December 18-án tartották Debrecen közgyűlésének idei utolsó ülését, amely az elmúlt évek egyik leghosszabb ilyen eseménye volt. Az előterjesztéseket előzetesen részletesen ismertettük – a testület ezek mindegyikét megszavazta, többnyire egyhangúlag. A városvezetés és a nem fideszes képviselők között komolyabb vita a szünetekkel együtt 5 és fél órás ülés alatt egyszer sem alakult ki, ezért az alábbiakban nem is ezeket mutatjuk be, hanem az állampolgári hozzászólásokat és az azokra adott válaszokat. Nemes Tibor, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) alelnökének felszólalásáról, valamint az Építési és Közlekedési Minisztérium előadásairól már írtunk.

Mostantól tolni kell a trolibuszt?

Lukács Zsolt, az MSZP országos választmányi tagja már jó ideje hónapról hónapra hallatja a hangját Debrecen legfőbb döntéshozó testületében lakossági felszólalóként. Ezúttal arról beszélt, hogy 2016-os és 2017-es nemzetközi felmérések szerint Debrecenben többet ültek az emberek forgalmi dugókban, mint Budapesten. A politikus szerint a helyzet azóta valószínűleg tovább romlott. Papp László (Fidesz) polgármestertől azt kérdezte, járt-e már csúcsidőben az Erzsébet utcán, a Mikepércsi úton, a Klaipeda utcán vagy a Szoboszlói úton. „Évente legalább kétszer lehet ministroke-ot kapni a debreceni forgalomban, autós lévén ezt én vissza tudom igazolni” – sorolta, majd elmesélte, amikor legutóbb a Gázvezeték utcáról el akart jutni a Szent Anna utcára, akkor 20 perc alatt tudott megtenni 2,2 kilométert. „Ettől még gyalog is gyorsabb vagyok, hogy a Terminátor 2-t idézzem” – fogalmazott, majd megkérdezte, minek van autójuk a debrecenieknek, ha nem tudnak közlekedni a városban.

Ezt követően Lukács azon élcelődött, hogy Papp a napokban sajtótájékoztatón jelentette be: a négy egyszerre zajló debreceni csomópontfejlesztésből egy már majdnem kész van. Megemlítette továbbá, hogy Bodó Sándor (Fidesz) országgyűlési képviselő néhány napja adott át egy kerítést. „Én lassan már a kukámat sem merem kihúzni polgármester úr, mert Önök még azt is átadják” – mondta. Lukács megjegyezte, a fejlesztések időben egybeesnek a nagyvállatok Debrecenbe érkezésével. Azt kérdezte, a városvezetésnek a multicégek vagy a debreceniek érdekei a fontosabbak.

Lukács Zsolt emlékeztett továbbá, hogy december 9-én egy trolibusz, 13-án pedig egy villamos állt le a városban. Papp Csaba (Fidesz) képviselőtől megkérdezte, az általa fémjelzett Mozdulj, Debrecen! program része lesz-e, hogy az utasoknak kell tolnia a tömegközlekedési járműveket – egy közösségi médiában terjedő fotó szerint ez történt ugyanis az említett trolibusszal.

Azért egyszerre zajlik minden útépítés, mert most van pénz

„Valóban tehetünk arról, különösen az elmúlt egy-két évben, hogy a debreceniek többet ülnek a dugóban, de ennek az az alapvető oka, hogy elindítottunk jó pár olyan fejlesztést, amelynek köszönhetően majd a helyzet gyökeresen meg kell változzon” – felelte Papp László polgármester. Hozzátette, ezek rég várt fejlesztések, amelyeket el kellett indítani. Azokra a lakossági kritikákra, hogy miért egyszerre végzik ezeket, azt válaszolta, azért, mert most volt meg rájuk a pénz. Papp azt is hangsúlyozta, még Budapesten sincs folyamatban annyi közlekedési fejlesztés, mint amennyi Debrecenben jelenleg zajlik.

A polgármester ezt követően azt vetette Lukács szemére, hogy nem lakossági, hanem politikai hozzászólásokat tesz a testület előtt. „Közgyűlésről közgyűlésre eljön, elmondja az alapvetően politikailag motivált mondatait, de a tárgyilagosságtól olyan messze áll, mint Makó Jeruzsálemtől” – kritizálta a hozzászólót. Szerinte ugyanis Lukácsnak el kellett volna mondania, hogy a debreceni városvezetésnek sikerül elérnie, hogy jelentős kormányzati források érkeznek Debrecenbe.

Papp László azt is sérelmezte, hogy Lukács a nagyvállalatok érdekeit látja a fejlesztések mögött. A polgármester szerint a Szoboszlói út–Külsővásártér, a Csigekert–Szabó Lőrinc vagy a Budai Nagy Antal utca–Hétvezér utca– Vámospércsi út csomópontok átépítése is elsősorban lakossági érdekeket szolgál.

