Megkapta a Debrecen északnyugati gazdasági övezetében, a BMW-gyár mellett akkumulátorgyárat építő kínai Eve Power az engedélyt a beruházást előkészítő tereprendezés és mélyalapozás első ütemének építési munkáira – tudta meg a Debreciner. Munkatársunk állampolgári jogon kért és kapott betekintést a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal erről szóló határozatába.

Az október 27-én kelt dokumentum szerint az építési engedély a Debrecen határában található 281 408 négyzetméteres terület tereprendezésére, valamint egy CNT-üzem (a rövidítés az úgynevezett „szén nanocső” technológiát takarja), egy elektródaüzem, egy összeszerelő üzem, egy formázó üzem és egy szortírozó raktár mélyalapozási munkáira vonatkozik.

A BMW-gyárat fogja kiszolgálni

Május 9-én jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő és Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere, hogy a CATL után egy újabb kínai óriásvállalat, az Eve Energy magyarországi leányvállalata, az Eve Power is akkumulátorgyárat épít a városban.

A 400 milliárd forintos beruházáshoz a kormány 14 milliárd forint vissza nem térítendő készpénztámogatást ad, továbbá ezzel összefüggésben fejlesztik 108 milliárd forintért Debrecen víziközmű-rendszerét. Az üzemben több mint ezren fognak dolgozni.

Az Eve Power a bejelentést követően kiadott közleményében azt írta, a BMW-gyárat fogják kiszolgálni hengeres akkumulátorokkal. A gyártási kapacitás évi 28 gigawattóra lesz, ez pontosan 28 százaléka a CATL tervezett végső kapacitásának.

„Az EVE Power olyan új típusú, 46 mm átmérőjű, nagy teljesítményű akkumulátorcellákat állít majd elő az elektromos BMW-khez, amelyek kisebbek, könnyebbek és 20%-kal sűrűbbek lesznek a ma használatos társaiknál, aminek köszönhetően a hatótávolság 30%-kal is nő. Ezeknek az úgynevezett 6. generációs akkumulátoroknak 30%-kal gyorsabb lesz a töltési sebességük” – írták tavasszal.

Az akkumulátorgyárat a tervek szerint 2026-ban adják át.

64 ezer köbméter humuszt termelnek ki

Az engedélyben rögzítik, hogy a kivitelezést a természeti értékek védelme mellett kell végezni, a lehető legkisebb mértékű környezetterhelés mellett. A határozat kitér arra is, a mélyalapozást és a tereprendezést úgy kell elvégezni, hogy az ezekre tervezett építmények használata folyamán az esetleges épület(szerkezeti) mozgások és -süllyedések során az ott használt, tárolt és szállított szennyező anyagok padlószerkezeti sérülések következtében ne kerülhessenek a földtani közegbe. A tereprendezés és a mélyalapozás megkezdése előtt a területen be kell fejezni a régészeti feltárást.

Az indokolásban a kormányhivatal emlékeztet, a Debrecen északnyugati gazdasági övezetébe tervezett ipari beruházásokkal kapcsolatos közigazgatási ügyeket a kormány 2018-ban nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítette.

A dokumentumból kiderül, a tervek szerint 299 ezer köbméter anyagot fognak kitermelni a földfelszín alól, ebből közel 64 ezer köbméter a humusz. A beruházót kötelezik a humuszos termőréteg talajvédelmi terveknek megfelelő mentésére, deponálására és hasznosítására. Rögzítik, hogy a helyben fel nem használt humuszos termőréteg után talajvédelmi járulékot kell fizetni, ennek összegét a talajvédelmi hatóság fogja megállapítani.

A kormányhivatal határozata annak közlésével vált véglegessé, ellene fellebbezésnek helye nincs, önálló jogorvoslatért közigazgatási per kezdeményezhető a Debreceni Törvényszéknél.

A másik akkumulátorgyár közmeghallgatásai botrányos jeleneteket hoztak

A debreceni akkumulátorgyár-beruházások kapcsán eddig elsősorban a CATL üzeméről szóló hírekkel találkozhatott az országos közvélemény. A legnagyobb visszhangot az akkumulátorgyár botrányos közmeghallgatásai váltották ki. Január 9-én a katasztrófavédelmi közmeghallgatáson Szilágyi Balázs, a CATL magyarországi képviselője a hangzavar miatt nem tudta megtartani a céget bemutató prezentációját, január 20-án pedig a kormányhivatal által szervezett környezetvédelmi közmeghallgatáson több százan követelték Papp László polgármester lemondását és hazaárulózták Rácz Róbert hajdú-bihari főispánt, valamint Hajduné Kovács Mária Mónikát, a kormányhivatal környezetvédelmi főosztályvezetőjét, de lökdösődés is kísérte az eseményt.

Ilyen esetek megtörténte az Eve Power-beruházás kapcsán már csak azért is tűnik valószínűtlennek, mert a kormány egy április 27-én kiadott rendeletben lehetővé tette, hogy a közmeghallgatásokat az érintettek személyes jelenléte nélkül rendezzék meg. Szekeres Antal, Debrecen jegyzője júniusban arról tájékoztatta a Debrecinert, hogy amennyiben megindítják az Eve Power-beruházáshoz kapcsolódó eljárásokat, a hatályos jogszabályok rendelkezései szerint fognak eljárni – ahogy eddig is tették.