A kínai CATL október 1-én először mutatta meg a sajtónak a debreceni cellagyárát belülről. Debrecenben a jelenlegi tudásunk szerint összesen nyolc akkumulátoripari beruházást valósítanak meg. Ezek közül ez a legnagyobb.

A város déli gazdasági övezetében elterülő, hatalmas épületben két gyártósoron szeptember 22-e óta folytat próbagyártást a cég, néhány műszaki beállítást követően pedig a másik két soron is elindítják a gyártást. A cellagyár kapacitása 40 gigawattóra. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy habár az üzem alkalmas energiatároló berendezések gyártására is, a jelenlegi kapacitást már évekre előre lekötötték az elektromosautó-gyárak. A cellagyárban nikkel-kobalt-mangán (NCM) és lítium-vasfoszfát (LFP) akkumulátorokat állítanak majd elő.

A beléptetés gördülékenyen ment, a CATL Inparktól bérelt összeszerelő üzemével ellentétben – ahol 2024 óta már 540 ezer akkumulátormodult állítottak elő – ide sajtótermékenként nemcsak egy személy belépését engedélyezték, így a Debreciner háromtagú stábbal tudta dokumentálni az eseményt. Az Inpark-látogatástól eltérően ezúttal titoktartási nyilatkozatot sem írattak alá a média képviselőivel.

A gyártósorokat a látogatóközpontból nyíló folyosóról, üvegen keresztül lehetett megtekinteni. A cég először azt kérte, itt senki se készítsen felvételeket, végül mégis hozzájárultak ehhez azzal a feltétellel, hogy a program végén átnézik a fotókat, nem tartalmaznak-e üzleti titkot.

A területen, amelyen körbevezettek, alkalmazottakkal csak elvétve találkoztunk. Csin Liang gyárigazgató a prezentációjában bemutatta, hogy jelenleg 2900 embert foglalkoztatnak a cellagyárban és az összeszerelő üzemben együttesen. Közülük 52 százaléknyian vannak a magyarok, 48 százaléknyian a külföldiek. Ezt az arányt fokozatosan tolnák el a magyarországi dolgozók irányába, akik a CATL tervei szerint 2027-re elérnék az 59, 2030-re pedig a 89 százalékot. Csin kifejtette, idén év végéig 3300-an fognak dolgozni náluk, a bővítések miatt 2030-ra pedig már 7 ezer munkavállalóra lesz szükségük. A gyárigazgató úgy fogalmazott, szeretnének magyar gyárrá válni.

Sen Feng ügyvezető igazgató hozzátette, 2022-ben, a németországi üzemük beindításakor 35-40 százaléknyi kínai munkatársra volt szükségük a technológiai ismeretek átadása miatt, azóta azonban jelentősen csökkent az arányuk, így jelenleg csak 10 százaléknyian vannak a kínaiak, a munkások 90 százaléka német. Mint mondta, hisznek abban, hogy Debrecenben is ez fog történni.

Csin Liang azt is bejelentette, mostantól negyedévente publikálni fogják a környezeti monitoring adataikat. Megosztják majd a víz- és energiafogyasztásra vonatkozó adataikat is a nyilvánossággal.

Nem tudják, mi állt a dolgozókat ért nikkelterhelés hátterében

Megkérdeztük a gyárigazgatót, kiderült-e már, mi okozta a kilenc CATL-dolgozó fokozott nikkelterhelését, amely miatt a kormányhivatal augusztus 25-én a szabálytalanságok megszüntetéséig megtiltotta a működést. Csin Liang a válaszában elmondta, amikor az eset történt, a gyártás még nem kezdődött meg, csak előkészítő munkálatok zajlottak a cellagyárban. A szabályozásoknak megfelelően biológiai teszteket végeztek a dolgozókon, a vizeletvizsgálatok eredményéről pedig azonnal értesítették a hatóságokat. A hivatalos szervekkel való együttműködés mellett hetekig tartó belső vizsgálatot indítottak. Közben heti szinten jártak itt a hatóságok teszeket végezni. Végül nem derült ki, hogy mi okozta a nikkelterhelést, de nem találtak semmit, ami alapján a CATL-re vezethették volna vissza a történteket. Mint mondta, a próbagyártást azért kezdhették meg, mert a hatóságok mindent rendben találtak. Csin hozzátette, fontos számukra a dolgozóik egészsége, ezért a történtek után havi szintű levegőminőség-ellenőrzést vezettek be a cégnél.

Nem ért oda a Tisza vize

Arra is kíváncsiak voltunk, most, hogy beindult a próbagyártás a nagy vízigényű cellagyárban, mi lesz a cég által használt víz forrása. Szilágyi Balázs, a CATL közügyekért felelős vezetője a Debrecinernek elmondta, habár ők készen állnának arra, hogy fogadják a felszíni vizet, vagyis a Tisza Keleti-főcsatornán keresztül Debrecenbe vezetett, ivóvíz minőségűre tisztított vizét (valamint tisztított szennyvizet is), ez a rendszer még nem jutott el a gyárhoz, a szükséges infrastrukturális beruházás ugyanis még mindig nem készült el. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a cellagyár a városvezetés és az azóta leváltott Orbán-kormány egykori ígéreteivel szemben úgy indult el, hogy a Debreceni Vízmű Zrt. vízhálózatából kapja a vizet, amely rétegvizeket is tartalmaz. Csin Liang elmondta, a gyár maximális vízigénye a meleg nyári napokon 5900 köbméter lesz, az átlagos napi vízigényük azonban csak 1980 köbméter.

Nem tudnak a Tárkányi Zsolt által említett kormányzati támogatásról

A Telex újságírója megkérdezte, mit lehet tudni a CATL tervezett második üteméről (a kínaiak eredeti elképzelései szerint három ütemben valósítják meg a debreceni beruházásukat, amelynek végére összesen 100 gigawattóra lesz a gyártókapacitás). Sen Feng ügyvezető igazgató leszögezte, most elsődleges számukra, hogy az első ütem során minden feleljen meg az előírásoknak a környezetvédelem és a dolgozói egészség terén, valamint minden egyéb területen. A második ütem kapcsán egyeztetéseket folytatnak a kormánnyal.

Az MTI pedig arra volt kíváncsi mi a helyzet azzal a körülbelül 320 milliárd forint közpénzzel, amellyel Tárkányi Zsolt (Tisza) debreceni országgyűlési képviselő, a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az előző kormányok támogatták a CATL-t. Szilágyi Balázs erre azt felelte, egyetlen érvényes szerződésük van, amely alapján a magyar állam támogatást folyósít a cégnek. Mint mondta, ezt 2025 decemberében kötötték, és ami az eddig folyósított pénzt illeti, „milliárd forintban kifejezve egy számjegyű összegről van szó”. A viszontkérdésre, hogy akkor mi van a 320 milliárd forinttal, Szilágyi úgy reagált, „nagyon örülünk, ha valaki megtalálja az utalási bizonylatot, mert mi nem találjuk a mi oldalunkon”. Hangsúlyozta, hozzájuk ilyen összeg nem érkezett, ilyen összegű támogatási szerződést nem írtak alá.

A CATL a későbbiekben más érdeklődőket, köztük szakmai szervezeteket, diákokat és helyi lakosokat is vár gyárlátogatásra. Erre rendszeresen szervezett turnusok keretében lesz lehetőség.