Vagy az áru(s) ázik, vagy a vevő – Püspökladány

Püspökladányban 2014-ben indult a vadonatúj piac építése. Az új komplexumot a régi piac helyére húzták fel, így helyszínre nem is kellett költenie az önkormányzatnak. A projekt eredetileg 158,5 millió forint európai uniós pályázati pénzből készült volna, ám a költség először 9 millió forinttal, majd újabb 7 millió forinttal emelkedett. Az így már csaknem 175 millió forintos piac közel négy hónap késés után végül 2015 őszén készült el, de a hatalmas kivitelezési összeg ellenére sem nyerte el a helyiek tetszését. Az első és talán legszembetűnőbb hiányosság, hogy nem áll rendelkezésre egy összefüggő, zárt és fedett eladótér az árusok számára. A végeredmény emiatt egy szó szerint fapados megoldás lett. Négy hosszúkás tetőszerkezet alá beszuszakoltak nyolc asztalsort, ahová komfortosan nem férnek be az árusok, főleg akkor nem, ha még a vevők is ellepik a piacot. Így tehát a rossz időjárás mindenképpen befolyásolja az adott piaci nap sikerét, hiszen a piac ez ellen nem nyújt maradéktalan védelmet. Vagy az árus és a portéka ázik, vagy a vásárló.

Püspökladány – A Tiszántúl középső részén, Hajdú-Bihar megye nyugati határán, három földrajzi kistáj: a Hortobágy, a Dél-Hajdúság és a Nagy-Sárrét találkozási pontján fekvő város, a Püspökladányi járás székhelye. Lakosainak száma 13 121, területe 186,94 négyzetkilométer.

A piactér szűkössége miatt az ide érkező árusok inkább a sokkal tágasabb, ugyancsak a püspökladányi piac részét képező díszburkolaton/betonon népszerűsítik a kínálatukat, sokszor autóikból kipakolva. Püspökladányban kedden, pénteken és vasárnap tartanak piacot. Elsőként a keddi alkalommal látogattunk el a ladányi piacra. A helyi kereskedők elmondása szerint „a kedd ilyen káosznap”, ami azt jelenti, hogy kiszámíthatatlan a forgalom, nem igazán számítanak sok vevőre.

Az itt árulók nagy része kedden egyébként nem is helyi portékát kínál, többségben voltak az olcsó ruhával, ágyneművel és cipővel üzletelők, de műanyag virágokat és koszorúkat is szép számmal lehetett kapni. Az egyetlen olyan férfi, aki nagyobb mennyiségben és hagyományosnak mondható kínálattal volt jelen, a kérdésünkre azt mondta, hogy az általa árusított zöldségek és gyümölcsök nem helyben vagy a közelben termesztettek, nagy részük Szeged mellől érkezett, de olyan barackja is akadt, mely Olaszországból utazott el Püspökladányig. Hozzátette, hogy a kedden alig vásárolnak, pénteken és vasárnap többen vannak, de ezen napok népszerűségét jócskán befolyásolhatja az időjárás, elmondása szerint ugyanis esőben nincs értelme kipakolni, akkor inkább otthon maradnak az emberek. Aztán a keddi piac reggel hattól délután kettőig volt meghirdetve hivatalosan, ám az árusok tíz óra körül már belekezdtek elpakolni, délre szinte az egész tér kiürült.

A vasárnapi nap valóban nagyobb életet hozott a püspökladányi piacra, mint a keddi. A tér megtelt árusokkal, és vásárlókból, nézelődőkből is jóval több volt, mint kedden. Az első benyomásunk látszata azonban egy alaposabb körbenézés után hamar szertefoszlott. A mindenféle alacsony minőségű és használt ruhákhoz, műanyag játékokhoz, valamint a sarki boltban is megvásárolható nassolnivalókhoz képest elenyésző volt a helyben termett élelmiszer vagy kézműves termékek kínálata.

A helyi termelők közül néhányan az új építésű padsorokon pakoltak ki, itt az egyik idősebb árus férfi arra a kérdésünkre, hogy mit gondol a ladányi piacról, így válaszolt: „Ez a piac úgy rossz, ahogy van, már akkor is ezt mondtam, mikor átadták. A kialakításnak semmi értelme nincs, szerintem az egyik tetős asztalsort a tér egyik oldalára, a másikat meg vele szembe kellett volna tenni. Így, hogy el van rakva mindkettő az egyik oldalra, a hátsó asztalsorra nem pakol ki egy árus sem, mert tudja, hogy egy lélek nem megy oda vásárolni. Ha elbontanák, az sem tűnne fel senkinek. Mikor itt mindenki kipakol, mi takarásban vagyunk, egyszerűen nem esünk útba a vásárlóknak. Örülök, ha a piacra kilátogató emberek tíz százaléka idejön, de azok közül sem mindenki akar vásárolni. Az ideköltöző multik, legyenek akármilyen kényelmesek, szerintem tönkretették a piacokat. A vevők inkább odamennek, mert ott egy helyen meg lehet venni mindent, a frissnek tűnő gyümölcsöt is. A Lidlben megörülnek az emberek, mikor látják, hogy 700 forint kilója az akciós almának, de azt nem tudják, hogy én a feléért adom és még finomabb is. A régi piacon volt, hogy egy nap 10-15 láda almát eladtam egy nap, ma örülök, ha egy elmegy.”

