December 18-án maratoni hosszúságú, a szüneteket beleszámítva közel öt és félórás üléssel zárta az évet Debrecen közgyűlése. A fontosabb történésekről több cikkben számolunk be. Az elmúlt hónapokhoz hasonlóan ezúttal is voltak lakossági hozzászólók, Nemes Tibor, a Mikepércsi Anyák a Környezetért (Miakö) egyesület alelnöke például olyan akkumulátorgyári ügyeket vitt a testület elé, amelyek egyébként nem szerepeltek a napirenden.
Nem az akkugyáraktól származott a levegőben mért oldószer a polgármester szerint
Az aktivista arról beszélt, 2025 januárjában az Eurofins akkreditált laboratóriuma három helyszínen vizsgálta a debreceni levegő NMP-koncentrációját. Ez az a magzatkárosító oldószer, amelyet az akkumulátorgyárak nagy mennyiségben alkalmaznak. Mint mondta, az akkreditált jegyzőkönyvek szerint a cég Debrecenben, a Mikepércsi út 162. szám alatt hét napon át végzett méréseket, ebben az időszakban négy napon át kimutatható volt az NMP a levegőben. Nemes szerint később Debrecen önkormányzata bízta meg ugyanezt a labort, amely 14 napból 9 napon mutatta ki az NMP jelenlétét Józsa mellett (ahol az épülő EVE Power-akkumulátorgyár mellett a BMW-nek van saját akku-összeszerelője), a déli ipari parkban (itt épült fel többek között a CATL-akkumulátorgyár) és a Szávay Gyula utcai idősek otthonánál is.
Nemes Tibor azt kérdezte Barcsa Lajos (Fidesz) gazdasági ügyekért felelős alpolgármestertől, hogyan lehetséges ez, amikor ekkoriban hivatalosan egyetlen NMP-t használó gyár sem üzemelt, csak a Semcorp-szeparátorfóliagyár „mutatott életjeleket”. Balázs Ákos (Fidesz) környezetvédelmi alpolgármestertől pedig arra volt kíváncsi, ha az önkormányzat tudott az esetről, miért nem tájékoztatták a lakosságot. Azt is szerette volna megtudni, a városvezetés kivizsgáltatta-e az esetet.
Az érintett választókerületek egyéni képviselőitől, Vadon Balázstól, Piros Zoltántól és Komolay Szabolcstól (mindannyian fideszesek), valamint a többi képviselőtől is érdeklődött az aktivista. Azt szerette volna megtudni, miért nem hallatták eddig az álláspontjukat az akkumulátorgyártással kapcsolatban, valamint megkérdezte, mikor tervezik tájékoztatni a lakosságot az iparág egészségügyi kockázatairól.
A megszólított politikusok csendben maradtak, helyettük Papp László (Fidesz) polgármester válaszolt, aki arról beszélt, az idén tavasszal működésbe lépett, az önkormányzat és a Debreceni Egyetem által üzemeltetett Környezeti Ellenőrző Rendszer (KER) készített egy alapállapot-felmérést, amely kapcsán már voltak NMP-re vonatkozó adatok. „Tehát ez nem az akkumulátorgyárak működésével összefüggésben kerül ki a környezetbe, akár a talajba, akár a levegőbe. Ezek a gyárak nem működnek, az alapállapot-felmérés is mutatott egyébként egészségügyi határértéket messze el nem érő mértékben NMP-jelenlétet a város környezetében. Valószínűleg ez más ipari, gazdasági tevékenységgel kapcsolatos, vagy akár mezőgazdasági tevékenységgel” – fogalmazott. A polgármester ugyanis úgy látja, a mezőgazdaság által használt vegyszerek is kikerülhetnek a környezetbe.
Papp szerint az elmúlt hetekben a Miakö „hisztériát” keltett a KER kapcsán, mondván, nem működnek a rendszer állomásai. A jelenséget a polgármester azzal magyarázta, hogy minden évben van egy kéthetes időszak, amikor a műszereket kalibrálni kell azért, hogy hiteles adatokat tudjanak produkálni.
Nem üzen semmit a gondoskodási alpolgármester
Nemes Tibor a közgyűlésen arról is beszámolt, hogy az elmúlt hetekben a PM2,5 szállópor koncentrációja Debrecenben meghaladta a köbméterenként 50 mikrogrammos napi átlagot. Mint mondta, az Európai Unió egyes országaiban, Japánban, Dél-Koreában és Kínában ez már a tájékoztatási küszöb, amikor azonnal értesítik a lakosságot. „Ez azért kulcsfontosságú, mert a 2,5 mikrométer alatti szállópor közvetlenül a véráramba jut” – figyelmeztetett, hozzátéve, az akkugyárak által kibocsátott nehézfémek ehhez tapadva kerülnek a szervezetbe. Megkérdezte, tervezik-e, hogy az említett országokéhoz hasonló tájékoztatási rendszert hoznak létre.
Széles Diána (Fidesz) gondoskodásért is felelős alpolgármestert is megszólította Nemes, arra volt kíváncsi, mit tud mondani azoknak a szülőknek, akiknek a gyermekei ezek miatt a hatások miatt megbetegszenek. A politikus egyáltalán nem reagált a kérdésre.
A tájékoztatással kapcsolatban Szekeres Antal jegyző kifejtette, kormányrendelet határozza meg, hogy amennyiben két egymást követő napon történik légszennyezés, mi az a határérték, amelynél először tájékoztatási kötelezettsége van az önkormányzatnak, a szennyezettség fokozódásakor pedig riasztási kötelezettsége, tehát szmogriadót kell elrendelnie. „Ezt az önkormányzat folyamatosan figyelemmel kíséri, a társszervekkel folyamatosan kapcsolatot tart, és amennyiben a Debrecenben működő mérőállomások ilyen eredményeket produkálnak, akkor – akár tájékoztatási, akár riasztási küszöbérték van –, ennek a kötelezettségünknek eleget teszünk, mint ahogy a múltban is eleget tettünk” – szögezte le a jegyző.
Nem számol atomreaktorokkal a városvezetés
Nemes Tibor a városvezetéstől azt is megkérdezte, tervezik-e, hogy Debrecen ipari parkjaiba moduláris atomreaktorokat, úgynevezett SMR-eket telepítsenek. „Gondoltak-e arra, hogy a nukleáris hulladékot közúton, Debrecenen keresztül kellene szállítani?” – fordult a polgármesterhez.
„Semmilyen moduláris atomreaktort nem tervezünk engedélyezni Debrecen közigazgatási területén” – jelentette ki határozottan Papp László. Mint mondta, erről még tárgyalások sincsenek. „Szóba sem került, és nem is tartom reálisnak, hogy a város közigazgatási területén ilyen létesítmény létrejönne. Szerintem nyugodtan le is lehet venni a napirendről, mert a jövőben ezzel, legalábbis én, polgármesterként egyáltalán nem számolok Debrecen közigazgatási területén” – hangsúlyozta a városvezető.
A közgyűlés további fontos történéseiről hamarosan újabb cikkekben számolunk be.
