A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal november 24-én közleményt töltött fel a honlapjára, amely szerint a cég kérelme alapján módosította a debreceni CATL-akkumulátorgyár egységes környezethasználati engedélyét.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a módosítás során jelentősen, 21,14 százalékkal növelik a tervezett háromból még csak az első üteménél járó akkumulátorgyár gyártási kapacitását. Ezt elsősorban az importált akkumulátorcellák mennyiségének több mint kétszeresére, 9,2 gigawattóráról 18,9 gigawattórára növelésével érnék el, így a jelenleg engedélyezett 49,2 helyett összesen 59,6 gigawattóra lesz a gyártókapacitás.

Közel 18 ezer tonna NMP

A kormányhivatal közleményében felsorolt változtatások között látható, hogy a tevékenység megnevezését „akkumulátorgyár – méretmegkötés nélkül” helyett az alábbiakra módosították:

• „akkumulátorgyártás, beleértve az akkumulátor részegységek – anód, katód, elektrolit – gyártását, az ólomakkumulátorok előállítását és a szeparátorfólia gyártását, továbbá a kész, lezárt akkumulátorcellák modulba vagy a modulok akkumulátorcsomaggá (pack) történő összeszerelését – méretmegkötés nélkül”
• „akkumulátor, beleértve az akkumulátor részegységeinek – anód, katód, elektrolit – előkezelését, hasznosítását, az ólomakkumulátor és részegségeinek – anód, katód, elektrolit – előkezelését, hasznosítását – méretmegkötés nélkül”.

A kormányhivatal módosította a magzatkárosító hatásáról elhíresült NMP oldószer felhasznált mennyiségét is, amelyet ezzel az eddigi érték majdnem kilencszeresére emelte: évenként 2 ezer tonnáról 17 764 tonnára. Habár erre a közlemény nem tér ki, a cég kérelméhez csatolt dokumentációban feltüntették, hogy a gyártási folyamatban felhasznált NMP mennyiségének a növekedése látszólagos. „A korábbi kérelemben az NMP-t gyártási körfolyamatban tartották, azonban a jogszabályi környezet változása miatt a CATL Kft. az NMP-víz elegyből az NMP visszanyerését külső hulladékhasznosító bevonásával valósítja meg. Ebből adódóan a visszanyert NMP technikailag új inputként jelentkezik az anyagáramban” – magyarázzák.

Komáromig utaztatják az NMP-vel szennyezett vizet

Ahogy azt a Debreciner elsőként megírta, az NMP-s vizet Komáromba, a dél-koreai JWH telephelyére fogják szállítani. A befogadó nyilatkozatban a cég évente 25 ezer tonna veszélyes hulladék átvételét vállalta, a CATL dokumentációja szerint azonban „csak” évi 21 500 tonnát fognak küldeni a debreceni gyárból.

Az ügy a Debreciner cikke nyomán országos sajtónyilvánosságot kapott, amelynek hatásaként az aHang felületén petíciót indítottak, amelyben a kezdeményezők azt követelik, ne szállítsanak ipari szennyvizet Debrecenből Komáromba; országosan egységesítsék a kibocsátási határértékeket (a komáromi JWH ugyanis közel 150-szer annyi NMP-t bocsáthat ki a levegőbe, mint a debreceni CATL); készítsenek független karsztvízvédelmi hatástanulmányt a JWH közelében található, több tízezer ember ivóvizét adó Tata–Gerecse vízbázisra; továbbá legyen nyilvános lakossági tájékoztatás és egyeztetés Komárom-Esztergom megyében. A petíciót cikkünk írásakor 643-an támogatták az aláírásukkal.

A tatabányai aPont november 28-án lakossági fórumot tart Komáromban az NMP-s víz miatt. Az esemény leírásában kifejtik, szerintük a szennyezett vizet azért szállítják ide Debrecenből, mert itt magasabb határérték vonatkozik az NMP-re, vagyis nem technológiai, nem szakmai kérdés, hanem egy jogi kiskapu miatt nyerik itt vissza az oldószert. „Ez a döntés nem a közösség érdekeit szolgálja, hanem azt, hogy máshol ne kelljen vállalni a felelősséget” – írják. A lakossági fórumon az Akkumulátorkárosult Települések Igazáért Szövetség (Akárteis) szakértői is részt vesznek.

Lítium-vas-foszfát akkumulátorokat is gyártanak

A kormányhivatal közleményéből az is kiderül, hogy a szerves oldószerek közül bután-diolt nem fognak felhasználni (ioncserélt vízzel váltják ki), kötőanyagként pedig karboxi-metil-cellulózt alkalmaznak, amelynek nincs levegőbe történő kibocsátása.

Most került bele az engedélybe az is, amiről korábban már többször beszámoltunk, miszerint a nikkel-kobalt-mangán (NCM) kémiájú akkumulátorok mellett lítium-vas-foszfát akkumulátorokat is gyártanak majd az üzemben. Rögzítik továbbá, hogy az adiabatikus hűtőtornyok segítségével a saját tulajdonú telephely átlagos vízigénye napi 1980 köbméterre csökken, amelybe már a „szürkevizet” is beleszámították.

Növelik a telephelyen egyidejűleg várható munkavégzők számát 2700-ról 2750-re, valamint azt is meghatározták, hogy a telephely déli határán egy 374 és egy 344, a keleti oldalon pedig egy 25 állásos parkolót alakítanak ki. „A kamionok a telephelyre történő belépés előtt a telephely déli oldalán található 15 állásos és a keleti oldalon lévő 16 állásos parkolóban várakozhatnak” – olvasható az anyagban.

Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, november 20-án némi vita alakult ki Debrecen közgyűlésében amiatt, mert a városvezetés éppen a déli gazdasági övezetben, a CATL-akkumulátorgyár közelében alakítaná ki a város egyik első P+R parkolóját, első körben 120 férőhellyel. Papp László (Fidesz) polgármester az ülésen azt állította, hogy a parkoló nem az ipari parkot fogja kiszolgálni.