Az idős úr hozzátette, hogy az új piacrészen már a külsőségek sem nagyon érdeklik az önkormányzatot, a dísztéglák ugyanis folyamatosan potyognak a tartóoszlopok falfelületéről. Elmondása szerint egyszer látott egy embert, aki lefotózta a hiányos díszburkolat, de azóta sem történt semmi az ügyben.

Egy másik árus, akinek a kínálatában mindenféle, boltokban is kapható édességek, kávék és nassolnivalók voltak, azt mondta, ő azért nem megy soha a fedett asztalsorokhoz árulni, mert lehetetlen befordulni oda a teherautóval: „Nekem nem éri meg odáig elmenni, mert kipakolni sem tudok normálisan. Az autóval nem lehet oda bemenni, az áru pedig a csomagtérben van. Legfeljebb úgy lehetne megoldani, ha óránként kétszáz métert cipelném az árut a kocsitól az asztalig, de ez nem életszerű. Inkább itt a bejáratnál szoktam helyet foglalni, itt látnak is a vevők, meg a kocsi is itt van mellettem.” 

Érdemes még kiemelni, hogy a piac mellékhelyisége nemcsak a vevőknek, de a kofáknak is fizetős, alkalmanként 50 forintért használható. A piacon számos árus kereskedik ruhákkal, próbafülke viszont sehol sem áll rendelkezésre, erre a célra marad tehát a toalett, viszont a mellette található feliraton kiemelték, bizony a ruhapróba is 50 forint. Nem elég tehát, hogy egy apró illemhelyen kell vetkőzni, öltözni, ahová bárki bármikor benyithat, ezért még fizetni is kell.

A piac pénzügyeinek és idővonalának könnyebb átlátásában a Püspökladány Jövőjéért Egyesület (PJE) önkormányzati képviselője, Balázs Sándor, és az egyesület korábbi képviselője, Kincses László segítettek. A képviselők elmondták, a piacot eredetileg 2015. május 31-én kellett volna átadni, de az akadozó munkálatok miatt a képviselő-testület augusztus 31-re módosította a megnyitás dátumát. Augusztus 19-én érkezett a kérelem a kivitelezőtől az önkormányzathoz, amiben újabb egy hónappal kívánták meghosszabbítani a felépítésre szánt időkeretet. Az új dátum így szeptember 30. lett volna, de ezt a testület elutasította.

 Az elutasított dátum miatt a kivitelező kötbér fizetését kockáztatta, ha nem fejezik be a munkát augusztus 31-ig. Nem fejezték be. A munkálatok még szeptember közepén is folytak, ekkor viszont az önkormányzat kockázatelemzése megállapította, hogy a piac területén villámvédelmi eszközöket szükséges kiépíteni. A PJE szerint ezek kiépítése ügyében az önkormányzat nem kereste meg a legkedvezőbb ajánlattevőt, hanem meghívásos pályázaton szólítottak meg három vállalkozást, amelyek közül csak egy adott ajánlatot. Ezáltal épp az a cég nyert, amelyik eredetileg is a piacot építette. A PJE képviselői azt mondják, már a tervezésnél mulasztás történt, hiszen az eredeti műszaki előírások tartalmazzák, hol szükséges villámvédelem, tehát a kivitelezőknek ezt évekkel korábban tudnia kellett. A mulasztásokat a pályázati pénz helyett utólagos önkormányzati forrásokból állták.

A piac két oldalán eredetileg elektromos sorompók is épültek, de azokat vandálok letörték. A piac benti része ugyanis egy nagy lapos tér, ahol Balázs Sándor szavai szerint rendszeresen jártak az autóikkal esténként farolgató fiatalok, akik nem nézték jó szemmel a sorompókat. A törés után egyszer felszereltek egy újat, de miután azt is megrongálták, úgy hagyták. Ma is így áll ott, letörve.

Az eredeti pályázatban szerepel, hogy „a tér nagyobbik része közösségi térként lesz kialakítva, ahol a burkolatok kialakításával lehetőség nyílik közösségi rendezvények megtartására”. Kérdeztük erről Balázs Sándort, aki azt mondta, az ő legjobb tudása szerint ezt a teret ilyesfajta közösségi eseményekre még nem használták.

