November 20-án délelőtt tartották Debrecen önkormányzatának idei utolsó előtti közgyűlését a Régi Városházán. Az ülésen a képviselők kivételesen majdnem teljes létszámban voltak jelen, csak Szilágyi Edina (Fidesz) hiányzott, valamint a képviselői mandátummal – és így szavazati joggal – nem rendelkező Puskás István kulturális alpolgármester nem vett részt az eseményen.

Az ülés végi interpellációkat is beleértve 11 napirendi pontot tárgyaltak, a határozati javaslatok és rendeletmódosítások többségét egyhangúlag fogadták el. A fontosabb előterjesztéseket előzetesen részletesen ismertettük, ezt a cikkünket ide kattintva lehet elolvasni.

Gondoskodó város vagy szociális katasztrófa?

A különböző önkormányzati támogatások jogosultságát meghatározó jövedelmi határ megemelése kapcsán az Összefogás a Cívisvárosért jelöltjeként mandátumot szerzett és a DK-ban politizáló Pákh Károly arra volt kíváncsi, készült-e hatásvizsgálat arról, hogy a változások hatására hány debreceni család tud majd élni a támogatási lehetőségekkel, továbbá milyen hatással lesz ez a városi költségvetésre.

Papp László (Fidesz) polgármester a válaszában arról beszélt, a jövedelemhatárok változása jelentős, tehát semmiképpen nem szűkül, hanem inkább szélesedik a jogosultak köre. Ezt erősítette meg Marosi-Rácz Julianna, a humán főosztály vezetője is, aki közölte, a változtatás célja, hogy a jogosulti kör létszáma ne változzon. Mint mondta, azt várják, hogy még többen részesülnek a támogatásokból, mint eddig. Azt is elmondta, még nem tudják megbecsülni, hogy mekkora számban igénylik ezeket a támogatásokat. Papp hozzátette, az egzakt számokat a 2026-os költségvetés tervében lehet majd látni.

Mándi László (Összefogás a Cívisvárosért) felvetette, a városvezetés javaslatához képest magasabbra is emelhetnék az étkezési térítési díjkedvezmények jövedelmi határait. Marosi-Rácz Julianna főosztályvezető erre azt felelte, a jogosultak köre ennél a támogatásnál eleve nagyon széles, sokan étkeznek kedvezményesen vagy ingyen bölcsődében, óvodában és iskolában. Arról beszélt, az új határ megszabásával az volt a céljuk, hogy minden rászoruló részesülhessen a kedvezményből.

Széles Diána szociális ügyekért is felelős alpolgármester arról beszélt, az elmúlt tíz évben egy nagy szociális hálót építettek ki Debrecenben, mivel „tíz évvel ezelőtt a kormány jórészt elvitte a szociális támogatásokat”, a kormányhivatalban lehet több támogatást is megigényelni, a város vezetése azonban úgy döntött, hogy nem szüntetik meg az önkormányzat által adott támogatásokat. Azt is megjegyezte, amire az önkormányzat szociális támogatási rendszere nem reagál, arra ott van a karitatív testület.

„Ügyes politikai fogás volt, hogy az első két előterjesztésben adunk, majd a harmadiknál lesújtunk, mint egy bakó” – kommentálta a városvezetés javaslatait Gondola Zsolt Zoárd, a Civil Fórum frakcióvezetője, aki azonban jelezte, ezt az előterjesztést támogatni fogják.

Papp Viktor, a Fidesz frakcióvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a lakosok még egy hónapig tudnak debreceni bérlakásra pályázni. Mint mondta, idén 94 lakást biztosítanak erre a célra, ebből 78-at szociális támogatással.

A képviselői hozzászólások után állampolgári jogán szólt az előterjesztéshez Lukács Zsolt, az MSZP országos választmányi tagja, aki az elmúlt bő egy évben a legtöbb közgyűlésen jelen volt. Ezúttal adatokat sorolt a Fidesz másfél évtizedes kormányzati teljesítményéről a szociális szektorban: a KSH szerint a relatív szegénységi rés a 2008-as 16,3 százalékról 2023-ban 26,6 százalékra emelkedett, a relatív jövedelmi szegénységi arány a 2009-es 12,3 százalékról 2024-re 14,7 százalékra nőtt, csak a 65 év felettieket nézve pedig ugyanez a mutató a 2007-es 4,3 százalékról 2024-ben 24,6 százalékra nőtt. „Önök megnyolcszorozták a szegénységben élő nyugdíjasok számát, ugyanis kivezették 2012-ben a svájci indexálást” – sorolta. Szerinte a Fidesz szociális katasztrófát idézett elő. Megjegyezte továbbá, Széles Diána alpolgármestert – akit egyes hírek szerint egyéni országgyűlési képviselőjelöltként indítana Orbán Viktor miniszterelnök – az elmúlt hónapokban nem látta hajléktalanszállón vagy nehéz sorsú gyerekekkel fotózkodni, inkább óvodába jár kampányolni. Lukács azt kérdezte, tesznek-e valamit ténylegesen a szegényekért.

