December 18-án 2025-ben utoljára ülésezik Debrecen közgyűlése. Az eseményen az interpellációkkal együtt 14 napirendi pontot tárgyalnak. Mindet nyilvánosan, tehát az ülés egészén bármely magyar állampolgár részt vehet. A régi városházán a beléptetésnél egy ideje személyi igazolványt kérnek, ezért az érdeklődőknek ezt érdemes magukkal vinniük. Az alábbiakban ismertetjük a fontosabb előterjesztéseket.

Jóváhagyják a kormány és az önkormányzat megállapodását
A Debreciner is beszámolt arról, hogy Papp László (Fidesz) polgármester és Lázár János építési és közlekedési miniszter december 16-án megállapodást írt alá a DKV és a MÁV–Volán csoport közötti tarifaközösségről. Ennek jóváhagyását Papp sürgősségi indítványként terjesztette be a közgyűlés elé. Amennyiben a testület elfogadja a határozati javaslatot, december 24-től vármegyebérlettel és országbérlettel is lehet utazni a DKV járatain, DKV-bérlettel pedig igénybe lehet venni Debrecen területén a helyközi buszokat és a vonatokat.

132 millió forinttal dobják meg a nemzetközi iskolát, teret kap az egyetem
Szintén a polgármester nyújtotta be azt az előterjesztést, amely szerint az önkormányzat 132 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyújt a Debreceni Nemzetközi Oktatásért Alapítványnak a Debreceni Nemzetközi Iskola működésével és fenntartásával kapcsolatos költségek elszámolásához.
Debrecen vezetését az elmúlt években elsősorban a DK bírálta amiatt, mert jelentős mennyiségű közpénzt fordít a tandíjas, tehát – néhány ösztöndíjas helyet leszámítva – kimondottan a vagyonos családokból származó fiatalok nevelését és oktatását szolgáló nemzetközi iskola fenntartására.
A polgármester javaslatára a közgyűlés dönt arról is, hogy a Debreceni Egyetemnek odaadja-e ingyenes vagyonkezelésbe az Egyetem teret, tehát a főépület előtti területet, ahol az elmúlt években több demonstrációt is tartottak.

Fotó: Kántor-Újvári Gerda
Papp előterjesztéséből kiderül, hogy az egyetem a park korszerűsítését, felújítását tervezi, a tervezett fejlesztéseket pedig saját költségén valósítja meg 2029. április 30-ig, a park részleges
használhatóságát folyamatosan biztosítva. Az intézmény vállalja továbbá, hogy gondoskodik az ingatlanon található szobrok állagmegóvásáról, a szökőkút üzemeltetéséről, karbantartásáról, a szilárd burkolatok rendben tartásáról, esetleges helyreállításáról, valamint a park fenntartásáról. „A park a vagyonkezelés időtartama alatt nyílt, bárki által látogatható terület maradna, melynek őrzés-védelmi feladatait is az Egyetem végezné, a vagyonkezelőt terhelő egyéb kötelezettségek ellátása mellett” – szögezte le a polgármester.
Ingyen ingatlan a görögkatolikus egyháznak
A városvezetés az elmúlt évek gyakorlatához híven folytatná az önkormányzat ingatlanvagyonától való megválást. A Délibáb üzletháznál egy 1316 négyzetméteres terület eladását tervezik, amelyen jelenleg 38 parkolóhely található. Fazekas-Tripsánszki Bernadett vagyonkezelési osztályvezető előterjesztése szerint az üzletház tulajdonosa egy modern kereskedelmi és szolgáltató épületet akar létrehozni, ehhez pedig szükség lenne erre az ingatlanra is. A parkolót 339,1 millió forintos kikiáltási árral bocsátják árverésre. A bevételből az önkormányzat az Újkert déli részén legalább ugyanennyi parkolóhelyet hozna létre.
A görögkatolikus egyház eközben „karácsonyi ajándékot” kapna a közgyűléstől, a felekezethez tartozó Papp polgármester előterjesztésére ugyanis a Petőfi tér 8. szám alatti, papíron „kollégium” megnevezésű ingatlant ingyen adnák a Hajdúdorogi Metropolitai Egyház tulajdonába „köznevelési feladat, szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások, egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások, valamint sport, ifjúsági ügyek” ellátására.