A város hivatalos internetes oldalán egyébként erősen limitált a közbeszerzési adatokhoz való hozzáférés. Ugyan az oldalon vannak erre külön fülek, ezek viszont az esetek nagy többségében vagy sehova sem, vagy egy üres oldalra vezetnek. A piac körüli beruházásokról, késésekről például semmilyen adat nem elérhető ezen a weblapon. Néhány EU-s projekt ugyan fellelhető, de ezek csak 2016-tól napjainkig, az előzőekről semmi, az azóta történtekről is meglehetősen hiányosan.

Többnyire Debrecenből érkezik a zöldség és a gyümölcs – Báránd

A Püspökladánytól mindössze 10 perc vonatútra lévő Bárándon 2023 májusában készült el az új községi piac. A beruházásra a Vidékfejlesztési Program keretein belül csaknem 94 millió forint európai uniós támogatást kapott a település, melyhez az önkormányzat további 5,5 millió forinttal járult hozzá. Itt heti egyszer, csütörtökönként van piaci kitelepülés, a község piactere viszonylag nagy, az újonnan átadott épületrész csak kisebb részét foglalja el a teleknek. Maga az épület aszimmetrikus L alaprajzú. A hosszabb szárban vannak egy tetőszerkezet alatt az árusítópadok, a rövidebb szárban pedig egy üzlethelyiség kapott helyet. A zárt épületrészben helyezték el a piachoz tartozó mosdókat is.

Báránd – Község Hajdú-Bihar megye délnyugati részén, a Nagy-Sárrét északi vidékén, a Püspökladányi járásban. Lakosainak száma 2234, területe 42,57 négyzetkilométer.

Az üzlethelyiséggel kapcsolatban az az érdekes, hogy a piac megnyitásakor, 2023. május 16-án még nem volt senki, aki kibérelte volna. Az önkormányzat az ünnepélyes megnyitó után négy nappal, május 20-án hirdetett meg nyilvános pályázatot a települési weboldalon és a Facebookon az új piac épületében lévő üzlet bérbeadására. A májusi felhívásban a közművel ellátott 47,74 négyzetméter nagyságú helyiség minimum bérleti díját havi 120 000 forintban szabta meg az önkormányzat. Egy hónappal később, június 28-án a korábbival teljesen azonos feltételekkel adták közre az újabb felhívást. 2024 februárjában ismét hirdette bérleti pályázatát Báránd önkormányzata, ekkor viszont már 100 000 forintban határozták meg a bérleti díjat. Az újabb tájékoztatás csaknem 50 százalékos árcsökkenést hozott: 2024. június 24-én ugyanis az önkormányzat már havi 55 000 forintért is bérbe adta volna a piac üzlethelyiségét. Valószínűleg ez az ajánlat győzte meg a mostani bérlőt, a helyiségben 2024. július 1-től pékség működik.

A bárándi piac a portékák összetételében nagyon hasonlít a püspökladányira. Van ugyan 2-3 helyi zöldséget, gyümölcsöt vagy esetleg mézet árusító termelő, viszont a megvásárolható áruk túlnyomó többsége itt is ruhákból áll, de lehetett kapni még műanyag virágokat és a  szupermarketekből ismert márkák termékeit is (Milka, Oreo, Nescafé stb.). Az újonnan átadott fedett asztalsor itt sem roskadozott a javaktól, az egyik végén egy környező településről átjött hentes, a másikon pedig egy saját csípőspaprikáját, savanyúságait árusító hölgy helyezkedett el. A többi kereskedő inkább, mint termelő, mind távolabb, saját asztalon, a kisteherautóikból kipakolva várta a bárándi lakosokat.

Az egyik árusnő, aki a piactér közepén pakolt ki, kérdésünkre azt felelte, ők Debrecenben szerzik be az árukészletük nagy részét, és azt adják el Bárándon. Egy szintén közelben árusító zöldséges azt mondta, hogy van néhány dolog, ami Báránd közelében termett, de a többit ő is Debrecenből szerzi be, de biztosított róla, hogy minden, ami nála látható, magyar termék.

Néhány ruhával üzletelő hölgynél is érdeklődtünk, ők azt mondták, hogy az árukészletüket Budapest mellől hozzák, és egy héten több piacra is kipakolnak különböző településeken. Az egyik ilyen vándorkereskedővel például korábban Püspökladányban is összefutottunk.

Egy saját termelői mézét árusító hölgy a piac bejáratánál egy pici üvegasztalra pakolta ki a különféle méhésztermékeket. Arra a kérdésünkre, hogy miért nem a hátsó, újonnan épített padsorokon árul, azt felelte, hogy ott takarásban lenne, és a visszajáró vásárlói nem találnák meg őt. Hozzátette, hogy a hátsó rész szinte el van dugva, őt a bejáratnál, a forgalmas részen szokták meg az emberek.