Papp László előbb megkérdezte a lakossági hozzászólóként megszólaló politikust, hogy miért nem ő ül Madarasi István (Összefogás a Cívisvárosért), Mándi László vagy Pákh Károly helyén a közgyűlésben. „Ezt otthon beszéljék meg, hogy jól van-e ez így” – javasolta. Ezt követően azt fejtegette, hogy a KSH adatai alapján ő is alá tudná támasztani a saját igazát. Hangsúlyozta, a rezsicsökkentéssel óriási terhet vállal át az állam a lakosságtól, 2013-ban a kormány például befagyasztotta a lakossági vízdíjat.

A polgármester kitért arra is, hogy a családtámogatási rendszer már 1998 és 2002 között is meghatározó eleme volt a Fidesz politikájának, és ma is az. Megjegyezte, a testület előtt lévő előterjesztés éppen arról szól, hogyan tud az önkormányzat még többet hozzátenni ehhez a politikához. Közölte, naponta több mint 10 ezer adag ételt juttatnak el rászorulóknak a szociális ételosztás keretében.

„Tudja, hogy ebben a megyében hol van hajléktalanszálló?” – tette fel a kérdést a polgármester Lukácsnak, majd rögtön meg is válaszolta: „gyakorlatilag egyedül Debrecenben”. Ezt követően megkérdezte Papp, miért nem megy el Lukács Hajdúböszörménybe megkérdezni a polgármestert – aki egyébként alig több mint egy éve vezeti a várost –, miért nem működtetnek hajléktalanszállót. „Tudja, mit csinálnak a környékbeli települések? Összeszedik az ott lévő hajléktalanokat, és beszállítják Debrecenbe, és leteszik a hajléktalanszálló előtt őket, hogy gondoskodjon róluk Debrecen” – állította Papp László, hozzátéve, ők senkit nem küldenek vissza, mindenkit befogadnak.

Az előterjesztést a képviselők egyhangúlag fogadták el.

Mit jelent a 8 százalék? Pontosan 8 százalékot

A városvezetés egy másik csomagban a gyermekétkeztetés térítési díjának 8 százalékos emelését javasolta. A polgármester kifejtette, hosszú ideje küzd azért, hogy a kormány felülvizsgálja az önkormányzatok hozzájárulását a közétkeztetésben, mivel az oktatási intézményeket már régen elvették a településektől. Azt ígérte, erről hamarosan fog beszélni Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel is. Hangsúlyozta, habár 8 százalékkal emelik a szülőkre háruló közétkeztetési hozzájárulást, a szolgáltatás drágulása miatt az önkormányzat terhei így is 700 millió forinttal emelkednek.

Balláné Csontos Ildikó (Civil Fórum) megkérdezte, mit jelent ez a 8 százalékos emelés a szülőknek forintban számolva. Szűcs László gazdasági főosztályvezető erre a következő választ adta: „Természetesen a 8 százalékos áremelés azt jelenti, hogy 8 százalékkal növekszik a térítési díj”. Hogy ez hány forint áremelést jelent, arról sem a főosztályvezető, sem a polgármester nem beszélt. Végül Szekeres Antal jegyző adott választ a kérdésre: a bölcsődékben nem lesz emelés a normál étkezéseknél, tehát két főétkezés és kis étkeztetés nettó 585 forint volt naponta, és ennyi is marad; az óvodákban naponta 705 forintról 760 forintra; az általános iskolákban 865 forintról 930 forintra; középiskolákban pedig egy ebéd ára 695 forintról 750 forintra emelkedik.

