzleti partnereik kérésére, a magyarországi autógyárak miatt hozzák létre második európai gyárukat Debrecenben. Elmondta továbbá, a jó infrastruktúra, a közelben fellelhető nyersanyagok és a befektetőbarát környezet miatt is választották a várost, valamint figyelembe vették a magyar közép- és felsőoktatás magas színvonalát is. Mint mondta, a debreceni gyárat a lehető legmodernebb technológiával szerelik fel, az üzem karbonsemlegesen fog működni. Azt is hangsúlyozta, évtizedekig Debrecenben maradnának, ezért fontos számukra a gyár környezeti hatása, amit ellenőrizni fognak.

Ahogy arról november 29-én a Debreciner is beszámolt, a Kúria megsemmisítette a CATL-gyár katasztrófavédelmi engedélyét és új eljárást rendelt el, mivel bizonyítottnak látták, hogy a hatóság nem biztosította a nyilvánossági kritériumokat az üzem biztonsági jelentésének kiegészítése kapcsán. Schiffer András, az ügyben a felperes civil személyt képviselő ügyvéd a Debrecinernek kifejtette, álláspontja szerint le kell állítani az akkumulátorgyár építését, mivel mostantól nincs meg az ehhez szükséges katasztrófavédelmi engedélye.

Jason Chen a sajtótájékoztatón felolvasott egy közleményt, amely szerint az engedély alapját képező biztonsági jelentés tartalma ellen a Kúria nem emelt kifogást, az ítéletnek pedig a cég szerint nincs közvetlen hatása a beruházás megvalósítására, mivel az nem érinti az egységes környezethasználati engedélyt és az építési engedélyt. „Így a CATL folytatja a debreceni gyár folyamatban lévő építését, és megteszi a szükséges lépéseket az iparbiztonsági engedély megszerzéséhez szükséges összes követelmény teljesítése érdekében” – fogalmazott. Az ügyvezető igazgató elmondta, az építés a tervek szerint halad, befejeződtek a talajkiegyenlítési és mélyalapozási munkálatok, most a felszín feletti építkezés zajlik. A termelés várhatóan 2025 első felében indul. Az ügyvezető igazgató azt is bemutatta, hogy már számos környékbeli cég dolgozik a CATL beszállítójaként.

Szilágyi Balázs, a CATL közkapcsolatokért felelős vezetője a gyár leendő munkatársairól beszélt. Mint mondta, Debrecent és az agglomerációját a szűk munkaerőkínálat jellemzi. „Természetesen amennyire tudunk, helyben, Debrecenben keresünk munkatársakat, de már világosan látjuk, hogy a város határait át kell lépnünk” – magyarázta. Úgy számolnak, egy 60 kilométeres sugarú körön belülről fognak ingázni hozzájuk a máshonnan származó dolgozók, de távolabbról is számítanak munkásokra. Azt is elmondta, eddig elsősorban diplomásokat toboroztak, a következő időszakban viszont egyre inkább a termelésben dolgozókra fognak fókuszálni. 2025 elején körülbelül ezren fognak dolgozni a cégnél, az év végére a létszám kétezerre növekedhet, 2026-ban pedig már háromezer alkalmazottjuk lesz.

Felkészültek arra, hogy többet kell fizetniük a tisztított szennyvízért

A CATL az elmúlt egy évben többször is közölte, hogy legalább 70 százalékban képesek a vízszükségletüket tisztított szennyvízből fedezni. Ezzel kapcsolatos vállalásokat, kötelezettségeket azonban a debreceni gyár egyik engedélye sem tartalmaz. Megkérdeztük a cég képviselőit, hogy mi ennek az oka, garantálják-e, hogy a beruházásnak már az első üteme is nagyobb arányban fog tisztított szennyvizet felhasználni, mint ivóvizet, valamint mekkora többletkiadást jelent ez a cégnek az eredeti tervekhez képest.