A vadonatúj épületrészben található mellékhelyiséget is megtekintettük volna Bárándon, de sajnos zárva találtuk. Kérdeztük erről a kofákat is, akik szerint a toalett sosincs nyitva, a dolgukat egy másik épületben kell elvégezni. Ez a WC a fedett épületszárny része, és az, hogy mindig zárva van, rossz idő esetén lehet igazán kellemetlen, amikor folyamatosan az esőben kell szaladgálniuk a piacosoknak, hogy könnyítsenek magukon.

Báránd hivatalos honlapja az átláthatóság szempontjából igazi kellemes meglepetés volt a püspökladányihoz képest. A pályázatok, köztük az is, ami a piaccal kapcsolatos, hamar elérhetőek, könnyen hozzáférhetőek.

Erre a célra lehetett pályázni – Nyírmártonfalva

A Bárándtól 70 kilométerre északnyugatra fekvő Nyírmártonfalván is hamarosan piacozhatnak a helyi lakosok. Az itteni modern kinézetű piacot 2024 februárjában kezdték el építeni, és a piac műszakilag őszre el is készült, e cikk elkészültének pillanatában már csak az üzembe helyezés és az átadás várat magára. Ez a piac kicsit több mint 90 millió forint EU-s pályázati pénzből épül, de a nagy kérdés az, hogy az irodákkal, parkolóval, illetve gombavizsgálóval útnak induló piacra mekkora lakossági igény van a faluban.

Nyírmártonfalva – Község Hajdú-Bihar megye északi részén, a Dél-Nyírségben, Ligetalján, a Nyíradonyi járásban. Lakosainak száma 1855, területe 57,48 négyzetkilométer.

Az októberben leköszönt, korábban a helyi lombkoronasétányról elhírhedt Filemon Mihály (addig a Fidesz-KDNP polgármestere volt, a 2024-es választásokon függetlenként indult sikertelenül) a mandátuma végéhez közeledve szívügyének tekintette a nyírmártonfalvai piaci élet fellendítését. Egy 2024 márciusi Facebook-posztjában így fogalmazott: „A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény felsorolja, hogy mi tekinthető helyi közügynek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatoknak. A jogszabály nevesíti, hogy önkormányzati feladat a ’különösen a kistermelők, őstermelők számára, jogszabályban meghatározott termékeik értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ide értve a hétvégi árusítás helyi lehetőségét is’.  Vagyis ez helyi közügy, helyben biztosítandó közfeladat, a helyi önkormányzat feladata.”

Ez az ébredése azért is érdekes, mert ezután így folytatta: „Sokan nem tudják, hogy 2014. július 11. óta Nyírmártonfalván van piac”. Tehát ha a közepes nagyságúnak mondható  községben is van sok olyan ember, aki csaknem tíz év után sem tudja, hogy a faluban piac szokott működni, akkor miért van szükség egy vadonatúj, méregdrága alternatívára?

A „régi” rendszerben a nyírmártonfalvai piac – Filemon Mihály szavai szerint – a polgármesteri hivatal parkolójában működött, a községháza ajtajára ki volt ragasztva 2 A/4-es lap, és erre írhatta fel magát az, aki árulni szeretett volna azon a héten. A volt polgármester posztjában szerepel, hogy szerinte ez így ebben a formában már nem volt életképes, és emiatt tartotta fontosnak, hogy használják ki a pályázati lehetőséget, és valóban hozzanak létre egy olyan termelői piacot, „amely be is tölti a funkcióját, és nem csak papíron létezik”.

Az új piacról Nyírmártonfalva jelenlegi polgármestere, Kövér Mihály Csaba (független) is elmondta a véleményét érdeklődésünkre. Ő így fogalmazott: „Az új piac műszakilag már át van adva, tehát már elkészült. Ez egy sokkal komolyabb piac, mint ami korábban itt működött. Régen a piac egy egyszerű helyszínkijelöléssel működött, tehát a polgármesteri hivatal parkolójában kijelölték, hogy itt lehet árulni, és az őstermelők, valamint a helyi kistermelők vihették oda az áruikat eladni. Ez ilyen egyszerű volt, viszont nagyon kevesen vették igénybe.”

Arra a kérdésünkre, hogy lát-e valóságos lakossági igényt egy ilyen piacberuházásra, így felelt: „Nekem most nincs választási lehetőségem, hogy van-e rá igény vagy nincs. Én ezt megörököltem, nekem ezt a piacberuházást be kell fejeznem, az összes hozzá kapcsolódó eljárást végig kell vinni, működési engedélyt kell szerezni, ezt követően pedig működtetni kell. Öt évig minimum, merthogy ez egy vidékfejlesztési pályázat, ahol általában azért az ötéves fenntartás szinte kötelező minden esetben.”

„Mi kétezres lélekszám alatt vagyunk, tehát eléggé kockázatos arra alapozni, hogy a település vásárlóereje eltartson egy piacot. Ez egy elérhető pályázat volt. Nyilván minden beruházás, ami a településre jön, az azt jelenti, hogy akkor a település infrastrukturálisan fejlődik. Az, hogy ez célszerű beruházás volt-e, már másik kérdés. Az uniós csatlakozás óta nagyon sok olyan beruházást láttunk, aminek az értelmét nem igazán tudtuk fölfogni, illetve nem nagyon tudtuk hova tenni ezeket. Az például, hogy egy pályázatból fel van újítva meg le van térkövezve egy falu polgármesteri hivatala előtti tér, mind nagyon szép, de nem lesz tőle több a fizetés. Néha nem mindig ér össze a valós igény és a döntéshozóknak az elképzelése. Ezt így ki lehet jelenteni. Vegyük például Debrecen példáját. Debrecen más helyzetben van, mint mondjuk mi. Ott rengeteg cég, üzem, vállalkozás található, és az emberek vásárlóereje is nagyobb ezáltal. Ha Debrecen megcsinálja a főterét, az teljesen rendben van, mert sokan, akár turisták is ellátogatnak oda, legyen szép a környezet. A kistelepülések viszont az ilyen látványberuházásoktól nem fognak gazdaságilag sokkal jobban előremozdulni, én azt gondolom.”

Habár Nyírmártonfalva weboldalán sok korábbi pályázat szerepel, a mostani piacberuházás nincs köztük. Erről tehát nem tud tájékozódni a községi honlapon az ott élő.

Korábban volt, most van valami, de majd lesz – Tiszacsege

A Nyírmártonfalvától nagyjából 80 kilométerre Nyugatra, a megyehatáron található Tiszacsegén most kisebb káosz jellemzi a helyi piaci életet, de a remények szerint hamarosan itt is modern piacépületben vásárolhatnak majd az itt lakók és a nyári hónapokban idelátogatók, ugyanis a település idegenforgalmi vonzerővel is bír gyógyvizes fürdőjének, a Tisza kiépített partjának és a közeli Hortobágynak köszönhetően. Habár papíron most is működik piac a városban, ez valójában nem tudja ellátni a feladatát.

Tiszacsege – Város Hajdú-Bihar megyében, a Balmazújvárosi járásban. Lakosainak száma 4234, területe 136,4 négyzetkilométer.

A jelenlegi piac egy 2019-ben, csaknem 250 millió forint európai uniós pályázati forrásból megépült szolgáltatócsarnokban, illetve talán mellette helyezkedik el. A pályázatban közpark, szabadtéri kondipark és zöldfolyosó mellett egy piactér kialakítása is szerepelt. Három évvel később, 2022-ben egy újabb pályázatot nyert Tiszacsege, ezúttal kizárólag piacberuházásra. Ekkor több mint 101 millió forintot nyertek a Vidékfejlesztési Program keretein belül. Azóta eltelt 2 év, és a vadonatúj tiszacsegei piacról egy látványterven és egy pályázaton kívül semmit sem találni.

Két pályázat, két piac? Arról, hogy miért is kell két új piac Tiszacsegére, Szeli Zoltánt (független), a város polgármesterét kérdeztük. Ő először tisztázta, hogy melyik pályázatból mi készült el: „A 2019-es pályázat keretein belül a szolgáltatócsarnokunk készült el. A piac is itt van, de az csak hébe-hóba működik. Ez nem egy klasszikus piactér, de igen, működik. Volt nekünk annak idején egy nagyon régi piacunk a kenyérbolt mellett, de amikor a másik elkezdett épülni (a 2019-es), elvették az engedélyét, és azóta olyan piacunk, amely tényleg helyi termékek értékesítésére szolgálna, sajnos nincsen. A szolgáltatócsarnok a régi művelődési ház helyén épült meg, és többfunkciós épületként működik. Ennek ki kell szolgálni a közművelődést, helyet kell adni a kulturális rendezvényeknek és a civil szervezeteknek is teret nyújt. Tehát használjuk mi mindenre, de azt a funkciót, amit egy igazi helyi kistermelői piac, nem igazán látja el. Hogy ehhez megfelelő legyen, nagyon sokat kellene vándorolni és pakolni. Hol be van rendezve, hol nincs. Van, amikor színpad van itt, van, amikor rengeteg szék. A helyhiány miatt tehát ez a komplexum csak részlegesen tudja betölteni a piac szerepét.”

Szeli Zoltán hozzátette, hogy folyik értékesítés a szolgáltatócsarnokban, de csak szűkösen, és az árusok emiatt sokszor egymást is zavarják.

A 2022-es pályázaton nyert piacról így mesélt Tiszacsege első embere: „Ez a piac még sajnos nem épült meg. A sok-sok adminisztrációs munka után jelenleg a közbeszerzési tanácsra várunk. Tőlük várjuk az utolsó zöld lámpát, ami által meg tud majd nyílni a közbeszerzési felület, és látják majd a vállalkozók a lehetőséget. Ezután tehetnek majd nekünk ajánlatot a piac megépítésére. Késlekedni nem fogunk, jövő nyárra ezt át kell adni.”

Szeli Zoltán arra a kérdésünkre, miszerint lesz-e igény az új piacra, így válaszolt: „Én bízom benne, hiszen azért épül meg, hogy a helyi gazdákat, helyi termelőket személyeket kiszolgálja. Szeretnénk példákat venni olyan településekről, ahol jól működik a piaci élet. A mi új piacunk akár egyfajta gyűjtőpiac funkciót is elláthat majd, reméljük, a környező településekről is érkeznek ide árusítani.”

Tiszacsege hivatalos internetes oldalán ugyancsak könnyen hozzáférhetőek voltak a szükséges adatok, viszont a pályázati dokumentumokat nem csatolták, ezek részleteit csak nagyvonalakban írták le.

Árok partján, kerítésre aggatva – Újléta

A Debrecentől keletre található Újlétán a helyi menzával szembeni telken régen volt valamiféle piaci élet, ez viszont a kétezertízes évekre szinte teljesen elhalt. Árusból egyre kevesebb járt ide, és a piacnak nevezett rozoga faépítmény sem látta el maradéktalanul a funkcióját. Egy helyi hölgy szerint a kétezres évek elején még pezsgő piaci élet volt Újlétán, de ez az utóbbi tizenöt évben valahogy megszűnt, fokozatosan leépült. „Az utóbbi években sajnos nem igazán volt érdemes kijárni az itteni piacra. A helyi termelők nem árulnak itt, ha néha jönnek is árusok, azok mind idegenek. Az esetek nagy többségében ruhások jönnek, most szerencsére pont jött egy zöldséges is. Ennek ilyenkor nagyon örülünk, mert itt a falunkban minden nagyon drága. Ahhoz, hogy normális áron tudjunk vásárolni, át kell járnunk Vámospércsre vagy Debrecenbe. Ezért nem is értem, hogy miért csinálták most tavaly ide ezt a piacot. Azért az 1-2 árusért, akik néha idetévednek, igazán felesleges volt szerintem.”

Újléta – Község Hajdú-Bihar megyében, a Nyíradonyi járásban. Lakosainak száma 1042, területe 30,42 négyzetkilométer.

Az egykor szebb napokat is látott újlétai piac azonban egy éve teljesen megújult. Európai uniós támogatásból 2023-ban megépült az új piac, mely immár két fedett résszel várja a helyieket. Azaz csak várná, a piac ugyanis csaknem egy év után sem nyitott még meg. Egy helybéli nő szerint a faluban azt beszélik, azért nem nyitott még ki a piac, mert műszakilag még nem üzemel, a közművek nincsenek bekötve. Szerettük volna erről kérdezni Újléta polgármesterét, Szimáné Tóth Erzsébetet is, de a sorozatos megkereséseink ellenére sem tudtuk elérni, választ kapni tőle.

Az a 2-3 piacos, akik még mindig kijárnak a faluba, jobb hely hiányában a piac telke előtti árok partján pakolnak ki, a hozott ruhákat pedig felaggatják az utcafronti kerítésre, elfoglalva ezzel a járda azon szakaszát. Ha van hely, akkor van úgy, hogy a szemben lévő menza parkolójában árusítanak, viszont a rossz idő minden esetben végzetes tényező számukra.

Az újlétai önkormányzati honlapon is fent van néhány pályázati anyag, ezek feltöltése viszont 2020 környékén leállt, ezután egyetlen frissebb dokumentum sem áll rendelkezésre. Sajnos a piaci beruházás adatai sem.

A természetgyógyászatra (is) igény van – Biharnagybajom

Erre nem panaszkodhatnak viszont azok, akik az Újlétától körülbelül 75 kilométerre délnyugatra elhelyezkedő Biharnagybajomba járnak piacozni. Az itteni, 53 millió forint európai uniós támogatásból épült piacépület ugyanis teljesen fedett, véd mindenféle Hajdú-Biharban előforduló időjárási viszontagság ellen. A 2021-es 148 négyzetméteres piaccsarnok viszont csak az első üteme volt Biharnagybajom piaci terveiben, idén a második ehhez kapcsolódó közbeszerzést is meghirdette a település.

Biharnagybajom – Nagyközség Hajdú-Bihar megyében, a Nagy-Sárréten, a Püspökladányi járásban. Lakosainak száma 2355, területe 61,35 négyzetkilométer.

A 2024. május 7-ei Közbeszerzési Értesítőben az szerepel, hogy egy meglévő épületet az új pályázat keretein belül felújítanak, emellett egy hentesüzlet, egy természetgyógyászati üzlet, valamint egy ajándékbolt is fog üzemelni az új komplexumban. Az értesítőből nem volt teljesen egyértelmű, hogy ez az átalakítás a 2021-es piacra vonatkozik-e, vagy esetleg egy másik épületre, ezért megkerestük Szitó Sándort, Biharnagybajom polgármesterét, hogy segítsen megérteni ezeket a dokumentumokat. Így nyilatkozott: „Alapból több ütemben terveztük megvalósítani a piac kialakítását. Már a kezdeti tervek is egy meglévő épület felújítását és egy új épület létesítését tartalmazták, és mivel nem volt olyan pályázati lehetőség, amiből az egész beruházást meg tudtuk volna oldani, két ütemre bontottuk a projektet. Elsőnek a piaccsarnok kialakítását és a közvetlen kiszolgálóhelyiséget valósítottuk meg, míg a következő ütemben három üzlethelyiséget szeretnénk létrehozni.”

Mivel a második ütemre vonatkozó közbeszerzést visszavonták a közelmúltban, erre is rákérdeztünk. „Az egyik költségvetési tétel nem megfelelően készült el, és ezt észleltük, emiatt újból meg kellett csinálnunk. Ha minden igaz, a napokban kerül majd ki az új közbeszerzési felhívás. A második ütemben egy korábbi orvosi rendelőt újítunk majd fel és alakítunk majd át. Ez gyakorlatilag a piac részeként fog üzemelni a három üzlettel együtt. Ezeket a nonprofit kft.-nken keresztül mind az önkormányzat üzemelteti majd. A mostani piacépületünkben például alkalomadtán rendezvények is szoktak lenni, volt már rá példa, hogy ilyen célra bérbe adtuk.”

Rákérdeztünk arra is, hogy szerinte milyen reális igény van egy Biharnagybajom nagyságú településen természetgyógyászati üzletre és egy külön ajándékboltra, erre így reagált: „Ezen én is meglepődtem, de van egy hölgy, aki már évek óta természetgyógyász tevékenyéggel foglalkozik, mindig be van telve a naptára. Korábban én is kicsit pesszimista voltam az ötlettel, de úgy tűnik, manapság sokan választják ezeket a fajta gyógymódokat, megnövekedett rájuk az igény.”

A piaci beruházás részletesen elérhető Biharnagybajom hivatalos honlapján. A pályázat leírása mellett több kép is segít eligazodni és kontextusba helyezni a beruházást.

Plazmaközpont lett, a piacozók azonban eltűntek – Hajdúböszörmény

A hajdúk fővárosaként ismert Hajdúböszörményben egy furcsa szituáció állt elő a helyi piaccal kapcsolatban. A magas bérleti díjakra panaszkodva a böszörményi árusok ugyanis inkább a közeli Balmazújvárosba járnak piacozni. Hajdú-Bihar megye – Debrecen után – második legnépesebb városa 2014-ben gazdagodott új piaccsarnokkal, melyet közel 345 millió forintból építettek annak idején.

Hajdúböszörmény – Város Hajdú-Bihar megyében, a Hajdúság legnagyobb települése, a Hajdúböszörményi járás székhelye. Lakosainak száma 29 310, területe 370,76 négyzetkilométer.

A csarnokban ugyan lenne hely bőven, az árusok mégsem veszik igénybe. A város október elsején hivatalba lépett, a korábbi fideszes városvezetőt váltó új polgármestere, Göröghné Bocskai Éva (Böszörményi Harmadik Oldal Egyesület – BHO) így kommentálta a különös szituációt: „Hajdúböszörményben a piac teljesen tönkrement. Biztos, hogy van valami a piac körül, csak még azt nem tudom pontosan, hogy micsoda. Valaminek biztosan indokolnia kell, hogy elmentek innen az árusok. A bérleti díjak szerintem ezt nem indokolják. Egy négyzetméter területért alkalmanként 550 forintot kérünk az árusoktól.”

Göröghné Bocskai Éva a lehetséges megoldásokról is beszélt: „A BHO programjában benne van, hogy mi szeretnénk, ha a piacunk egy lüktető közösségi tér lenne.Mindenképpen szeretnénk a piacot visszahozni, akár minimális bérleti díjjal is, csak azon gondolkodunk, jó helyen van-e. A piacon belül most van egy nagy ellentmondás. Bekerült oda egy vérplazmaközpont, ami hatalmas helyet foglal el, viszont emellett remek bérleti díjat fizet. Ezen kívül több helyiség is kiadásra került az elmúlt években. A piacépület több részét is irodák, orvosi rendelők foglalják el. Ez is lehet egy indok, hogy elvándoroltak az árusaink.”