Széles Diána alpolgármester a hozzászólásában arról beszélt, már 10 debreceni iskola menzájában vezették be a szabad szedéses közétkeztetést, amikor annyit szednek a diákok, amennyit szeretnének. Ennek eredményeként 80 százalékkal esett vissza az ételpazarlás. Azt is megemlítette, hogy a Szent Anna utcán elindították az „okostányér-programot”, amelynek keretében az iskolásokkal megismertetik az egészséges táplálkozást.

Mándi László megjegyezte, egy normális gazdasági teljesítményű országban elvárható lenne, hogy a szülők fizessék meg a gyerekeik étkeztetéséhez szükséges nyersanyagnormát. Úgy látja azonban, az élelmiszerinfláció elszállását nem követi a bérek emelkedése, ezért már ezek az emelések is nagy terhet rónak a családokra.

Papp László úgy fogalmazott, egy platformon vannak Mándival, változtatni kell a finanszírozási rendszeren, mindent megtesz azért, hogy a következő évben már más paraméterek legyenek.

Papp Viktor az előterjesztés tárgyalásának végén elmondta, a közétkeztetésben részt vevő 17 ezer gyermekből több mint 5 ezren ingyen, további több mint 3 ezren pedig 50 százalékos kedvezménnyel kapják a szolgáltatást.

A közétkeztetésről szóló előterjesztést nagy többséggel fogadták el a képviselők, csak Pákh Károly szavazott nemmel.

A 4,6 százalék azt jelenti, hogy 4,6 százalék

A harmadik, szintén az inflációval összefüggő napirendi pontban bizonyos szolgáltatások árának emelését tárgyalták. Papp László polgármester leszögezte, törekedtek az infláció követésére, csak a távhő csatlakozási díjnál alkalmaztak nagyobb drágítást, ezt azonban nem a lakossági fogyasztók, hanem a beruházók fizetik.

Badár Gyöngyi (Civil Fórum) arra volt kíváncsi, milyen többletbevételre számítanak a szolgáltatók a díjemelésekből. Papp László a gazdasági főosztályvezető korábbi válaszát megidézve azt felelte, 4,6 százalékos emelést terveznek, ezért a 2026-os bevétel pontosan 4,6 százalékkal lesz magasabb a szolgáltatónál, és ugyanennyivel magasabb díjtételt a fogyasztóknál. Mint mondta, ez nem átlagos emelés, hanem minden díjtételt ennyivel növelnek. Szűcs László gazdasági főosztályvezető ehhez hozzátette, a közterületfelügyeletnél a közterületfoglalási díj emelkedése 7 millió forint bevételnövekedést jelent, a kiadások emelkedése pedig attól függ, hogy a februári közgyűlésen milyen kereteket fogadnak el többek között a bérfejlesztést illetően.

Gondola Zsolt Zoárd kritizálta, hogy a városvezetés úgy állapítja meg a közszolgáltatási díjakat, mintha piaci szereplők lennének az önkormányzati cégek, miközben azok a saját lakosaiknak nyújtanak szolgáltatást. Mint mondta, Debrecen – a rá kivetett szolidaritási adóból kiindulva – egy gazdag város, ezért megengedhetné magának, hogy átvállalja a lakosoktól ezeket a terheket.

Papp László erre úgy reagált, hosszú az a lista, hogy milyen lakossági költségeket egészít ki Debrecen önkormányzata. A város működőképességében ugyanakkor szerinte fontos szerepe van annak, hogy racionális döntéseket hoznak. Úgy ítéli meg, a város lakosságát nem terheli túl az infláció mértékével megegyező emelés. Megjegyezte, Debrecen az ország egyetlen városa, amely panelprogramot működtet, de jó példaként említette az épített örökség programját is.

Gondola Zsolt Zoárd a viszontválaszában arról beszélt, ő az elmúlt 20 évben olyat még nem hallott, hogy rosszul ment volna Debrecennek. Szerinte fontos várospolitikai kérdés, hogy mit tekintenek fajsúlyosnak: megdrágítják-e például a temetkezést, miközben más, kevésbé fontos ügyeket támogatnak.

Az előterjesztést csak a Fidesz képviselői szavazták meg, az ellenzéki sorokban ülők 7 ellenszavazatot adtak le 2 tartózkodás mellett.

Akarnak-e itt több bérlakást?

