Augusztus 28-án ünnepélyes keretek között megnyitották a 34. Farmer-Expót a Debreceni Egyetem Böszörményi úti Campusán.

Vaszkó László kiállításigazgató az ország egyik legjelentősebb agrártémájú szakkiállításának nyitányán leszögezte, a gazdáknak fontos, hogy szemtől szemben találkozzanak a szakma vezetőivel, és reméli, nekik is fontos ez a találkozás a gazdákkal.

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora a megnyitón arra hívta fel a figyelmet, amikor jelentkezik egy fontos mezőgazdasági probléma, akkor a Debreceni Egyetem ezzel célzottan tud foglalkozni. Nemrég például létrehoztak egy Tisza-tó munkacsoportot, amely a tó pusztulásának megakadályozásáért dolgozik.

Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Hajdú-Bihar megyei elnöke beszédében az öntözéshez szükséges víz fontosságát hangsúlyozta. „Van egy csomó csatorna, ami körbevesz bennünket. Nekem a gazdák mindig arra panaszkodnak, hogy miért állnak ezek a csatornák évtizedek óta üresen. Szerintem eljött az idő, hogy átértékeljük mindazt a lehetőséget, ami ebben rejlik” – fogalmazott, majd kijelentette, ami víz jelenleg rendelkezésre áll, az egyedül a tiszalöki és a kiskörei duzzasztó miatt áll rendelkezésre. „Ha ez igaz, akkor szerintem vonjuk le az egyszerű következtetést, hogy mit kell ahhoz tennünk, hogy legyen víz, és az Alföldet abban a formában ne veszítsük el, ahogy mi ismertük” – sulykolta, de ő maga nem mondta ki, hogy pontosan mit kellene tenni az ügy érdekében.

Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere arról beszélt, hogy a felszíni vízgazdálkodás a városok számára is nagy kihívás, majd felidézte, három éve fejezték be a Civaqua-program első ütemét. Közölte, a következő évben szeretnék elindítani a második ütemet a kormánnyal egyetértésben. „Az ehhez szükséges költségvetési források rendelkezésre is állnak, a tervezési folyamat jelenleg zajlik, amelyet ki fogunk egészíteni egy Kehop plusz programmal, amely hozzájárul ahhoz, hogy Debrecen körül egy olyan vízgyűrű jöjjön létre, amely a város körüli területek talajvízszintjének érdemi befolyásolásában lesz képes fontos eredményt elérni” – sorolta.

A megnyitón a legharciasabb hangvételt Jakab István, az Országgyűlés alelnöke ütötte meg, aki a magyar mezőgazdaság három csapásaként a klíma és az Ukrajnában zajló háború mellett „Brüsszelt” is megnevezte. Szerinte az agrártársadalom előtt a fő kérdés, hogy mennyire képesek a gazdák versenyképességéhez szükséges tudást, információkat a lehető leggyorsabban, legpontosabban és legkevesebb adminisztrációs teherrel átadni a gazdák számára. A víz kapcsán arról beszélt, kemény viták lesznek, és most dől el hosszútávon az Alföld sorsa.

Hosszasan beszélt a megjelentekhez az utolsóként felszólaló Nagy István agrárminiszter, aki szerint a kormány négyféle terepen küzd minden nap: a valóságban, a virtuális világban, a hazai és a nemzetközi színtéren. Közölte, az előző nap találkozott Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettessel, és megállapodtak, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek előtt Magyarország továbbra is zárva tartja a határokat. Egészen konkrétan huszonkétféle terméket nem enged be a kormány.

Az agrárminiszter az Európai Unió költségvetés-tervezetéről azt mondta, mindent meg kell tenni azért, hogy az „a kuka legaljára” kerüljön, mert a magyar és az európai gazdák jövőjét lehetetleníti el. Nagy István veszélyesnek nevezte továbbá az EU és a dél-amerikai országok között tervezett szabadkereskedelmi egyezményt. Mint mondta, keresik azokat a szövetséges országokat, amelyekkel együtt blokkolni tudják a megállapodást.

A kormány az elmúlt hónapokban hangsúlyosan kommunikál a digitális tér fontosságáról. Nagy István ennek szellemében arról is beszélt, hogy a virtuális térben kontroll nélkül terjednek hamis információk, amelyek korrekciója irtózatos energiákat von el a munkától, de mégis fontos, mert az emberek zöme innen tájékozódik. „Hangsúlyosan a virtuális térben is jelen kell lennünk, és el kell mondanunk azokat az igazságokat, amelyek a mindennapi életünket befolyásolják” – fogalmazott.

A ragadós száj- és körömfájás járvány kezelését az agrárminiszter óriási sikernek nevezte. Az aszály kapcsán elmondta, a kormány intézkedéseinek eredményeként már 990 ezer köbméter vizet tartóztattak fel, tároztak a károk mérséklése érdekében. Szerinte eközben a Fidesz politikai ellenfelei annak szurkolnak, hogy minél rosszabb legyen. Hangsúlyozta, idén hiába volt az eddigi legforróbb nyár Európában, az aszálykár alacsonyabb, mint a korábbi években.

Nagy István némi agrártörténelmi kitekintésben bűnnek nevezte, hogy az MSZP-SZDSZ-kormány szociális célokra fordította az első európai uniós ciklus forrásait ahelyett, hogy a gazdaságot élénkítették volna.

A miniszter a beszéde végén igyekezett tágabb kontextusba helyezni az agrárium helyzetét. „Hölgyeim és uraim! Most, amikor körülnéznek szerte Magyarországon, egy dolgot látnak, a magyar mezőgazdaság huszonegyedik századi újjászületését” – fogalmazott, majd egy kis szünet után hozzátette: „a szülési fájdalmával együtt”. A politikus szerint a magyar mezőgazdaság a feldolgozóipar fejlesztésével lesz versenyképes, akár az ukrán gabonával szemben is.
Nagy István végül a közelgő országgyűlési választásokra tekintettel figyelmeztette a megjelenteket, van mit veszíteniük, az elmúlt években pedig megtapasztalhatták, hogy kik állnak mellettük, és kik azok, akik csak kihasználnák őket a hatalom megszerzése érdekében.

A Farmer-Expo megnyitójáról videót is készítettünk: