21 százalékkal növelik a CATL-akkugyár gyártókapacitását, az építési vízhálózatból kapnak vizet, amíg nem ér oda a „szürkevíz”

A kínai cég ismét kérvényezte az egységes környezethasználati engedély módosítását. Kiderült többek között, hogy a magzatkárosító hatású NMP-t nem a telephelyen nyerik vissza az oldószerrel szennyezett vízből, hanem kiszervezik ezt külső partnereknek. Bejelentették továbbá, hogy nikkel-kobalt-mangán- mellett lítium-vasfoszfát-akkumulátorokat is gyártanak Debrecenben.

Augusztus 28-án közleményben jelentette be a Debrecenben az akkumulátorgyárát hamarosan próbaüzembe állító kínai CATL, hogy kevesebb vízre és energiára lesz szükségük, ennek érdekében pedig immár legalább harmadik alkalommal kérvényezték az egységes környezethasználati engedélyük módosítását.

A cég bejelentette, hogy az adiabatikus típusú hűtőtornyok alkalmazásával közel a harmadára csökken a hűtésre felhasznált víz mennyisége, a nikkel-kobalt-mangán cellák mellett pedig lítium-vasfoszfát akkumulátorok gyártását is tervezik. „Megközelítésünk középpontjában továbbra is a környezeti hatások minimalizálása áll, ennek érdekében folyamatosan igazodunk a legfrissebb tudományos és szabályozási követelményekhez” – idézik Matt Shent, a CATL Debrecen ügyvezető igazgatóját. A közleményből kiderül, hogy nőtt a pontforrások száma, a kibocsátott káros anyagok mennyisége mégis 43 százalékkal csökkent.

CATL akkumulátorgyár - 2024. december 27.
Az akkumulátorgyár 2024 decemberében
Fotó: Polgár Tóth Tamás

Ahogy arról a Debreciner is számos alkalommal írt, az akkumulátorgyár jelentős mennyiségben dolgozik magzatkárosító hatású NMP oldószerrel. A közleményben szerepel, hogy saját NMP-regeneráló létesítmény építése helyett a CATL külső partnercégekkel szállíttatja el az újrahasznosítható vizes oldószert. Az már a kormányhivatal honlapjára feltöltött kérelemhez csatolt dokumentációból derül ki, hogy az így keletkező, a telephelyre visszaszállított NMP-t a gyártási folyamatban ismét felhasználják.

A közlemény hangsúlyozza, a módosítások hatására a gyártás fajlagos energiaigénye közel a harmadára csökken.

A cég a sajtónak elküldött kommünikéjében nem tér ki rá, de az engedélyezési dokumentációban feltüntették, hogy jelentősen, 21,14 százalékkal növelik a tervezett háromból még csak az első üteménél járó akkumulátorgyár gyártási kapacitását. Ezt elsősorban az importált akkumulátorcellák mennyiségének több mint kétszeresére, 9,2 gigawattóráról 18,9 gigawattórára növelésével érnék el, így a jelenleg engedélyezett 49,2 helyett 59,6 gigawattóra gyártókapacitást érnek el. Az anyagból kiderül továbbá, hogy importált cellákkal ideiglenesen dolgoznak, a modulgyártási kapacitás felfuttatásával később önellátóvá válik az üzem.

Az építési vízhálózatból veszik a vizet, amíg nem ér oda a „szürkevíz”

Ebben a dokumentációban szerepel először a „szürkevíz” alkalmazása. A hatóságok és a beruházó ez alatt a tisztított szennyvízzel kevert, ivóvíz minőségűre tisztított, a Tiszából származó felszíni vizet értik, amelyet a Keleti-főcsatornán keresztül juttatnának el a debreceni gyárakhoz.

A közérthető összefoglaló szerint a hűtőtorony vízellátása több egymásra épülő fázisban valósul meg. Azt írják, a rendszer beüzemelésének időszakában, amíg a végleges vízellátás nem áll rendelkezésre, ideiglenes vízvételi pontokon keresztül történik a hűtőrendszer ellátása az építési vízhálózat használatával. „Ebben az időszakban víz elsősorban a zárt fűtőkörök feltöltéséhez, illetve a hűtőtornyok tesztüzeméhez szükséges. A végleges csatlakozási pont kiépítését követően lehetségessé válik a telephely szürkevízellátó- rendszerhez való csatlakozása. Ezen a ponton keresztül kezdetben ivóvíz minőségű víz (tisztított felszíni víz és ivóvíz keveréke) kerül biztosításra a hűtőtornyok számára” – olvasható az anyagban.

Szepes - 2025. augusztus 27.
vízvezetékhez való csövek szepesen
Fotó: Kántor-Újvári Gerda

Ez már csak azért is fontos információ, mert Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere idén júniusban a város közgyűlésében arról beszélt, hogy csak valamikor 2026-ban tudnak „szürkevizet” szolgáltatni az akkugyárnak, a CATL próbaüzeme azonban még idén év végén elkezdődik.

A dokumentáció egy későbbi pontján azt is írják, hogy a telekre épített szürkevíz-csőcsatlakozás már elkészült, ugyanakkor „2025 szeptemberétől a szürkevíz vezetéken a TRV Zrt.-től átvett felszíni vízbázisból származó víz érkezik a szürkevíz helyett, mivel a szürkevíz-rendszer beruházása még nem kezdődött meg”.

A közérthető összefoglaló arra is kitér, hogy az új hűtőtornyok ugyan rengeteg vizet takarítanak meg, de a zajhatásuk jelentősebb a nyitott és zárt rendszerű hűtőtornyokénál.

Ahogy arról számos alkalommal beszámoltunk, a CATL egységes környezethasználati engedélye ügyében már két és fél éve tart a magánszemélyek és civilek által indított per a Debreceni Törvényszéken. A következő tárgyalást október 8-án tartják.

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

Címkék