Ahogy arról előzetesen beszámoltunk, a közgyűlés tárgyalt egy nagy volumenű raktárberuházást is, amelyet Debrecen nyugati ipari parkjában valósítanának meg. Illés-Rácz Mariann (Civil Fórum) megkérdezte, melyik iparág raktározási igényét elégítenék ki az épületek. Gábor István főépítész erre azt felelte, a beruházó által benyújtott telepítési tanulmányterv erre vonatkozó megállapításokat nem tartalmaz. Közölte, ezeket piaci értékesítésre szánják. Papp László polgármester hozzátette, ő úgy gondolja, a raktárakkal elsősorban kis- és közepes vállalatoknak akarnak szolgáltatást adni, nem nagy ipari szereplőknek.

Állampolgári jogán szólt hozzá a napirendi ponthoz Forgács Attila, a Szikra mozgalom tagja. A gyermekétkeztetés kapcsán elmondta, a közgyűlés a döntésével a Mészáros Lőrinchez köthető Hungast céget támogatja a díjemeléssel. A szóban forgó előterjesztés kapcsán azt kifogásolta, hogy miközben az iparfejlesztésre van politikai akarat, miért nincs akarat a bérlakásállomány növelésére. Szerinte a Kossuth utca 26. szám alatti ingatlant úgy értékesítette az önkormányzat áron alul, hogy nem mérték fel a műszaki állapotot. Kifogásolta továbbá, hogy az ingatlaneladásról szóló előterjesztésben nem szerepelt a felszámolt 12 bérlakás pótlása. „Hogy hívhatjuk magunkat gondoskodó városnak, amikor a bérlakás, az otthon a szociális láb alapja kellene legyen” – tette fel a kérdést. Megjegyezte, Bécsben a régi épületek felújításakor melléjük építenek egy modern társasházat. Azt is elmondta, a Kossuth utcai házban Szabó Magda töltötte a gyermekkorát. Közölte továbbá, helyi vállalkozók szerint az önkormányzat által mondott felújítási költség nem valós. Forgács szerint a debreceni 1 millió forintos négyzetméterár már Budapesttel és Amszterdammal hasonló szinten van, ezen pedig egyelőre nem változtat az önkormányzat.

Papp László szerint Forgácsnak komoly megértési probléma van, az általa elmondottak semmilyen kapcsolatban nincsenek az előterjesztéssel. Azt állította, az iparfejlesztés nem az önkormányzat területe, a tárgyalt napirendi pont pedig egy adminisztratív döntésről szól. Ezt követően azt kérdezte a Szikra aktivistájától, ha áron alul árulták a Kossuth utcai ingatlant, akkor miért nem vették meg, hiába próbálták már két árverésen is eladni. Forgács Attila – ekkor már mikrofon nélkül beszélve – azt felelte, az emberek nem szoktak több száz millió forinttal szaladgálni a zsebükben. Bécset – amit először Pécsnek hallott – pedig annyival intézte el a polgármester, hogy egészen más gazdasági helyzetben lévő város. Közölte, megvan az önkormányzat szándéka a debreceni lakásállomány növelésére, majd megjegyezte, azért van Debrecenben kevés önkormányzati lakás, mert 1994 és 1998 között az MSZP és az SZDSZ 16 ezer lakást adott el áron alul.

Barcsa Lajos (Fidesz) gazdasági ügyekért felelős alpolgármester azt állította, 10 éve nem értékesítenek lakásokat Debrecenben, hanem kijelölnek olyan ingatlanokat, amelyeket fenntartható módon nem lehetne felújítani, és ezeket adják el. Ezt követően közölte, Amszterdamban nem 1 millió, hanem 3,5 millió forint az átlagos négyzetméterár.

Az előterjesztést a Civil Fórum képviselőinek tartózkodása mellett fogadták el.

Megkapják a P+R parkolót az akkuipari üzemek

Előzetesen arról is hírt adtunk, hogy az önkormányzat egy P+R parkoló építésének tervével értékesítene egy 4,89 hektár területű ingatlant az akkumulátoripari beruházásoknak is otthont adó déli gazdasági övezetben, mindent pedig csak névleg „versengő” ajánlatkérés útján, hiszen a kijelölt három ajánlattevőből kettő, a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. és a Debreceni Ingatlanfejlesztő Kft. az önkormányzat saját cégei, míg a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt. (NIPÜF) mögött a magyar állam áll.

Illés-Rácz Mariann arról érdeklődött, miért éppen ezt a három céget hívták meg. Papp László erre annyit felelt, ez a jogszabályoknak teljes mértékben megfelel. Mint mondta, ha ezt a versengést a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. nyeri meg, akkor hosszú távon is az ő kezükben marad a terület.

Salánkiné Kuti Zsuzsanna (Mi Hazánk) megkérdezte, ez egy hagyományos értelemben vett P+R parkoló lesz-e, vagy az ipar kiszolgálása érdekében valósítják meg. Papp erre azt válaszolta, szükségesnek tartja a város közlekedési kihívásainak enyhítése miatt. Úgy fogalmazott, ez a köz számára használatos P+R parkoló lesz, nem ipari parkolót akarnak. Megjegyezte, a közlekedést majd úgy kell megszervezni, hogy ez egy életképes projekt legyen. Ehhez szerinte hozzá kell igazítani a város buszközlekedését is.

Gondola Zsolt Zoárd kérdésére válaszolva Papp László elmondta, az előterjesztésben szereplő 120 parkoló csak a kezdet, ugyanis modulárisan bővíthető rendszert terveznek.

Barcsa Lajos alpolgármester szerint a beruházás a város jövője szempontjából meghatározó jelentőséggel bírhat, példaként szolgálhat a többi nagy forgalmú bejövő útnál is. Leszögezte, a városvezetésnek elsősorban a debreceniek számára kell biztosítania a gépjárművel való közlekedést. Mivel egyre többen akarnak az agglomerációban lakni, és onnan bejárni a városba, őket arra kell rávenni, hogy részesítsék előnyben a tömegközlekedést.

Madarasi István arról beszélt, komplex kérdés, hogyan lehet a tömegközlekedéssel eljuttatni az embereket a P+R parkolóból a belvárosba. „Nincs metró, nincs alagút, nem tudjuk hőlégballonnal behozni az embereket” – sorolta. Szerinte vagy a kötött pálya jöhet szóba, vagy egy olyan hely, ahol „a tömegközlekedés négy keréken be tud gurulni”. Azt javasolta, Debrecenen belül építsenek olyan nagy parkolóházakat, ahol több szinten, de kis területen sok autót lehet tárolni. Hozzátette, a metró építése lenne a legjobb, de az nagyon drága.

Papp László a válaszában arról beszélt, nem a nagykörúton belüli területen kellene parkolóházakat építeni, hiszen azzal behoznák a forgalmat a belvárosba. Ezért a város külső területeiben érdemes gondolkodni. Szerinte minden új és szokatlan dolgot nehezen fogadnak be, de idővel hozzászoknak, a Sas utcai mélygarázs például már majdnem 50 százalékos kihasználtsággal működik. Szerinte ha a Széchenyi utcán található önkormányzati ingatlant beépítették, és azon hangversenyterem vagy más közintézmény létesül, parkolni pedig már nem lehet, akkor meg is telhet a városháza mögötti mélygarázs.

Salánkiné Kuti Zsuzsanna elmondta, csak a P+R parkoló miatt támogatják az előterjesztést, mert a versengő ajánlattételt nem tartják szerencsésnek. Mint mondta, remélik, nem fogják később azt hallani, hogy az ipari szereplőké lett a terület.

Gondola Zsolt Zoárd arról beszélt, nem érti, miért adnak oda egy 5 hektáros területet 120 parkoló építésére, továbbá hiányolta az előterjesztésből annak a lehetőségét, hogy az önkormányzat visszavásárolhassa a területet, amennyiben azt nem a célnak megfelelően hasznosítják. Azt is kifogásolta, hogy a tömegközlekedés infrastruktúrája nincs még felkészítve erre a beruházásra.

Balázs Ákos környezetvédelemért felelős alpolgármester elmondta, 11 potenciális helyszínt azonosítottak be Debrecenben, ahol P+R parkolót lehetne kialakítani. Ezeket szerinte ott kell elhelyezni, ahol van közösségi közlekedés, mikromobilitási eszközöket lehet használni, és lehetőleg időveszteség nélkül, költséghatékonyan tudja az autós kombinálni a különböző közlekedési eszközöket.

Az állampolgári jogán újra hozzászóló Forgács Attila szerint Debrecenben folyamatosan emelkednek a lakásárak, és nincsenek olyan beruházások, amelyek érdemben csökkentenék ezeket. A Szikra aktivistája szerint a közlekedés is összefügg ezzel. Megkérdezte, miért nem lehetett az elmúlt években elindítani a 106-os mellékvonal beruházását, amelynek a jelenlegi vonalát néhány héttel ezelőtt zárták be. A P+R parkolóról azt mondta, éveken át közlekedett ezen a területen, ezért tudja, hogy 120 férőhely nem lesz elég. A parkoló ráadásul szerinte nem old meg semmit, mert azok, akik ott leteszik az autójukat, utána ugyanúgy állni fognak a dugóban. Szerinte fejleszteni kellene a kötött pályás közlekedést és népszerűsíteni kellene a kerékpározást, a gyaloglást is.

Papp László megköszönte „a nagyszerű javaslatokat”, majd valamiért Kozma Évának, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) elnökének – aki jelenleg a Tisza Párt egyik jelölt-jelöltje Hajdú-Bihar megye 4-es számú választókerületében – szúrt oda, mondván, azt, hogy ne csak benzinben gondolkozzanak, „majd továbbítjuk Kozma Évának”. Ezzel Papp a Fidesz egyes propagandatermékeinek a Kozma Évával szembeni lejáratókampányaira utalt. A Szikra kritikáira és javaslataira a polgármester érdemben nem reagált.

Az előterjesztést 5 ellenszavazat és 1 tartózkodás mellett fogadták el.

Amerikából jönnek?

A közgyűlés végén a képviselőknek lehetőségük van kérdéseket feltenni a városvezetésnek.

Salánkiné Kuti Zsuzsanna megköszönte, hogy október végére elkészült egy józsai buszmegálló, mint mondta, már csak fedett buszmegállóra lenne szükség. Szerinte erre az Elek utcán lenne lehetőség. Arról is beszélt, állandó problémát jelent a józsai önkormányzati bölcsődénél a parkolóhely. Megkérdezte, mikor fogják ezt befejezni. Azt is megjegyezte, a területen új a járda, mégis megáll rajta a víz eső után. Papp erre utasította az illetékes főosztályvezetőt, hogy haladéktalanul orvosolják a problémát. Salánkiné szerint hasonló a helyzet a Gönczy Pál utcán az óvodánál is. Papp azt mondta, felmérik a helyzetet, ha tudják, már ebben az évben megoldják, ha sokba kerül, akkor pedig beépítik a következő évi költségvetésbe.

Pákh Károly az Egyesült Államok és Magyarország közötti megállapodások kapcsán arról érdeklődött, Debrecen szóba került-e beruházási helyszínként az USA kapcsán. Elmondta, ő biztosan üdvözölne egy amerikai céget, mert ő is ilyen vállalatnál dolgozik, ezért ismeri a mentalitásukat. A képviselő elmondta továbbá, hogy az Árpád téri kisvállalkozások tulajdonosai megkeresték őt azzal, hogy nem tudnak bemenni hozzájuk a vevők a környéken parkolók miatt, ezért csökken a forgalmuk. Azt is megkérdezte Pákh, mikor kapcsolják be a közlekedési lámpákat a Sámsoni úton. Szerinte a helyzet jelenleg életveszélyes.

Papp László a válaszában arról beszélt, a város egyik legnagyobb foglalkoztatója az Emerson (korábban National Instruments) is amerikai. Szerinte az amerikai kapcsolat mindig is kiemelt jelentőségű volt Debrecenben, a nyomdaiparban is van amerikai szereplő a városban. „Van befektetői érdeklődés Debrecen iránt gazdasági területen” – közölte, hozzátéve, később lehet erről részletesen is beszélni. Az Árpád téri üzletek kapcsán azt kérte a kollégáitól, hogy vegyék fel a kapcsolatot a tulajdonosokkal, próbálják megoldani a helyzetet. A Sámsoni úti lámpák ügyében pedig azt mondta a polgármester, őt arról tájékoztatták, hogy az elkészült szakaszon már bekapcsolták a lámpákat, de üzemzavar vagy valamilyen beavatkozás még előfordulhat, hiszen munkaterületről van szó. Mint mondta, reméli, hogy december folyamán a bíróságon rendeződik az Acsádi út és a Sámsoni út csomópontjának kérdése, a birtokba vételt követően pedig el lehet indítani a befejező kivitelezési munkálatokat. Az illetékes főosztályvezetőt továbbá arra kérte, a lámpákkal kapcsolatban egyeztessen az azokat kezelő Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel.

Az év utolsó közgyűlését várhatóan december 18-án tartják Debrecenben.