Az év egyik leghosszabb közgyűlését tartották Debrecenben december 18-án, a Régi Városházán. A tárgyalt előterjesztéseket előzetesen bemutattuk, valamint az akkumulátorgyárakról és atomreaktorokról szóló lakossági hozzászólásról is írtunk már.
Az év utolsó ülése azért is tartott közel 5 és fél órán át, mert az Építési és Közlekedési Minisztérium két prezentációt tartott a képviselőknek a Debrecenben és térségében tervezett fejlesztésekről. Pántya József útépítési beruházások támogatásáért felelős helyettes államtitkár több olyan projektet is ismertetett, amelyek az elmúlt hetekben meghatározóak voltak a városi közbeszédben.
2026 tavaszára lesznek kész a józsai elkerülő tervei
November végén egyedül a Debreciner tudósított a józsai lakosok forgalomlassító demonstrációjáról. Az Elek és a Rózsavölgy utcán élők azért tüntettek, mert a városvezetés ígéretével szemben úgy nyitották meg a józsai autópálya-felhajtót, hogy a szükséges elkerülőutat még nem építették meg. A forgalmat ezért a két említett utcára engedték rá, amelyek a lakosok és az általunk megkérdezett szakértő szerint sem alkalmasak erre.
Papp László (Fidesz) polgármester egy december 16-i sajtótájékoztatón az üggyel kapcsolatban elmondta, a lakosoknak egyelőre együtt kell élniük a helyzettel, amely szerinte nem elviselhetetlen. Lázár János építési és közlekedési miniszter a beruházással kapcsolatban közölte, ha 2029-ig elkezdik az elkerülőút építését, az „nagy dolog” lesz.
Pántya József a december 18-i közgyűlésen a beruházással kapcsolatban elmondta, december 16-án megszerezték az építési engedélyt az elkerülőre, és 2026 márciusára várják a kiviteli terveket. Kifejtette, a 3,4 kilométer hosszú út tudja majd levenni a Józsán jelenleg keresztülhaladó forgalmat a településrészről, és biztosít közvetlen kapcsolatot a korábban megépült autópálya-csomóponttal. Közölte továbbá, hogy a kiviteli terv leszállítása után tudnak továbblépni a területelőkészítési és kivitelezési fázisba.
Oly távol, mégis közel
A helyettes államtitkár beszélt a CATL-akkumulátorgyár bővítése miatt bezárt 106-os vasútvonal sorsáról is. Elmondta, a Budapest–Kolozsvár vasút, közelebbről nézve pedig a Debrecent és Nagyváradot összekötő vasút részét képező 38 kilométer hosszú Debrecen–Berettyóújfalu szakasz építése zöldmezős beruházásként valósul meg. A vonatok a tervek szerint a debreceni repülőtérnél is megállnának, Debrecen környezetét leszámítva óránként 160 kilométeres sebességgel tudnak majd haladni. Közölte, a minisztérium 2026 második negyedévében tervezi megkötni a tervezési feladatokra vonatkozó szerződést, a tervezés pedig előreláthatólag 43 hónapot vesz igénybe. Ez azt jelenti, hogy a tárca számításai szerint 2029 előtt biztosan nem kezdődik el a vasútvonal építése.
A Debrecen–Berettyóújfalu szakasz természetesen a bezárt 106-os vasútvonal településeit csak részben érinti, mivel a megszüntetett vonal Derecske után nem délen folytatódott, hanem keletre kanyarodott Konyár irányába, majd Esztár, Pocsaj és Kismarja érintésével Nagykerekinél érte el a román határt.
Októberben számoltunk be arról, hogy egy minisztériumi dokumentumban szereplő terv szerint a 106-os új nyomvonalát Debrecen Szepes városrészén keresztül vezetnék, többek között olyan ingatlanon át, amelyben jelenleg is laknak. Ezt a szándékot azóta Papp László polgármester többször is tagadta, legutóbb a Lázár Jánossal közös sajtótájékoztatóján is azt mondta, a vasútvonal az autópálya és Szepes közötti területen fog haladni, nem Szepesen keresztül.
Forrás: hbmo.hu
Pántya József a közgyűlési prezentációjában bemutatott egy eddig általunk nem látott nyomvonaltervet. Ezen az látható, hogy a 106-os sokáig valóban a korábbi tervekhez képest Szepestől távolabb halad a településrész főutcájával, a Sárga dűlővel párhuzamosan, de aztán ugyanúgy metszi azt, ráadásul nagyjából ugyanott, ahol a korábban nyilvánosságra hozott terveken is szerepelt.
Az új tervek
A képviselőknek nem voltak kérdéseik
Kíváncsiak voltunk arra, hogy a bemutatott terv alapján is tartja-e Papp László, hogy Szepesen nem fog keresztülhaladni a 106-os vasútvonal, ezért levélben érdeklődtünk a polgármesternél. Az Építési és Közlekedési Minisztériumtól pedig azt kérdeztük, a közgyűlés előtt bemutatott terv a legfrissebb elképzeléseket tartalmazza-e, illetve hány lakóépületen haladna keresztül a 106-os vasút új nyomvonala. Amennyiben valamelyikük válaszol, cikkünket frissítjük.
A prezentációkat követően egyébként az önkormányzati képviselőknek lehetőségük lett volna arra, hogy kérdéseket tegyenek fel a minisztérium munkatársainak, ezt azonban egyikük sem tette meg. Később, amikor az ÉKM emberei már a teremben sem voltak, Gondola Zsolt Zoárd, a Civil Fórum frakcióvezetője egy hozzászólásában jelezte, hogy szerinte ő már nem fogja megélni a projektek többségének megvalósulását.
A közgyűlésen Nyul Zoltán magasépítésért felelős helyettes államtitkár is tartott prezentációt, az ő előadása is megtekinthető az alábbi videón:
