Február 1-én délelőtt feszült légkörben kezdődött a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) által szervezett és számos hajdú-bihari Tisza Sziget által támogatott demonstráció, amelynek keretében a magyarországi akkumulátoripar ellen tiltakozók Mikepércs és Debrecen főtereiről vonultak a megyeszékhely déli ipari parkjában található akkuipari beruházásokhoz. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a szervezőket az elmúlt hetekben célba vette a fideszes propaganda, a Mikepércsi Anyákat Pósán László (Fidesz) országgyűlési képviselő például halálkufároknak nevezte, a városháza pedig igyekezett összemosni a civileket egy tőlük teljesen független, korábban a Miakőt is élesen kritizáló személlyel, aki az elmúlt napokban több debreceni óvoda és iskola vezetőjét próbálta rávenni az akkuellenes tiltakozásra.

A február 1-i tüntetésről készült tudósításfolyamunkat itt olvashatják. A kormánypárti kommunikáció sejtetéseivel ellentétben a demonstráció végig békésen zajlott.

Kéri vissza a Vojtina a fideszes kesztyűbábokat

Debrecen főterén az akkugyárak ügyében már számos alkalommal megnyilvánult, standupos Bruti mondott beszédet. Szerinte az elmúlt hetekben a városvezetés igyekezett megfélemlíteni a tiltakozókat. Felidézte, hogy a Fidesz korábban „áldebrecenieknek” titulálta őket. „Pósán úr öregebb nálam, de talán még így is többet éltem ebben a városban, mint ő vagy Papp László” – szúrt oda, megjegyezve, idén már álcivilezték és külföldi ügynöközték őket a kormányoldal részéről. Erre Bruti úgy reagált: „bárcsak látnám már azt a rohadt utalást valahol”. Kósa Lajosnak pedig azt üzente, nem szép dolog elvenni a standuposok munkáját, majd figyelmeztette, ne csodálkozzon, ha aztán a standuposok veszik el az övét. Megjegyezte, a Fidesz pártkatonái csak kesztyűbábok, ha lejár a mandátumuk, kéri őket vissza a Vojtina Bábszínház.

Bruti azt is kifejtette, ő fél a gyáraktól, amelyektől 3 kilométerre él, és nem hisz a HALMS Hungary Kft.-nél történt szennyezésről sokáig hallgató városvezetésnek, de nem bízik az elvileg az akkugyárakat ellenőrző, de a CATL-lel stratégiai együttműködésben lévő Debreceni Egyetemben sem.

Kijelentette, ezek a gyárak már itt fognak maradni, a valódi kérdés ezért az, lesz-e olyan kormány, amelyik képes lesz ellenőrizni és szükség esetén bezáratni azokat.

Tapssal és öleléssel üdvözölték a debrecenieket

A beszéd után a Kossuth téren összegyűlt 800-900 ember többsége elindult gyalog a déli ipari park felé. Mikepércsről ugyancsak megindult a menet, ott addig online közvetítették Brutit. A Debrecenből indult tiltakozók jórészt csendben, a mikepércsi 100-120 tüntető dudákkal és hangos zenével vette az irányt a találkozási pontként megjelölt körforgalomhoz.

A két csapat egyesülésénél a mikepércsiek tapssal és ölelésekkel köszöntötték a Debrecenből menetelőket. A demonstrálók egyébként jellemzően betartották a szervezők kérését, miszerint pártzászlókat ne használjanak a tüntetésen. Az ipari parkban újabb emberek csatlakoztak az ekkorra már körülbelül ezer tiltakozóból álló tömeghez. Ekkora akkumulátorgyár-ellenes tüntetés Debrecenben eddig csak egyszer, 2023. január végén volt, azt is a Mikepércsi Anyák szervezték, akkor még magánszemélyekként.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal csak egy „temus ÁVH”

A déli ipari parkban előbb Töplerné Szaszkó Andrea a Göd-ÉRT egyesülettől mondott beszédet, aki felhívta a megjelentek figyelmét arra, Orbán Viktor támadást indított a civilek ellen, ezért fontos, hogy az állampolgárok támogassák őket. Kondorosi Gitta a nyíregyházi Zöld Akciócsoporttól azt fejtegette, a szabolcsi megyeszékhelynek és Debrecennek nem a szennyező beruházások bevonzásában, hanem az élhető, egészséges környezet kialakításában kellene versenyeznie.

Kozma Éva, a Miakö elnöke felolvasta Darvas Béla, a Magyar Ökotoxikológiai Társaság alapító tagjának levelét, majd meghallgatták Lányi András hangüzenetét is.

Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) korábbi elnöke arra hívta fel a figyelmet, sokáig úgy épültek Magyarországon akkumulátorgyárak, hogy azokhoz nem készültek környezeti hatástanulmányok, a környezetkárosító beruházásoknál pedig bevett gyakorlat, hogy a kormányhivatal az engedélyezésnél megállapítja, a gyárnak nincs környezeti hatása.

Pocsai Gyula, a Nem Félünk Tisza Sziget alapítója arra kérte a résztvevőket, tájékozódjanak hiteles forrásból, valamint alapítsanak Tisza Szigeteket, vagy lépjenek be egy már létezőbe. Trieb Márk, az Ifjúsági Tisza Sziget alapítója arról beszélt, hogy élhetőbb hazát és környezetet akarnak, ahonnan nem megy el minden fiatal.

Gali Máté, a Miakö tagja és a Tiszta Tisza Sziget kapcsolattartója „a legfiatalabb sorosbérencként” mutatkozott be, és „temus ÁVH-nak” nevezte a Szuverenitásvédelmi Hivatalt. Szerinte példát vehetünk a hetek óta jelentős kormányellenes megmozdulásokat folytató szerbektől.

Nincs olyan hatalom, ami figyelmen kívül hagyhatja az emberek akaratát

Végül Kozma Éva, a főszervező Miakö elnöke lépett a színpadra, aki hangsúlyozta, a környezetszennyezés által okozott rák nem kérdezi, ki milyen ideológiát képvisel, ahogy nincs jobb- és baloldali onkológia, sem koporsó. „Mit ér a gazdasági növekedés, ha az emberek élete megrövidül?” – tette fel a kérdést. Szerinte tiszta környezet nélkül nincs jövő, a gyárak negatív hatásai pedig nem a döntéshozókat, hanem az itt élőket fogják érni. Szerinte ez kizsákmányolás, tudatos környezetrombolás és hazaárulás.

Úgy látja, nem elég tiltakozni, hanem ki kell kényszeríteni a megoldásokat. Közölte, azért küzdenek, hogy Magyarországon senkinek a lakókörnyezetébe ne épüljenek ilyen gyárak, de ha mégis, akkor követelik a beruházások teljes újragondolását és kötelező népszavazásokat azokról. Követelik továbbá többek között a hatástanulmányokat és azt, hogy a beruházók viseljék a kedvezőtlen hatások terheit. A Miakö kompenzációt és ingyenes egészségügyi monitoringot akar a helyi lakosok számára.

Kozma Éva a beszéde végén kijelentette, nincs olyan hatalom, ami hosszútávon figyelmen kívül hagyhatja az emberek akaratát.