Sajtótájékoztatót tartott december 3-án Debrecenben a kínai CATL vállalat, amelynek a városban épített akkumulátorgyára rövidesen elkezdi a próbaüzemét, várhatóan 2026 tavaszán pedig a tömegtermelést is.

Jövő tavasszal kezdenék a tömegtermelést a cellagyárban

Matt Shen, a CATL Debrecen ügyvezető igazgatója a sajtótájékoztató elején elismerte, az európai autótulajdonosoknak vannak dilemmái az elektromos autókkal kapcsolatban, de azok mégis egyre népszerűbbek. Mint mondta, a mai autók már 700-1000 kilométert is képesek megtenni egy töltéssel. Közölte, a CATL körülbelül 200 autógyártót tud az ügyfelei között, de termékeikkel nemcsak a mobilitás terén, hanem az erőművekben is törekednek a fosszilis energia kiváltására.

A debreceni gyárukról elmondta, a célegyenesben vannak, nagyon hamar elkezdik a cellagyártást, már folyamatban van a gépek beüzemelése. Megjegyezte, az Inparktól bérelt összeszerelő üzemükben már 2024 augusztusa óta tart a modulok összeszerelése. Eddig 30 ezer elektromos autónak elegendő akkumulátormodult gyártottak le. A cellagyártás elindítását 2026 első hónapjaira tervezik. (Ezt később újságírói kérdésre Szilágyi Balázs, a cég közügyekért felelős vezetője úgy konkretizálta, hogy a tömegtermelés kezdete márciusra vagy áprilisra várható.) Matt Shen végül gyárlátogatásra invitálta a jelenlévőket.

Új hűtőtornyokat használnak az alacsonyabb vízfogyasztásért

Szilágyi Balázs elmondta, a CATL gyárainak többsége már karbonsemlegesen működik, 2026-ban pedig a debreceni üzem is megkaphatja ezt a minősítést. Hozzátette, a beszállítóiknak 10 évet adtak arra, hogy ők is elérjék ugyanezt.

A közügyekért felelős vezető felidézte, korábban sokan kifogásolták a CATL vízfogyasztását. Elmondta, a legtöbb vizet a hűtőtornyok használták volna el, azonban végül más típusú tornyok mellett döntöttek, amelyeknek jóval kisebb a vízigénye. Közölte, „szürkevizet” (ezen a felszíni víz és a tisztított szennyvíz keverékét értik) fognak használni a hűtéshez. Mindezeket a gyár egységes környezethasználati engedélyének legújabb módosításában is rögzítették.

Érzékenyítik a külföldieket és a magyarokat is

Kitta Alexandra toborzási vezető arról beszélt, már a negyedik toborzási kampányuk zajlik. Több mint ezren dolgoznak a cégnél, akiknek a kétharmada magyar, egyharmada külföldi. A Debrecenbe érkezett kínaiakról azt mondta, ők olyan tudást hoztak a régióba, amely itt nem volt meg korábban, és kulcsfontosságú a cellagyártás elindításához. Hozzátette, ideiglenesen vannak a cégnél más harmadik országbeli munkavállalók is, akiknek a gyártás stabilizálásában van szerepe. Hangsúlyozta, a helyi munkavállalók alkalmazására törekednek, jelenleg döntően fizikai munkásokat keresnek. 2026 első negyedévében 1500-ra bővítenék a dolgozók létszámát.

A toborzási vezető arra is kitért, együttműködnek a Debreceni Szakképzési Centrummal a fiatalok képzésében, később gyárlátogatásokat szerveznének a diákoknak, valamint tervezik a duális képzés elindítását. A Debreceni Egyetemen keresztül a mérnökök oktatásában is szerepet vállalnának.

Kitta Alexandra a külföldi munkavállalókkal kapcsolatban hangsúlyozta, igyekeznek minél jobban integrálni őket a helyi társadalomba, már ideérkezésük előtt oktatást kapnak a helyi kultúráról. „Egy olyan érzékenyítő oktatást kapnak, amely által ők is jobban be tudnak illeszkedni. A magyar munkavállalóink is kapnak ilyen interkulturális tréninget” – közölte. Hozzátette, szeretnék a jövőben is fenntartani azt, hogy a dolgozóik legalább kétharmada magyarországi legyen.

