Van olyan lelkipásztor, aki visszavárja Novák Katalint és Varga Juditot, de olyan is, aki szerint a korábbi miniszternek le kell mondania.
„Mély szégyent hozott egyházunkra” – Megosztotta a hajdú-bihari református lelkészeket Balog Zoltán és a kegyelmi ügy
Lassan két hete a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettesének kegyelmi ügye körül kialakult botrány uralja a hazai nyilvánosságot. K. Endrét korábban azért ítélték jogerősen három év négy hónap börtönbüntetésre, mert megpróbálta rábírni a gyermekotthon egykori pedofil bűnelkövető igazgatójának áldozatait, hogy vonják vissza a terhelő vallomásaikat. Mióta a 444 február 2-án megírta, hogy Novák Katalin tavaly áprilisban kegyelmet adott K. Endrének, azóta a köztársasági elnök mellett már lemondott a kegyelmi határozatot még igazságügyi miniszterként ellenjegyző Varga Judit országgyűlési képviselő is.
Napok óta a levegőben van Balog Zoltán református püspök, a Zsinat lelkészi elnökének lemondása is. A második és harmadik Orbán-kormány emberierőforrás-minisztere ugyanakkor egy általa 86 százalékos többséggel megnyert egyházi szimpátiaszavazást követően közölte: igaz, hogy köztársasági elnöki tanácsadóként támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét, de nem mond le a református egyház vezetéséről. Álláspontja szerint ugyanis Novák Kataliné volt a döntés felelőssége.
Ahogy azt mi is megírtuk, nem értett egyet ezzel Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke, aki február 14-én közleményben kérte lemondásra Balogot. Mint írta, bízik benne, hogy a volt miniszter az egyház egységét fogja szem előtt tartani.
Az ártándi gyülekezet közadakozást szervez az áldozatoknak
A Debreciner még Fekete Károly közleményének kiadását megelőzően levelet írt 91 Hajdú-Bihar megyei református gyülekezetnek, amelyben arról kérdeztük az azokat vezető lelkészeket, hogy szerintük helyesen jár-e el Balog Zoltán azzal, hogy nem mond le a lelkészi elnöki tisztségéről. Cikkünk írásakor, egy nappal a leveleink kiküldését követően hat válasz futott be a szerkesztőségünkhöz, és három lelkész vállalta, hogy megnyilatkozik az ügyben. Ezekből a válaszokból úgy tűnik, nem egységes Balog Zoltán – valamint K. Endre – megítélése a megye reformátusai között.
„Nem döntött helyesen Püspök Úr. Gyülekezeti tagjainkkal együtt mélységesen fel vagyunk háborodva a döntésen, mély szégyent hozott egyházunkra” – írta a Debrecinernek Felhősi András Imre ártándi lelkipásztor, majd közölte, Csűrös András kezdeményezéséhez csatlakozva közadakozást fognak szervezni az áldozatok javára. A gyömrői gyülekezet vezetőjéről a Gulyáságyú Média írta meg, hogy amíg Balog Zoltán marad az ottani egyházkerület püspöke, addig Csűrös a gyermekbántalmazások elszenvedőinek adja az egyháztól kapott lelkipásztori fizetés-kiegészítését.
Az ártándi lelkésznél enyhébben fogalmazott Kállai Imre pszichiáter szakorvos, Debrecen Homokkert városrészének lelkipásztora. Ő azt írta, nem ismer minden részletet, és nem akar ítélkezni senki, így Balog Zoltán felett sem, de azt nyilvánvalónak tartja, hogy a helyzet kifejezetten ártalmas az egyház társadalmi megítélésének, hitelességének és belső egységének. „Emiatt tartottam volna helyesnek, ha a püspök úr és egyházunk egyéb vezetése másként rendezi ezen helyzetet” – magyarázta.
Visszavárja a lemondott fideszes politikusokat a hosszúpályi lelkész
A véleménykülönbséget mutatja, hogy velük élesen ellentétesen foglalt állást Balogh Barnabás, Hosszúpályi lelkipásztora, aki fontosnak tartotta, hogy kiálljon Novák Katalin és Varga Judit mellett. Leszögezte, Balog pozíciójáról nem ő, hanem a Zsinat hivatott dönteni, majd a következőket írta: „A két lemondó kiváló képességű politikust visszavárjuk! Eddig is nagyra tartottam őket, de lemondásukkal arról tettek tanúságot, hogy vállalják a felelősséget. Egy feltételezett vétkes ügye magával rántotta őket. Nagy kár! Ország-világ előtt példaértékű a gesztusuk! VISSZAVÁRJUK ŐKET!”.
A fenti nyilatkozatokon túl érdemes még megemlíteni azt a válaszlevelet, amelyet a hajdúböszörményi gyülekezettől kaptunk „SL” aláírással. Ő a Debrecinertől azt kérte, mielőtt válaszolna a kérdésünkre, nézzünk utána, „milyen szörnyen igazságtalan ítélet született K. Endre elsőfokú tárgyalásán”.