„Tele vagyunk ötletekkel, hogy hova lehetne egy jó piacot szervezni. Van egy hely a város külterületén, ahol valamikor piac volt. Azon gondolkozunk, hogy lehet, ott érdemes lenne elindítani egy hangulatos, külvárosi piacot, de az is lehetséges, hogy meghagyjuk ott, ahol most van, ebben így viszont nem sok fejlesztési lehetőséget látok. Eléggé beszűkült itt a hely ahhoz, hogy újra legyen egy nagyobb vásárcsarnokunk. Újra kell gondolni a plazmaközpontot, sokat töprengünk azon, hogy van-e létjogosultsága itt nálunk, be kell vallanom.”

Göröghné Bocskai Éva őszintén sorolta latolgatásaikat. „Ha újra megnyílhatna az új csarnokrész, én akár azt is támogatnám, hogy nem szedünk majd bérleti díjat, csak maradjanak itt a böszörményi emberek és árusítsanak kedvükre. Tehát kavarog most pár eshetőség a fejünkben.”

Hajdúböszörmény honlapján sajnos semmit nem találtunk a piaci pályázatról. Itt is van feltöltve ugyan néhány EU-s pályázat, viszont csak a 2020 és 2022 közötti időszakból. Se ezek előttről, se ezek utánról semmi más.

Mivé lettek mára a piacok, mik lehetnének?

Mindent egybe vetve: az utóbbi évek eszeveszett piacboomja néhány kivételtől eltekintve Hajdú-Biharban nem éppen nevezhető sikersztorinak. Ezek a beruházások papíron azért jöttek létre, hogy az adott falusi vagy kisvárosi közösség megszokott rendszerességgel vásárolhasson friss, helyi árut, lehetőleg helyi termelőktől-kereskedőktől. A trendek ezzel szemben azt mutatják, hogy hiába épültek meg a gyakorta méregdrága piaccsarnokok, fedett asztalsorok mindenféle kiegészítőkkel, a helyi piaci élet vagy semmit sem, vagy inkább visszafelé fejlődött a korábbiakhoz képest. Ehhez persze hozzátartozik az emberek vásárlási szokásainak megváltozása, az olcsónak számító német szupermarketek egyre nagyobb térnyerése, ám ezeket egy-egy piacberuházásnál a települések vezetői többnyire nem kalkulálták bele a képletbe. Ahogy azt sem, hogy az utóbbi évtizedekben a helyi mezőgazdasági kultúra miként alakult át, némely települések milyen demográfiai változásokon mentek keresztül, hogyan szűkült például a családi igények kielégítése mellett némi „piacképes” felesleget is termelő háztáji gazdaság.

Ezeknél a beruházásoknál előzetesen nem kérték ki sem az árusok, sem a helyiek véleményét. Így születhettek olyan piacépületek, melyeket nem szívesen vesznek igénybe az árusok, mert így vagy nincsenek szem előtt, vagy teljesen kiesnek a vásárlók megszokott útvonalaiból. Így jöhet létre az a furcsa látvány, hogy a piac szélén csillog szinte üresen egy vadonatúj épület, de a kereskedők inkább a betonon, a saját asztalaikon kipakolva várják az embereket. A praktikusság tehát sok helyen nem volt szem előtt ezeknél a projekteknél.

Gyakran a politikusok és a helyi képviselők véleménye is eltér ebben a témában. Több településen bizakodással várják a polgármesterek az új piacot, de olyan vezető is van, aki szinte értelmetlennek látja a fejlesztést.

Megfigyelhető az is, hogy egy-két településen ugyan elkészült a nagyobb piaccsarnok, de mivel reális igény erre sosem volt akkora, mint a korábban megbecsült, így ezek a helyek elkezdtek átalakulni és megtelni mindenféle más funkcióval, üzlettel, vállalkozással, mígnem a piac szinte haldoklásnak indult.

(Nem mellékesen számos helyen a konkrét fejlesztési információk, adatok sem egyszerűen hozzáférhetőek. Sok önkormányzati hivatalos weboldal van elveszve az időben, és teljesen elavult, átláthatatlan eszközöket, követhetetlen struktúrákat használnak a dokumentumok közreadására, ha egyáltalán fellelhetők a honlapokon a lakosság folyamatos tájékoztatását-tájékozódását szolgáló információk.)

A piacok nemcsak a helyi kereskedelem és szolgáltatás terei voltak évszázadok óta, hanem a helyi, települési társadalmi és közösségi élet terepei is, az információáramlás és a közös ügyek megbeszélésének természetes közege, központjai. Miután megannyi helyen az elsődleges funkció számos okból adódóan elsorvadt, s nincs érdemi igyekezet a felélesztésére, a társult szerepkörök is eltűntek, s bár az uniós és az állami támogatásokból felépített, nem egyszer túlgondolt infrastrukturális keretek már többnyire rendelkezésre áll(ná)nak, az invenció, az ötlet hiányzik leginkább.

A cikk a Transparency International Magyarország oknyomozó újságírói mentorprogramjának keretében készült.