Tíz ügy 2025-ből, amelyekről valószínűleg nem értesült volna a Debreciner nélkül

Szennyezett levegőt eregető akkumulátorgyár, rühesség a derecskei gyerekek között, fejbelőtt bindzsisztáni miniszterelnök, víz nélkül maradt romák. Volt miről írnunk tavaly, lesz miről idén is.

Ahogy az elmúlt években, úgy 2025-ben is számos olyan ügy volt, amelyekről a nyilvánosság azért értesülhetett, mert a Debreciner utánajárt a témának. Több esetben csak az online újságunkban jelent meg egy-egy érdeklődésre számot tartó információ, míg máskor elsők voltunk egy adott hír közlésében, amelyet később az ország jelentős sajtótermékei átvettek tőlünk. Az alábbiakban ezek közül válogattunk.

Naponta 31 millió köbméter szennyezett levegőt állíthat elő az EVE Power-akkumulátorgyár Debrecen mellett


Van egy téma, amely Debrecenben már évek óta folyamatosan meghatározza a közbeszédet. Nem meglepő módon ez az akkumulátorgyártás. 2025 ebből a szempontból erősen indult, hiszen még csak január 16-án tartottunk, amikor megírtuk, hogy a hajdúböszörményi Zöld Kör civil szervezet számításai szerint a BMW-gyár mellett felépülő, és a német autógyárnak beszállító kínai EVE Power-akkumulátorgyár naponta 31 millió köbméter szennyezett levegőt fog kibocsátani.

EVE Power látványterv
Forrás: kormanyhivatalok.hu

Cikkünk komoly visszhangot váltott ki, a hátralévő hónapokban is ez maradt nálunk az év egyik legolvasottabb írása. A nagy érdeklődés nem véletlen, a Zöld Kör ugyanis olyan megállapításokat is tett, minthogy az akkugyár bizonyos időjárási körülmények esetén naponta akár 31 méter vastag szennyezett levegőréteget tud párnaszerűen elteríteni a környéken. Arra is figyelmeztettek, hogy a 12 ezer lakosú Debrecen–Józsa mindössze 1,5 kilométerre helyezkedik el az üzemtől.

Megadta az új debreceni akkugyár engedélyét, majd egy nap után levette az erről szóló hirdetményt a kormányhivatal

Az elmúlt években már hozzászokhattunk, hogy a hatóságok igyekeznek nehezíteni, hogy az érintett lakosok információkat szerezzenek és észrevételeket tegyenek az akkumulátoripari beruházásokkal kapcsolatban. Elég csak a „köz nélküli” közmeghallgatásokra gondolni, amelyeken az érdeklődők nem kérdezhetnek személyesen a hatóságok, a debreceni önkormányzat és a beruházó képviselőitől. Egy hasonló esetre láttunk példát ugyancsak januárban, amikor is – ahogy azt a folyamatot monitorozó TASZ-tól megtudtuk – a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal december 19-én hirdetményt tett közzé az EVE Power-akkugyár iparbiztonsági engedélyezéséről, majd ezt a hirdetményt másnap el is távolították.

transzparensek a kormányhivatal épülete előtt 2024-ben
Fotó: Koppányi Szabolcs

Az engedélyről szóló hirdetmény mindössze egy napig tartó közzétételével, majd annak eltüntetésével a TASZ álláspontja szerint a hatóság olyan szűk közlési időkeretet szabott, amellyel sértette az érintett helyi lakosok információszabadsághoz való jogát, hiszen csak azok láthatták meg az engedélyt, akik azon az egyetlen napon, nem sokkal karácsony előtt ránéztek a kormányhivatal hirdetményeire.

Előkelő helyen koszorúzott az orosz főkonzul Debrecen március 15-i ünnepségén

Március 15-én sokakat váratlanul ért, hogy Konsztantyin Leonyidovics Dracsevszkij, Oroszország főkonzulja koszorút helyezett el Kossuth Lajos Debrecen főterén található szobra előtt az 1848-49-es forradalom és szabadságharc ünnepén. Az eset a Debreciner fotója nyomán kapott nemzetközi nyilvánosságot, a felvételt Koppányi Szabolcs készítette.

2025. március 15. Debrecen
Fotó: Koppányi Szabolcs

Az orosz főkonzul ekkorra már évek óta rendszeres koszorúzója volt a debreceni önkormányzati ünnepségeknek. Ennek az alkalomnak a különlegességét az adta, hogy Dracsevszkij előkelő helyen, közvetlenül Debrecen polgármestere és az ünnepi beszédet mondó országgyűlési képviselője után koszorúzhatott, miközben a korábban a főkonzul előtt koszorúzó Netreba Vitalijt, a Debreceni Ukrán Nemzetiségi Önkormányzat elnökét a megemlékezők harmadik sorába állították. A történteken láthatóan az oroszok is meglepődtek, ugyanis a koszorút hozó attasé a hátsó sorokban kereste a saját helyüket.

Egy hónapja terjedt rühesség a derecskei gyerekek közt, a szülők aggódtak, az önkormányzat nem tájékoztatott

Áprilisban több derecskei szülő is megkereste a Debrecinert amiatt, mert a kisvárosban rühesség terjedt a gyerekek között. Elmondásuk szerint a hivatalos szervektől semmilyen tájékoztatást nem kaptak, csak azokhoz jutottak el hiteles információk, akik orvoshoz vitték a gyereküket.

„Nekünk szülőknek egyszer csak kiadta az óvoda, hogy hozzuk haza a gyerek minden holmiját, a törölközőktől kezdve az ágyneműkön át mindent, és fertőtlenítés céljából mossuk ki azokat magas hőfokon. Ekkor még azt hittük, hogy a sok felsőlégúti megbetegedés miatt van erre szükség, örültem is, mert nem árt a fertőtlenítés. Később viszont kiderült, hogy a rühesség miatt kellett mindez” – nyilatkozta nekünk egy derecskei szülő.

Fotó: Polgár Tóth Tamás

Cikkünk megjelenése után kiadott egy közleményt a derecskei önkormányzat, amely szerint a helyi óvodások közül 43-nál állapítottak meg rühességet, 20 esetben pedig cérnagiliszta-fertőzést is észleltek. A Berettyóújfalui Tankerületi Központ tájékoztatása szerint március 10-től április 11-ig a Derecskei Bocskai István Általános Iskolában 19 diáknál találtak rühességet.

Több mint 21 milliárd forint értékben adott el ingatlant Debrecen önkormányzata 2020 óta a törvény által előírt valódi versenyeztetés nélkül

Debrecen vezetése évek óta alkalmazza azt a gyakorlatot, hogy amennyiben célzottan akar eladni egy nagyértékű önkormányzati ingatlant, akkor a törvény által előírt versenyeztetést csak látszólag tartja be, a gyakorlatban pedig a saját cégeit hívja meg egymással „versenyezni”, hogy így a szándékaiknak megfelelő helyre kerüljön a közvagyon. Ahogy ezt áprilisban bemutattuk, a városvezetés különösen ipari beruházásoknál kedveli ezt a módszert, így adták el a CATL-akkumulátorgyár telkeit is.

Akkumulátorgyár tüntetés Mikepércs 20250201
Fotó: Kántor-Újvári Gerda

2020. január 1. óta, áprilisi cikkünk megjelenéséig a debreceni önkormányzat összesen 21,38 milliárd forint értékben adott el úgy nagy értékű ingatlanokat, hogy azokért nem folyt verseny, nem volt más piaci szereplőknek lehetősége arra, hogy magasabb összeget ajánljanak fel. A K-Monitor szerint a versenyeztetés kizárása vagy nem szabályszerű lebonyolítása számszerűsíthető vagyoni és minőségi hátrányt okozhat a városnak.

Fejbe lőtték Bindzsisztán korrupt miniszterelnökét Majka debreceni koncertjén

Az év egyik legnagyobb médiavisszhangot kiváltó magyar zenei történése az volt, amikor Majka a debreceni Campus Fesztiválon a Csurran, cseppen című száma közben – a fiktív Bindzsisztán korrupt miniszterelnökét megszemélyesítve – eljátszotta, hogy fejbelövik egy fordítva megfogott mikrofonnal. Az esetet a Debreciner munkatársa vette videóra, innen értesülhetett a szélesebb közvélemény.