Miért adják ingyen az ingatlanokat az egyháznak?

A közgyűlés a görögkatolikus Papp László előterjesztésére döntött arról, hogy ingyen juttatja egy értékes Petőfi téri ingatlanhoz a görögkatolikus egyházat. Forgács Attila, a Szikra mozgalom tagja az üggyel kapcsolatban felvetette, miért adják oda a vagyont ingyen az egyháznak, miközben az a társadalomért végzett munkájáért cserébe az államtól adófizetői pénzből kap támogatást. Szerinte abból az összegből, amit az egyház piaci áron kifizetne az ingatlanért, bérlakásokat lehetne építeni, valamint el lehetne indítani egy jó lakásügynökségi modellt.

Forgács megjegyezte, a katolikus egyház valóban tesz lépéseket a lakhatási ügyekben, Ferenc pápa például ingatlanokat ajánlott fel római illegális lakásfoglalóknak. „Miért ne lehetne ebben valamilyen szinten közösen együttműködni? Nagyon sok debreceni családnak a karácsonya sokkal boldogabb, melegebb és őszintébb lenne, ha ez az egész megtörténne” – győzködte a városvezetést. Hangsúlyozta, ő nem azt mondja, hogy ne adják oda az ingatlant az egyháznak, csak kérjék cserébe ugyanazt, mintha egy vállalkozó vásárolná azt meg.

Papp László az elmondottakra úgy reagált, az egyházak nagyon sok család számára teszik jobbá a mindennapjait, sok szociális feladatot látnak el, ez pedig önmagában is lehet indok arra, hogy a város segítséget nyújtson az egyházaknak a tevékenységük még hatékonyabbá tételében. Szerinte az egyházak ezt számos területen visszaadják, példaként az oktatást, a szociális területet és az idősgondozást említette.

A polgármester megjegyezte, a napokban zárul az a közel 100 lakásos önkormányzati pályázat, amelyben több mint 70 lakást szociális alapon adnak át a pályázóknak.

Papp szerint lakásügynökségre nincs jó példa, az Budapesten sem működik. Úgy látja, a kérdést országosan kellene kezelni, egy nagy lakásépítési programra lenne szükség, kifejezetten a lakhatási krízisben lévők támogatására. Mint mondta, ezt ő is támogatná, sőt amennyiben a kormánnyal megegyeznek a szolidaritási adóval kapcsolatban, Debrecennek is lesz forrása újabb lakásépítésekre. Elárulta továbbá, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-nek előkészítés alatt van egy projektje, amelyben az értékesítés során befolyó árbevételből lakásokat vásárolnak.

Több részvételiséget a vizes projektbe

Forgács a közgyűlés végén egy vizes élőhelyek, valamint városi vízfelületek regenerálását és létrehozását célzó előterjesztéshez is hozzászólt. Azt mondta, szakértőkkel egyeztetve úgy látja, a projektben kevés hangsúlyt fektettek a vízvisszatartásra és a mikroklíma szabályozására. Szerinte a Vekeri-tó rehabilitációja nem fenntartható megoldás, mivel kívülről vinnék oda a vizet. Úgy látja, a tócóvölgyi tavak kialakítása is beruházás- és energiaigényes, mivel máshonnan kell odavezetni a vizet. Azt kérdezte, miért nem lehet ezt csapadékvisszatartással megoldani.

Arra is kíváncsi volt, hogy az előterjesztésben szereplő Ungvári-tó állandó tó lenne-e. A dokumentumban azt is vázolták, hogy a tavak vízutánpótlását távvezérlésű zsilipek biztosítják. Az aktivista megkérdezte, miért van szükség egyáltalán arra, hogy tavakban gondolkodjanak. Hiányolta továbbá a kisléptékű megoldásokat az anyagból, például az önkormányzati esőkertek kialakítását és a zöldtetős beruházásokat. Szorgalmazta továbbá, hogy a javaslatban jelenjen meg a részvételiség, például a részvételi költségvetés formájában.

Papp László polgármester megköszönte a kérdéseket, majd felhívta Forgács Attila figyelmét arra, hogy a pályázati kritériumokat nem ő állapította meg, hanem a kiíró az Európai Bizottsággal egyeztetve. „Mi ezt lefordítottuk a Debrecen számára leghasznosabb projekt nyelvezetére, és ennek megfelelően elkészítettünk egy pályázatot, amelyet be fogunk adni” – szögezte le.

Forgács hozzászólásakor már több mint öt órája tartott a közgyűlés, mondandója közben a teremben sokan inkább egymással beszélgettek a képviselők, ezért jelentős zajban kellett megosztania az előterjesztéssel kapcsolatos észrevételeit.