Az érintett ingatlant, valamint a 9-es szám alatti, „szálloda” megnevezésű épület nagy hányadát (19887/22040-ed részét) jelenleg ingyenesen hasznosítja az egyház. Az előterjesztés szerint az egyház székhelyeként is szolgáló, 8. szám alatti ingatlant 15 éves elidegenítési tilalommal adják oda a görögkatolikusoknak, tehát addig nem értékesíthetik tovább az épületet, valamint a megjelölt céloknak megfelelően kell használniuk azt.
Visszapályázzák a kormányzati elvonást
Ugyancsak Papp László előterjesztésére a közgyűlés dönteni fog Debrecen és Hajdúsámson közös, konzorciumban megvalósítandó fejlesztési tervéről, amelyet a Versenyképes Járások Program második ütemében valósítanának meg. Ez az a program, amelyet a kormány úgy hívott életre, hogy az iparűzési adó növekményét elvonta a településektől azzal, hogy az összeget járási szinten pályázhatják vissza. Mivel a Debreceni járásban a megyeszékhely mellett csak Hajdúsámson szerepel, ezért a két város jogosult a támogatásra.
Az első ütemhez hasonlóan Debrecen és Hajdúsámson ismét 400 millió és 100 millió forint arányban osztozik a támogatáson. Debrecen a Bíbor utca, valamint a pallagi Fekete István utca egy szakaszának aszfaltozására, továbbá a csapadékvíz elvezetésére költene. Hajdúsámson eközben ivóvíz-beruházást tervez, amellyel 100 százalékkal növelnék a város vízellátási biztonságát. Az átlagos fogyasztási napokon ugyanis a vízműtelep üzemzavarakor is biztosítani tudnák az ivóvizet.
Ez még nem menti meg a Vekerit, de segít megtartani a vizet
Végül tárgyalni fog a közgyűlés egy Civaqua-programhoz kapcsolódó előterjesztést is, amelyet szintén Papp László nyújtott be. Az önkormányzat pályázna a „Zöld-kék infrastruktúra fejlesztések településeken (ERFA)” című felhívásra 5,25 milliárd forint értékben a „Debreceni vízgyűrű – komplex csapadékvisszatartó és hasznosító rendszer megvalósítása” elnevezésű projekttel. Habár a projektnév alapján azt gondolhatnánk, ez nem az erdőspusztai tavak és a Nagyerdő vízellátását biztosító Civaqua-program már sokszor bejelentett folytatása, hanem ahhoz kapcsolódó fejlesztésekről van szó.
A projektben rehabilitálnák a Vekeri-tó medrét, az északi mederből ugyanis eltávolítanák a nád gyökérzetével átszőtt felső, 15 centiméter vastag talajréteget, valamint kisebb szigeteket alakítanak ki, amelyeken vizes élőhelyek jöhetnek létre. „A zöldinfrastruktúra-fejlesztések túlnyomó része mintegy 10 hektáron valósul meg, nagyléptékű, extenzív jelleggel. Ez magában foglalja a partszakaszok természetes megjelenésének visszaállítását, a vízépítési munkák utáni rekonstrukciót, valamint a környező zöldfelületeken a veszélyes faállomány megújítását, természetes, ligetes szerkezetben” – olvasható az előterjesztésben.

Fotó: Bereczki Boldizsár
A program részeként a Vekerinél többek között felújítanák továbbá a stégeket, természetes anyagokból kalandparkot alakítanának ki, piknikhelyeket hoznának létre és egy hidat is építenének.
A projekthez tartozik a Tócóvölgy Ökopark létrehozása is, a Tócó-patak mindkét partján egy összesen négy tóból álló tórendszerrel. De további tavakat is terveznek: az Acsádi úttól délre kialakítanának egy 2 hektáros víztározót Acsádi-tó néven, lenne egy a Veres Péter utca környékén 1,6 hektáron Meggyes-tó néven, a 105-ös vasútvonal és a Létai út között pedig 2,5 hektáron Ungvári-tó néven. A projektelemhez kapcsolódik az Aquaticum Debrecen Kft. által üzemeltett gyógyfürdő medencevizeinek hasznosítása is.

A közgyűlésen a Debreciner munkatársai is ott lesznek, a legfontosabb fejleményekről részletesen beszámolunk olvasóinknak.