Majka néhány nappal korábban, a Budapest Parkban már bemutatta ezt a jelenetet, ennek mégsem lett utóélete. Ellentétben a debreceni üggyel, amely még Orbán Viktor miniszterelnököt is reakcióra késztette.

A 106-os vasút új nyomvonala olyan telken is keresztülmenne, ahol jelenleg is laknak

A CATL-akkumulátorgyár bővítése miatt október 19-én bezárták a Debrecent Nagykerekivel összekötő vasútvonalat. Az üggyel számos sajtótermék foglalkozott, azonban azt a Debreciner mutatta be először, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) tervei szerint az új nyomvonalat Szepes városrészen vezetnék keresztül. Egy korábbi tervet egy ottani lakos a Debrecinernek úgy értelmezett, a vasút egy olyan telken is keresztülhaladna, ahol jelenleg is él valaki.

Ahogy arról szintén beszámoltunk, december 18-án az ÉKM bemutatott egy újabb tervet, amelyen a nyomvonal nagyrészt Szepestől távolabb húzódik, azonban a vasút ezen is keresztezi a városrész főutcáját. A tervről megkérdeztük a minisztériumot és Papp László (Fidesz) polgármestert is, aki hónapok óta tagadja, hogy Szepesen menne keresztül a vasút. Cikkünk megjelenéséig egyikük sem válaszolt.

A szegregátumban nincs se közvilágítás, se vezetékes víz

Hajdúhadház mellett van egy közigazgatásilag Hajdúböszörményhez tartozó, főleg romák által lakott szegregátum, a Nagy-Bocskai Szőlőskert. Októberben Nagy Sándor, a hajdúböszörményi roma önkormányzat elnöke vezette körbe munkatársainkat a területen, ahol sem közvilágítás, sem vezetékes víz, sem szilárd útburkolat nem javítja az ott élők életkörülményeit, az aszály miatt ráadásul a kutak többsége is kiszáradt.

A látogatásunkkor videót is készítettünk, amelyben több helyi lakos is megszólal:

Évente több mint 21 ezer tonna magzatkárosító hatású NMP-hulladékot szállítanak Komáromba a debreceni CATL-akkugyárból

A próbaüzemét az elmúlt hetekben elindító CATL már háromszor is kérvényezte az egységes környezethasználati engedélyének módosítását. Novemberben a Debreciner fedezte fel, hogy a CATL harmadik kérelméhez csatolt dokumentáció szerint a kínai cég a dél-koreai hátterű JWH Kft.-től kapott befogadó nyilatkozatot évi 25 ezer tonna NMP-oldószerrel szennyezett víz Komáromba szállításáról. A magzatkárosító hatása miatt hírhedté vált veszélyes anyagot itt nyernék vissza, hogy aztán újra felhasználhassák Debrecenben.

CATL sajtótájékoztató - 2025. december 3.
Fotó: Polgár Tóth Tamás

Ahogy később megírtuk, a CATL valamivel kevesebb, évi 21 500 tonnával számol, egy december 3-i sajtótájékoztatón pedig Szilágyi Balázs, a cég közügyekért felelős vezetője a Debreciner kérdésére azt is elárulta, nem biztos, hogy a komáromi céggel szerződnek, lehet, hogy közelebb is meg tudják oldani az NMP visszanyerését.

Por és kátrányszag terjeng a hajdúsámsoni aszfaltkeverő körül, az összefogott helyiek jogi lépéseket tennének az üzem bezárásáért

November 18-án hajdúsámsoni lakosok demonstráltak egy aszfaltkeverő üzem ellen. Egyikük elmondta, a létesítmény működésekor elviselhetetlen bitumenszag terjeng a levegőben, míg mások porra és folyamatos hanghatásokra panaszkodtak. Volt olyan megszólaló, aki arról számolt be, hogy a kertjében termelt paradicsomnak bitumeníze van, az ablakokat pedig már félnek kinyitni.

Hajdúsámson -aszfaltüzem - tiltakozás - 2025. november 18.
Fotó: Kántor-Újvári Gerda

Az érintettek elmondták, úgy érzik, a városvezetés nem veszi komolyan a problémát, ezért pert fontolgatnak.