Egy újságírói kérdésre válaszolva Kitta Alexandra elmondta, a hatályos jogszabályok szerint nem fordulhat elő, hogy sok munkást egy légtérben szállásolnak el, ezt pedig folyamatosan ellenőrzik. „Ez nyilván nem történhet meg ebből kifolyólag” – állította.

Lehet, hogy mégsem viszik el Komáromig az NMP-s vizet

A Debreciner számolt be először arról, hogy a cég engedélymódosítási kérelme szerint a magzatkárosító hatású NMP oldószerrel szennyezett vizet (évente 21 500 tonnát) a komáromi székhelyű JWH Kft.-hez szállítanák, majd az anyagot annak a szennyvízből való kinyerése után visszaszállítanák Debrecenbe. Megkérdeztük a céget, hogyan fogják végezni a veszélyes hulladék szállítását Debrecen és Komárom között.

Szilágyi Balázs először leszögezte, egy jogszabályváltozás miatt kellett egy külső partnercég mellett dönteniük, korábban szerették volna a termelésbe integrálni az NMP visszanyerését. Hangsúlyozta, a szerződést még nem írták alá. „Azt sem zárjuk ki, hogy lesz megoldás közelebb. Tehát nem biztos, hogy egy ilyen távoli célpontba kell eljuttatni. De mindenképpen olyan szerződést kötünk, ami a partnerre bízza ennek a logisztikának a megoldását” – magyarázta. Hozzátette, mivel még nincs aláírt szerződésük, ezért nem tud biztosat mondani.

A Debrecinerhez is jutottak el az elmúlt hónapokban olyan információk, amelyek szerint a cég debreceni telephelyein a munkakörülményekkel problémák vannak, például rengeteget kell túlórázniuk a munkásoknak. Megkérdeztük, mekkora ennek a valóságalapja, voltak-e a cégnél ellenőrzések ezzel kapcsolatban. Szilágyi Balázs azt felelte, munkaügyi területen számos ellenőrzés volt már a cégnél, ilyen megállapítást azonban nem tettek. A túlórákra vonatkozó értesülésekre azt reagálta, a CATL három hónapos munkaidőkeretet alkalmaz, tehát valóban van a gyárban túlóra, de ezt a jogszabályoknak megfelelően rendelik el.

Irányszám a 100 gigawattórás gyártókapacitás

Ugyancsak a Debreciner kérdésére árulta el a közügyekért felelős vezető, hogy jól halad az akkumulátorgyár második ütemének tervezése. Most azonban arra koncentrálnak, hogy a műszakilag lényegében elkészült cellagyáruk el tudjon indulni. „A következő üzemnek az engedélyezési folyamatait ezután fogjuk megkezdeni” – közölte.

Arra is kíváncsiak voltunk, a CATL még mindig 100 gigawattórás gyártókapacitást akar-e elérni, mire végeznek a második és a harmadik ütemmel is. A kérdés azért is adja magát, mert ugyan még csak az első ütemnél tartanak, azonban az eddigi módosítások eredményeképp az eredeti engedélyben szereplő évi 40 gigawattóra gyártókapacitás helyett már 59,6 gigawattórával fog elindulni a gyár.

Szilágyi Balázs erre azt felelte, a modulösszeszerelő-üzem miatt haladják meg már most a 40 gigawattórát, később azonban nem akarnak még egy összeszerelőt építeni, ami azt jelenti, hogy a második ütemmel a jelenlegi kapacitás biztosan nem fog megduplázódni. Elmondása szerint harmadik ütemről még nem döntött a cég. Kijelentette továbbá, a 100 gigawattórát irányszámnak kell tekinteni, amitől nem fognak lényegesen eltérni. „Nem lesz 150 vagy 200” – szögezte le.

Egy másik újságírói kérdésre Matt Shen elárulta, a CATL első cellagyárának már a teljes gyártókapacitását lekötötték a cég ügyfelei.