Eltitkolt akku-összeszerelő, valótlant állító városvezetés, egy debreceni pedagógus komoly győzelme, hajdúsámsoni polgárőrök számlái, kudarcos piacboom és az egyre súlyosbodó vízhiány. Volt miről írnunk tavaly, lesz miről idén is.
Tíz ügy 2024-ből, amelyekről valószínűleg nem értesült volna a Debreciner nélkül
Ahogy az elmúlt években, úgy 2024-ben is számos olyan ügy volt, amelyekről a nyilvánosság azért értesülhetett, mert a Debreciner utánajárt a témának. Több esetben csak az online újságunkban jelent meg egy-egy érdeklődésre számot tartó információ, míg máskor elsők voltunk egy adott hír közlésében, amelyet később az ország jelentős sajtótermékei átvettek tőlünk. Az alábbiakban ezek közül válogattunk.
Még a nevében is titkolták, hogy akkumulátorokat szerelnek össze a CATL által bérelt csarnokban
Január 5-én jelent meg a hajdú-bihari kormányhivatal honlapján, hogy az Inpark Szigma Kft. egy „elektromobilitást biztosító újratölthető energiatároló (ELBUE) modul összeszerelő üzem” létesítését tervezi Debrecen déli gazdasági övezetében, a CATL-akkumulátorgyár mellett. A beruházást egyáltalán nem jelentették be, az Inpark azután adott ki róla közleményt, hogy a Debreciner érdeklődött róla a cégnél. Habár ez az üzem megnevezésében nem szerepel, valójában egy akkumulátor-összeszerelőről van szó, amelyet a kínai CATL bérel. A gyárat azóta átadták, és már a tömegtermelést is megkezdték.
Hajdú-bihari református lelkészek Balog Zoltánról és a kegyelmi ügyről
2024 egyik legfontosabb magyar belpolitikai eseménye kétségkívül a kegyelmi botrány kirobbanása volt. Máig nem tudni, hogy a korábban jogerősen három év négy hónap börtönbüntetésre ítélt, pedofil bűncselekményeket eltussolni próbáló K. Endrének miért adott kegyelmet Novák Katalin azóta lemondott köztársasági elnök. A volt államfő tanácsadójaként Balog Zoltán református püspök, a második és harmadik Orbán-kormány emberierőforrás-minisztere támogatta – sokak szerint kifejezetten lobbizott érte – K. Endre kérvényét.
A Debreciner februárban hajdú-bihari református lelkészeket kérdezett a kegyelmi ügyről és Balog Zoltán megítéléséről. Volt olyan általunk megkeresett lelkipásztor, aki visszavárta a lemondott Novák Katalint és Varga Judit volt igazságügyi minisztert, de olyan tiszteletessel is beszéltünk, aki szerint Balog Zoltánnak le kellene mondania püspöki hivataláról. Ez egyébként máig nem történt meg.
Valótlant állított a városvezetés egy debreceni környezetszennyezési ügyben
A június 9-i önkormányzati és európai parlamenti választások után a 24.hu robbantotta a hírt, miszerint a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal 1,98 millió forintos hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a HALMS Hungary Kft.-re. A büntetésről még májusban döntött a hatóság, az erről szóló határozatot mégis csak a választások után két nappal tették közzé.
A debreceni városháza az eset nyilvánosságra kerülése után közleményt adott ki, amelyben azt állították, hogy a HALMS Hungary Kft.-nek „akkumulátorgyártással kapcsolatos tevékenysége nincs”. Ahogy azt a Debreciner megírta, a kínai cég a saját honlapján számol be arról, hogy a fő termékeik között akkumulátor-alkatrészek is vannak.
Tízmillió forintot ítélt meg a bíróság egy debreceni pedagógusnak a tankerülettel szemben
2024 folyamán rendszeresen beszámoltunk a Debrecenben zajló pedagógusperekről. Júliusban a Debreciner nyomán értesülhetett a nyilvánosság arról, hogy egy Zeke László ügyvéd által képviselt helyi pedagógusnak közel tízmillió forintot ítélt meg a Debreceni Törvényszék. A tanítónő nemcsak a helyettesítések után járó, de a Debreceni Tankerületi Központ által eddig ki nem fizetett illetménypótlékokat kérte, hanem végkielégítést és a felmentési időre járó távolléti díjat is követelt, mivel a munkáltató súlyos szerződésszegésére hivatkozva rendkívüli lemondással azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyát.
Közel voltak Esztáron és Pocsajon az akkut vízhiányhoz
Az elmúlt évekhez hasonlóan 2024 nyara is forró és nagyobb részt aszályos volt az ország keleti felében. Két hajdú-bihari településen, Esztáron és Pocsajon hetekig vízkorlátozás alatt élt több mint négyezer ember. Szécsi Tamás (független), Esztár polgármestere a Debrecinernek elmondta, új kutak fúrására lenne szükség, de a kormánytól eddig nem kaptak erre támogatást. A település vezetése augusztusban petíciót indított a helyzet megoldásáért.
A Debreceni Vízmű Zrt. szakemberei a nyár folyamán többször hárították el a két településen az akkut vízhiányt.
Eltávolították a Magyar Sajtófotó Kiállítást
Augusztus 17-én reggel előzetes indoklás nélkül lebontották az alig néhány nappal korábban megnyitott 42. Magyar Sajtófotó Kiállítást Debrecenben. A lépés azért is volt váratlan, mert a kiállítás eredetileg az akkor zajló virágkarneváli program egyik eleme volt. A Debreciner jelen volt a fotók összepakolásánál.
Bánkuti András, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége fotóriporteri szakosztályának elnöke munkatársunknak elmondta, a kiállítás eddigi 42 éves története során sosem történt még ilyen. A fotókat ugyanezen a helyszínen, a Csapó utcán már nem, csak közel két héttel később a jóval kevésbé forgalmas Baltazár Dezső téren állították ki újra.
Bánkutival szeptemberben a Debreciner Podcastban is beszélgettünk az esetről, valamint ennek apropóján a Magyarországon tapasztalható cenzúráról, továbbá a magyar sajtófotó jelenéről és jövőjéről.
Több mint tíz éven át hamisan számlázhattak a hajdúsámsoni polgárőrök
Szeptemberben a Debreciner írt arról, hogy a Hajdúsámsoni Polgárőr Egyesület hosszú éveken keresztül szabálytalanul tölthette ki a járőrautókat menetleveleit, az üzemanyagszámlák pedig látszólag nem egyeznek a valódi költségekkel.
A cikkünk megjelenése után a Hajdúhadházi Rendőrkapitányság megszüntette az ügyben indított eljárást, azonban a Debreceni Ügyészség novemberben a nyomozás folytatására kérte a rendőrkapitányságot. Az ügyészség szerint a rendőrségnek azt kellene megvizsgálnia, valóban tankoltak-e a polgárőrök a saját autóikba, ahogy arról Montlika Zoltán (Hajdúsámson Fejlődéséért Egyesület) önkormányzati képviselő a feljelentésében beszámolt.
A hajdúsámsoni polgárőrséget az önkormányzat évente több millió forinttal támogatja.
Rackajuhfej és kempingbicikli a jászolban
A június 9-én megtartott önkormányzati választásokat követően egészen október 1-ig kellett várni, hogy elkezdődjön az új képviselő-testületek öt évre szóló mandátuma. Némely településeken az új vezetés váratlan, sokszor megdöbbentő helyzetekkel szembesült. Erre láttunk példát Hajdúnánáson, ahol a Fideszt leváltó Összefogás Hajdúnánásért egészen rendkívüli állapotokat talált Kendereskertben.
Ahogy arról a Debreciner elsőként adott hírt, a háztáji gazdálkodást, a magyar őshonos állatokat és a pásztorkodást bemutató telepen az új vezetés által készíttetett jegyzőkönyv rühességben szenvedő és alultáplált állatokról, valamint minősíthetetlen higiéniai állapotokról számolt be. „Ezt mutatják az eldobott alkoholos göngyölegek, illetve a rackajuhfej és a kempingbicikli a jászolban” – olvasható például az anyagban.
A Debreciner a helyszínre is kilátogatott, ahol munkatársunk fotókat és videót készített az október 18-i állapotokról.
Piacok a végeken
Az elmúlt években országszerte számos piac épült vagy újult meg Magyarországon állami és európai uniós támogatásokból. Habár ezek akár előremutató beruházások is lehetnének, munkatársunk hét településen végzett, a Debrecinerben októberben közzétett kutatása azt mutatja, a piacterek a valóságban gyakorta nem a rendeltetésüknek megfelelően működnek. És akkor még nem is említettük a kialakításuk, építésük vagy felújításuk körülményeit, hátterét.
Ahogy cikkünkből kiderül, a piacboom Hajdú-Biharban néhány kivételtől eltekintve nem nevezhető sikersztorinak, a helyi piaci élet sokszor az új beruházások ellenére előrelépés helyett inkább csak visszafejlődött.
Bűzlő haltetemek a kiszáradt Vekeri-tó medrében
Az elmúlt években már többször is előfordult, hogy részben vagy teljesen kiszáradt Debrecen kedvelt kiránduló- és horgászhelye, a Vekeri-tó. Munkatársaink decemberben többször is jártak a helyszínen, és ismét siralmas állapotokat találtak: a víz nagyrészt eltűnt, a meder déli részén pedig oszladozó haltetemek ezrei várták az arra járókat.
Az erdőspusztai tavak, köztük a Vekeri-tó vízellátását hosszútávon a Civaqua-program folytatása tudná biztosítani, erre azonban Balázs Ákos (Fidesz), Debrecen környezetvédelemért felelős alpolgármesterének szavai alapján a közeljövőben nem sok esély van, mivel ezt a kormány olyan európai uniós forrásból tervezi megvalósítani, amely egyelőre nem áll rendelkezésre.
Fókuszban a választások és az akkumulátorgyártás
Egy-egy konkrét téma feldolgozása mellett szerkesztőségünk kiemelt feladatának tekinti, hogy bizonyos ügyekben folyamatosan beszámoljon az újabb fejleményekről. Mivel 2024 választási év volt, természetes, hogy aktívan nyomon követtük a kampány eseményeit. Kiemelten foglalkoztunk a frontpolitikába idén betörő, a legtöbb közvélemény-kutatást a Tisza Párttal vezető Magyar Péter hajdú-bihari szerepléseivel. Június 9-én folyamatosan frissülő cikkünkben tudósítottunk a voksolásról és az eredményekről, a választást követően pedig több podcastunkban is foglalkoztunk a választás eredményeivel, a politikai változások utóhatásaival.
2023-hoz hasonlóan tavaly is nyomon követtük a Debrecenben kialakuló akkumulátorgyártás fejleményeit, kezdve a rendszeres civil tiltakozásoktól, a CATL környezethasználati engedélye körül zajló, már lassan két éve húzódó bírósági eljáráson át, az egyes ellenzéki pártok által indított, de sikertelennek bizonyult kezdeményezéseken keresztül a megdöbbentő sebességgel megvalósuló gyárépítésekig és beruházásoknak megágyazó „köz nélküli” közmeghallgatásokig.
Kiemelten követtük Debrecen és a térség környezetének állapotával, főleg a vízellátással kapcsolatos történéseket, így beszámoltunk a fentebb már említett esztári és pocsaji vízkorlátozásról, valamint az erdőspusztai tavak kiszáradásáról, de hírt adtunk többek között az új hajdúböszörményi városvezetés minőségi ivóvízért folytatott tiltakozó akciójáról is.
Támogassa a független helyi sajtót!
Ezeket az ügyeket továbbra is nyomon követjük. Ha nem akar lemaradni a hajdú-bihari közélettel, a debreceni akkumulátorgyártással és a környezet állapotával kapcsolatos fejleményekről, olvasson 2024-ben is Debrecinert!
Azért dolgozunk, hogy minél több olyan ügyet mutassunk meg, amelyeket más helyi orgánumok inkább elhallgatnának. Azért dolgozunk, hogy a debreceniek és a megye más településein élőknek ne kelljen csupán a kormánypárti sikerpropaganda és a helyi szóbeszédek alapján képet alkotniuk a körülöttük zajló közügyekről. Ha fontos az ön számára a független helyi nyilvánosság, akkor kérjük, fizessen elő online újságunkra!