Ügyek, amelyeket nem eresztünk

Egy-egy konkrét téma feldolgozása mellett szerkesztőségünk kiemelt feladatának tekinti, hogy bizonyos ügyekben folyamatosan beszámoljon az újabb fejleményekről.

2022 óta szorosan figyelemmel követjük az akkumulátoripar debreceni és hajdú-bihari fejleményeit. Február 1-én beszámoltunk az elmúlt évek legnagyobb akkugyárellenes demonstrációjáról, amelyet a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület és a helyi Tisza Szigetek közösen szerveztek. Igyekeztünk feltárni a nyilvánosság előtt addig nem ismert információkat a CATL és az EVE Power akkumulátorgyártók, valamint a többi iparági szereplő beruházásairól. Nélkülünk nem tudhatta volna meg a közvélemény, hogy a Semcorp-szeparátorfóliagyár októberig már legalább 11 szankciót kapott a hatóságoktól, pedig akkor még a tömegtermelést sem indították el az üzemben. Ahogy azt sem, hogy a cég a nyári próbaüzemkor a határérték közel négyszeresével szennyezte a levegőt.

Akkumulátorgyár tüntetés Debrecen 20250201
Fotó: Kántor-Újvári Gerda

2026-ban országgyűlési választások lesznek, a kampány pedig már idén is egész évben zajlott. Magyar Péter és a Tisza Párt több országjárást is folytatott ebben az évben, és mi be is számoltunk ezekről olvasóinknak: nemcsak Debrecenből tudósítottunk, hanem ott voltunk többek között a bihari falvakban, Nyíradonyban, de még a határ román oldalán, Borson és Nagyváradon is követtük a történéseket. Nem veszítettük szem elől a Fideszt sem, beszámoltunk egyebek mellett Orbán Viktor mindegyik eddig ismert személycseréjéről, valamint ott voltunk Lázár János építési és közlekedési miniszter két lakossági fórumán is, ahol kérdéseket tettünk fel a miniszternek.

Magyar Péter - Nagyvárad
Magyar Péter nagyváradon
Fotó: Polgár Tóth Tamás

A fentiekhez hasonlóan több cikkben foglalkoztunk a kórházban hagyott csecsemők ügyével. A Debreceni Egyetem a közérdekű adatigénylésünkre áprilisban azt felelte, a hozzájuk tartozó debreceni intézményekben összesen 16, Berettyóújfaluban pedig 9 olyan gyermek van, akiket valamilyen okból születésük után nem vittek haza a szüleik.

Számos alkalommal foglalkoztunk továbbá egy 2,64 hektáros, 1,81 milliárd forint értékűre becsült földterülettel, amelyet a debreceni önkormányzat különös körülmények között igyekezett – eddig sikertelenül – értékesíteni. Az ingatlant jelenleg a Tiborcz István köréhez tartozó Bayer Construct Zrt. bérli, amely a szomszéd telkeken éppen egy jelentős ingatlanfejlesztést végez. Az ügy egyik érdekessége, hogy a kormányhivatal azután vonta belterületbe az ingatlant, hogy a közgyűlés döntött az értékesítéséről, az önkormányzat által felkért értékbecslők pedig ennek ellenére nem módosítottak a korábbi becslésükön.

Támogassa a független helyi sajtót!

Ezeket az ügyeket továbbra is nyomon követjük. Ha nem akar lemaradni a hajdú-bihari közélettel, a debreceni akkumulátorgyártással és a környezet állapotával kapcsolatos fejleményekről, olvasson 2026-ban is Debrecinert!

Azért dolgozunk, hogy minél több olyan ügyet mutassunk meg, amelyeket más helyi orgánumok inkább elhallgatnának. Azért dolgozunk, hogy a debreceniek és a megye más településein élőknek ne kelljen csupán a kormánypárti sikerpropaganda és a helyi szóbeszédek alapján képet alkotniuk a körülöttük zajló közügyekről. Ha fontos az ön számára a független helyi nyilvánosság, akkor kérjük, fizessen elő online újságunkra!

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék