A Debreceni Vízmű Zrt. július 12-én egy hirdetményben figyelmeztette a hajdú-bihari Pocsaj és Esztár községek lakosait, hogy a kánikula miatt megnövekedett ivóvízhasználat következményeként időszakosan nyomásesés és átmeneti vízhiány tapasztalható reggel 6 és este 22 óra között. Mint írták, a két település vízellátó rendszerének kapacitása nem alkalmas a községek intenzív fejlődésével arányosan, összességében drasztikusan megnövekedett vízigények tartós és megfelelő nyomással történő kielégítésére.
A vízmű ma is érvényben lévő rendelkezése szerint 6 és 22 óra között tilos a közparkok és házi kertek tömlős locsolása, a járdák, utak mosása, automata öntöző berendezések működtetése, az autók slaggal való mosása és az úszómedencék feltöltése. Szükségesként jelölték meg továbbá a magán és közstrandok, fürdők, wellness-szállodák medencevízcseréjének átütemezését, valamint felfüggesztették a tűzcsapról engedélyezett ipari vízvételezést és mezőgazdasági felhasználást. „A víziközmű-rendszer fejlesztési igényeire nézve javaslatainkat a korábbi időszakban megtettük és annak megvalósításához az önkormányzattal együttműködve minden közreműködést a rendelkezésünkre álló jogszabályi, üzemeltetői keretek között megadunk!” – írták.

Az elmúlt években Magyarország számos településén fordult elő hasonló vízkorlátozás hőhullámok idején, azonban ezeket jellemzően a nagyvárosok agglomerációjában kellett elrendelni, ahol néhány év alatt jelentősen nőtt a népesség az urbánus környezetből kiköltözők miatt. Pocsaj és Esztár azonban nem számít a kertes házas életre vágyó, de továbbra is Debrecenben dolgozni akaró családok hagyományos fogadóterületének. Autóval bő fél óra az út a megyeszékhelytől csaknem 35 kilométerre fekvő községekig, tömegközlekedéssel azonban jellemzően egy óránál hosszabb eljutási idővel kell számolni. A Belügyminisztérium hivatalos adatai szerint itt – szemben a városhoz közelebbi településekkel – nem is nőtt a népesség az elmúlt években. 2020. január elsején 2768-an rendelkeztek pocsaji lakcímmel, míg 2024. év elején 2861-en. Esztáron négy éve 1449-en éltek, most pedig 1350-en. A két település összesített népességét tekintve látványos a stagnálás: a 2020-as 4217-ről 4211-re változott az itt élők száma.

Kút, ami akár homokbánya is lehetne

A két település közös vízügyi rendszerét márpedig annak idején éppen erre a lakosságszámra alakították ki – tudta meg a Debreciner Szécsi Tamástól (független), Esztár polgármesterétől. Legalább egy évtizede jelent azonban problémát, hogy habár elvileg négy, Pocsaj területén fúrt kút látná el vízzel a lakosságot, mindössze egy kútból, a III-asból termelik ki a víz nagy részét. A két önkormányzat ezt közösen újította fel 2023-ban 6,5 millió forintért. Működik még az 1970-es években létesített II-es kút is, de ez csak minimális kapacitással, mert homokol. „Ha feltolnák a maximális teljesítményére, akkor homokbányának nagyon jó lenne, de vízadó kútnak nem” – szemléltette a helyzetet a polgármester. A másik két kút teljesen használhatatlan, az önkormányzatoknak pedig évtizedek óta nem volt lehetősége új kút fúrására.

Szécsi Tamás kifejtette, emiatt nagyon meleg időben veszélybe kerül az ellátás biztonsága, mert míg normál esetben napi 420 köbméter a két település lakossági vízigénye, ottjártunkkor körülbelül 650 köbméterre volt szükség. A kitermelés ugyanakkor csak napi 430 köbméter. A polgármester elmondta, vízhiány jelenleg az 1-es fokozatú vízkorlátozás bevezetése ellenére nincs, a víznyomás csökkenését sem tapasztalta még a lakosság. Mint mondta, a Debreceni Vízmű Zrt. mindent elkövet azért, hogy a jelenlegi igényt is kielégítsék. Most szinte a teljes kitermelt mennyiséget a lakossági ellátásra fordítják. A lakosok többnyire együttműködnek, a most luxusnak minősülő autómosásra és medencefeltöltésre nem használnak el vizet. A spórolás miatt jut elég vízmennyiség az alapszükségletekre és az állatok megitatására. „Most minden cseppre szüksége van a két település lakosságának” – fogalmazott Esztár első embere.

Az arzén eltűnt, a rossz vízminőség megmaradt

Szécsi azt is elmondta, nemcsak a víz mennyiségével, de a minőségével is vannak problémák. Ezért két olyan új kútra lenne szükség, amelyek egy másik vízadó bázison létesülnének. Az új fejlesztésekhez a vízmű szakmai programot készített. A polgármester felidézte, 2005 után egy arzénmentesítésre épülő ivóvízminőség-javító programot hajtottak végre az Észak-Alföld három megyéjében, 42 településen, köztük Pocsajon és Esztáron. Ekkor ugyan sikerült a vizet megtisztítani az arzéntól, a szerves vegyületek szintje azonban magas maradt. A polgármester úgy sejti, hogy az ivóvizet akkoriban szolgáltató, azóta megszűnt Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. nem adott megfelelő szakmai segítséget az önkormányzatoknak. Úgy látja, míg más megyékben vannak példák jól sikerült programokra, addig Hajdú-Biharban Nyíradony környékén, Esztár térségében, valamint a Bihar és a Sárrét településein sem sikerültek a fejlesztések. A beruházások idején önkormányzati képviselőként dolgozó Szécsi Tamás úgy véli, ha akkor megfelelő segítséget kaptak volna a községek, most nem lenne probléma.

Szécsi Tamás kifejtette, emiatt nagyon meleg időben veszélybe kerül az ellátás biztonsága, mert míg normál esetben napi 420 köbméter a két település lakossági vízigénye, ottjártunkkor körülbelül 650 köbméterre volt szükség. A kitermelés ugyanakkor csak napi 430 köbméter. A polgármester elmondta, vízhiány jelenleg az 1-es fokozatú vízkorlátozás bevezetése ellenére nincs, a víznyomás csökkenését sem tapasztalta még a lakosság. Mint mondta, a Debreceni Vízmű Zrt. mindent elkövet azért, hogy a jelenlegi igényt is kielégítsék. Most szinte a teljes kitermelt mennyiséget a lakossági ellátásra fordítják. A lakosok többnyire együttműködnek, a most luxusnak minősülő autómosásra és medencefeltöltésre nem használnak el vizet. A spórolás miatt jut elég vízmennyiség az alapszükségletekre és az állatok megitatására. „Most minden cseppre szüksége van a két település lakosságának” – fogalmazott Esztár első embere.

Az arzén eltűnt, a rossz vízminőség megmaradt

Szécsi azt is elmondta, nemcsak a víz mennyiségével, de a minőségével is vannak problémák. Ezért két olyan új kútra lenne szükség, amelyek egy másik vízadó bázison létesülnének. Az új fejlesztésekhez a vízmű szakmai programot készített. A polgármester felidézte, 2005 után egy arzénmentesítésre épülő ivóvízminőség-javító programot hajtottak végre az Észak-Alföld három megyéjében, 42 településen, köztük Pocsajon és Esztáron. Ekkor ugyan sikerült a vizet megtisztítani az arzéntól, a szerves vegyületek szintje azonban magas lett. A polgármester úgy sejti, hogy az ivóvizet akkoriban szolgáltató, azóta megszűnt Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Zrt. nem adott megfelelő szakmai segítséget az önkormányzatoknak. Úgy látja, míg más megyékben vannak példák jól sikerült programokra, addig Hajdú-Biharban Nyíradony környékén, Esztár térségében, valamint a Bihar és a Sárrét településein sem sikerültek a fejlesztések. A beruházások idején önkormányzati képviselőként dolgozó Szécsi Tamás úgy véli, ha akkor megfelelő segítséget kaptak volna a községek, most nem lenne probléma.

A polgármester szerint nem kellene sok idő a kútfúráshoz: ha megvan a pénz, öt hónap alatt elkészülnének az új kutak, utána pedig belekezdhetnének a kevésbé sürgős technológiaváltásba. Biztatónak nevezte, hogy a vízellátást jelenleg szolgáló 3-as kútnál jó a víz, ezért annak a környezete, például az Ér és a Berettyó folyók közötti terület alkalmas lehet. Hangsúlyozta, mindenképpen olyan vízadó bázisra van szükség, ahonnan nem túl nagy költség bejuttatni a vizet a vízműtelepre. Felelevenítette, hogy korábban Nagyiván vízellátásánál azt találták olcsóbb megoldásnak, hogy Kunmadarasról vezetik oda a vizet, ehhez pedig 9 kilométer vezetéket kellett kiépíteni.