Szilágyi Balázs a válaszában úgy fogalmazott, valóban készek a tisztított szennyvíz felhasználására, ehhez azonban előbb egy teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat és egy engedélymódosítás szükséges. „Mi ezen dolgozunk, sok szakértőt bevontunk, hogy alaposan körüljárjuk a környezeti és egyéb hatásait. A közeljövőben a megfelelő döntést meg fogjuk hozni” – fogalmazott, hozzátéve, ha megkapják az engedélyt, fel fogják használni a tisztított szennyvizet. Mint mondta, hamarosan abban a stádiumban lesznek, ahol el tudják kezdeni ennek az engedélyeztetését. A tisztított szennyvíz felhasználása miatt az eredeti elképzelésekhez képest jelentkező többletköltségekről Szilágyi Balázs azt mondta, még nem értek a számításaik végére, de megértették, hogy vigyázni kell az ivóvízre Debrecenben, és vállalják az ezzel járó többletkiadásokat.

Jason Chen, a CATL európai operációért felelős ügyvezető igazgatója hozzátette, sokat foglalkoztak ezzel a témával, tanulmányozzák azokat az új technológiákat is, amelyekkel csökkenthető lenne a gyártás vízfogyasztása.

Egy másik újságírói kérdésre válaszolva Szilágyi Balázs elmondta, a gyár első ütemének átlagosan valamivel több mint napi 3000 köbméter lesz a vízfogyasztása.

Tíz év múlva érhetik el a maximális dolgozói létszámot

A CATL előzetes bejelentése szerint a beruházást három ütemben valósítják meg. Megkérdeztük, továbbra is ebben gondolkodnak-e, mikor kezdik el a második ütem előkészítését, valamint mikorra valósulhat meg a második és a harmadik ütem. Jason Chen a válaszában kifejtette, jelenleg a folyamatban lévő első ütem megvalósítására fókuszálnak, ezt akarják az ütemtervnek megfelelően befejezni. Miután ez megtörtént, akkor gondolkodnak a második lépésről.

Szilágyi Balázs ugyanakkor az MTI egyik kérdésére adott válaszából lehet következtetni a céldátumokra. Ő úgy fogalmazott, közel egy évtized múlva érhetik el a maximális munkavállalói létszámot, amely elképzelhető, hogy az előzetesen bejelentetthez képest nem kilencezres, hanem csak nyolcezres lesz. A külföldi munkaerő kapcsán egyébként azt is elmondta, a Kínából érkező kollégáik elsősorban a termelés megkezdése környékén fognak nagyobb számban, százas nagyságrendben érkezni, hosszabb távon pedig 100 és 200 között stabilizálnák a kínai dolgozók számát. Kijelentette, nem állnak tárgyalásban olyan cégekkel, amelyek harmadik országbéli munkavállalókat szerveznének Debrecenbe, és remélik, hogy erre később sem lesz szükségük.

Programokat terveznek az eltérő kultúrák közelebb hozásáért

A beruházás megjelenése és az azzal szembeni lakossági tiltakozás kibontakozása nyomán az elmúlt egy évben számos Debrecenhez és a környékhez kötődő online és offline felületen jelentek meg sinofób, vagy tágabb értelemben kelet-ázsiai-ellenes megnyilvánulások. Megkérdeztük ezért a céget, terveznek-e lépéseket tenni annak érdekében, hogy a kínaiakkal, a kelet-ázsiaiakkal vagy általában véve a külföldről érkezőkkel szembeni előítéletek, ellenérzések csökkenjenek. Sidló Noémi, a CATL kommunikációs és marketing vezetője ezzel kapcsolatban elmondta, ők is tapasztalták ezt a jelenséget. Mint mondta, habár többségében helyben toborozzák a munkavállalóikat, terveznek olyan programokat, amelyek segítenek közelebb hozni egymáshoz az eltérő kultúrákat. Ezzel kapcsolatban a későbbiekben ígért részletes tájékoztatást.

Úgy számolnak, a debreceni beruházást nem érinti az Európai Bizottság vizsgálata

Az Európai Bizottság októberben szubvencióellenes vizsgálatot indított a Kínából származó elektromos járművek behozatalával kapcsolatban. Egyes értesülések szerint a vizsgálatot később kiterjeszthetik az autóipari beszállítókra is. Arról is érdeklődtünk ezért, hogy a folyamatnak milyen konkrét következményei lehetnek a CATL debreceni beruházására. Szilágyi Balázs erre azt válaszolta, nem lesz hatása, mondván, a Debrecenben termelt akkumulátorok magyar terméknek minősülnek.