Több kérelmüket is elutasították már

Szécsi Tamás a Debreciner kérdésére elmondta, körülbelül tíz éve látni, hogy problémák lesznek a két település vízellátásával. Korábban már adtak be kérelmet vis maior támogatásra új kút fúrásához, ezt azonban a kormány elutasította, ahogy tavaly a még működő 3-as kút javítási költségét sem kapták meg az érintett önkormányzatok. A polgármester elárulta, érdemi indoklást nem kaptak az elutasításra, de valószínűleg azért történt, mert ilyen célokra nem volt pénze az államnak. Ezért is döntött most úgy Esztár vezetése, hogy a lakosság segítségét kéri.
A polgármester a helyiek döntő többségétől, összesen legalább 800-1000 aláírást szeretne összegyűjteni. A település közösségi színterén naponta 8-tól 16 óráig gyűjtik az aláírásokat, de kitelepülnek a piacra is, az idő enyhülésével pedig a lakosokat is felkeresik. Az aláírásokat és a szakmai anyagot V. Németh Zsolt vízügyi államtitkárnak tervezik átadni. Mint mondta, Esztár és Pocsaj ügyét Vitányi István (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője is felkarolta, a lehetőségeihez mérten próbál lobbizni. Rajta kívül Gorján Ferencet, a vízmű igazgatóját is meghívnák az államtitkárral való találkozóra.

A polgármester a Debrecinernek arról is beszélt, hogy habár törvény kötelezi az önkormányzatot az ivóvízhálózat működtetésére, ehhez nem kapják meg a szükséges forrásokat. A két község vízszolgáltatása kapcsán azért is sok a nyitott kérdés, mert a Debreceni Vízmű Zrt. tavaly év végén felmondta a szerződést a térség településeivel, ugyanis nem tudták vállalni, hogy ők kompenzálják a rezsicsökkentésből eredő veszteségeket. Ezt követően ugyan egy kormányzati döntés nyomán egy évet mégis hosszabbított a vízmű, azt azonban nem tudni, mi lesz utána. Az önkormányzat a legtöbb településsel együtt ingyen lemondott a víziközmű-vagyonáról, de a polgármester elmondása szerint konkrét lépések még nem történtek az állami átvétel ügyében.

Olcsó víznek nincs becsülete

Megkérdeztük Szécsi Tamástól, hogy a tapasztalatai szerint isszák-e a helyiek a csapvizet. Kifejtette, az elmúlt években teljesen átalakultak Esztáron az ivóvízfogyasztási szokások, nagyon sokan áttértek a palackos vízre. Sokan saját víztisztító készülékkel szűrik a főzéshez szükséges vizet. Ő maga azonban nem támogatja a palackos víz fogyasztását. Közölte, a térségben 39 fillérért veszik az egyébként iható csapvíz literjét – éppen 10 fillérrel drágábban, mint Debrecenben. „Az ember fel sem fogja, milyen jó dolga van. Mi még megtehetjük, hogy kinyitjuk a csapot, és nagy nyomással folyik. Eljön az az idő, amikor nem így lesz, csak ezt még nem látják az emberek” – fogalmazott. Úgy látja, a rezsicsökkentett ár miatt jelenleg nincs becsülete a csapvíznek, és ennyi pénzért megfelelő minőségű szolgáltatást sem lehet nyújtani.

A polgármester szerint a víztakarékosságnak és a hőség elleni természetes védekezésnek előbb-utóbb a figyelem középpontjába kell kerülnie. Most azt tapasztalja, hogy a lakosság faültetés helyett a klíma felszerelését preferálja. Az önkormányzat ennek ellenére ősszel hársfák ültetését tervezi, és a lakosokat is bátorítja a közterületi faültetésre.

Eredetileg kőolajkutatásra szolgáltak a kutak

Gorján Ferenc a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója a Debrecinert arról tájékoztatta, hogy az I-es és a IV-es számú kutak szerkezeti meghibásodása miatt Esztár és Pocsaj vízigényét jelenleg a II-es (ezt nem tudják teljes kapacitáson működtetni a polgármester szerint) és a III-as kutak együttes üzemeltetésével látják el. Ezeknek a kapacitása összesen óránként 28 köbméter, amelyből a II-es kúté óránként 16 köbméter, a III-as kúté pedig óránként 12 köbméter. Az üzemelő kutak így 22 órás működéssel számolva napi 610 köbméter kapacitásra képesek. (Emlékezzünk, Szécsi Tamás szerint a tényleges kitermelés napi 430 köbméter.) A vezérigazgató közölte, nyári időszakban a két település vízigénye akár a napi 700 köbmétert is elérheti. Ezt már csak a puffermedencékben található vízmennyiséggel lehet kiszolgálni.

A víz minőségével kapcsolatban emlékeztetett, a Pocsajon lévő kutak 50-60 évvel ezelőtt eredetileg kőolajkutató kútnak készültek, de mivel vizet találtak, a településeknek ezekre épült a vezetékes ivóvízellátó rendszere. Ez a szokásosnál nagyobb mélység okozza a víz magasabb hőmérsékletét. „A Pocsaj-Esztár sajátos vízminőségét a mélységi vízbázisból nyert kútvíz okozza, amelynek igen magas a hőmérséklete (magasabb 25 Celsius-foknál) és a természetes eredetű szervesanyag-tartalma, amely az enyhén sárgás színért felel” – magyarázza a vezérigazgató. Gorján Ferenc azonban hozzátette, ezen paraméterekkel a vonatkozó kormányrendelet értelmében a víz tűrhető minősítésű, tehát az ivóvíz fogyasztása korlátozás alá nem esik, közegészségügyi kockázatot nem jelent. A szakember kifejtette, a szervesanyag eltávolítására vagy a víz hűvösebbé tételére a jelenlegi technológia nem alkalmas, az csak metán-, vas-, mangán-, arzén-, valamint ammónium-mentesítésre szolgál. Ezek az anyagok a kutak nyersvizében szintén megtalálhatók.

Többször alakult ki vízhiányközeli állapot

Arra a kérdésünkre, hogy mennyire vált be a cég által elrendelt vízkorlátozás, Gorján Ferenc azt felelte, a fentebb részletezett okokon túl idén nyáron többször tapasztalták a folyamatirányító informatikai rendszerükön keresztül, hogy vízhiányközeli állapot alakult ki. Ezek okait azonnal kivizsgálták, és több indokolatlan közkifolyó használatát szüntették meg, ezzel elhárítva az akut vízhiányt. „Reményeink szerint lajtos kocsira nem lesz szükség. Szükség volt azonban felhívni a fogyasztók figyelmét a vízkorlátozási terv kihirdetésével, hogy a víztermelési kapacitások végesek, emiatt nekik is tekintettel kell lenni a többi településen élőkre” – fogalmazott.

Esztár és Pocsaj önkormányzatai ismertették a Debreceni Vízmű Zrt.-vel a jövőben várható vízigényeiket és a települések fejlődési irányait. Ezek alapján a cég egy komplex, hosszútávú megoldási javaslatot dolgozott ki az ellátásbiztonság növelésére. Ahogy arról Esztár polgármestere is beszámolt, a koncepció alapján másik vízadó rétegen hoznának létre új kutakat.

Bemutatják megoldási javaslataikat a döntéshozóknak

Gorján Ferenc tájékoztatása szerint a vízmű a térségben létrehozott szervezeti egységében dolgozó szakembergárdájával, az önkormányzatok és a döntéshozók szakmai támogatásával igyekszik hozzájárulni az ivóvízellátás javításához. Az önkormányzatokkal folytatott egyeztetésekről azt mondta, azok egyébként is folyamatosan zajlanak, ahogy a mostani ügy kapcsán is. Közös helyszíni bejárásokat is tartottak. „Most van az a fázis, hogy még ebben az évben az ellátásért felelős tulajdonosok kezdeményezésére közösen keressük az érintetteket, akiknek nemcsak a problémát, de a megoldási javaslatokat is felvázolnánk. Mivel koncepcióról beszélünk, így a költségek még nagyon becsültek, a további egyeztetések függvényében és döntések értelmében változhatnak” – közölte.

Érdeklődtünk arról is, hogy az elmúlt években milyen fejlesztéseket hajtottak végre Esztár és Pocsaj vízhálózatán. A vezérigazgató kifejtette, a hálózaton legutóbb 2023-ban hajtottak végre szivacsos mosatást, valamint havonta végeznek tervezett hidraulikai mosatásokat. A technológia kapcsán is a karbantartási és állagmegóvási beavatkozások a jellemzők. Ezek közül a III-as kút szerkezetének tavalyi javítását emelte ki, amely hosszú évekre lehetővé tette annak biztonságos üzemeltetését.

Az üggyel kapcsolatban kerestük V. Németh Zsolt vízügyi államtitkárt és Vitányi István országgyűlési képviselőt is. Amennyiben válaszolnak, cikkünket frissítjük.

Ez a cikk a „Szabad oldal” kezdeményezés részeként jelent meg, együttműködésben a Szabad Európával.