December 20-án, szombaton délután Debrecenben a Kossuth utca 26. szám alatti ingatlan előtt tartotta a hagyományos év végi karácsonyfaállítását a helyi Szikra Mozgalom. Ez volt a harmadik alkalom, hogy az ünnepek közeledtével felállítottak egy karácsonyfát egy üres debreceni lakóház előtt, ezt a szimpatizánsokkal közös díszítés követte. A mozgalom a decemberi hidegben forralt borral és teával várta az összegyűlteket.

A helyszínválasztás nem volt véletlen, ugyanis jelenleg is hanyag kezelés miatt folyik eljárás az ingatlan elárverezésének ügyében. A feljelentést Dombi Mihály a Szikra Mozgalom debreceni szervezetének képviseletében tette meg októberben.

Bontandó vagy lakható?

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Debrecen közgyűlése szeptember 25-én döntött az érintett ingatlan elárverezéséről. Szűcs László, a polgármesteri hivatal gazdálkodási főosztályvezetője ekkor arról beszélt, hogy egy bontandó, rendkívül rossz állapotban lévő épületről van szó. Hozzátette, az önkormányzat nem ad el olyan ingatlant, amelyet gazdaságosan lehet hasznosítani lakhatási céllal.

Dombi Mihály szerint ez egyáltalán nincs így. Az aktivista a Debrecinernek úgy fogalmazott, hogy a városvezetés négy évvel ezelőtt tudatosan lakoltatta ki a Kossuth 26-ban élőket, aztán mindenféle műszaki vizsgálat nélkül rámondta az épületcsoportra, hogy bontásra van ítélve. Mindezt úgy, hogy ezek előtt nem sokkal tetőt is cseréltek az ingatlanon. A házban 12 lakóegység található, az épületrészek megléte az 1800-as évekig vezethető vissza. Dombi szerint ezek ép állapotban vannak, „már holnap be lehetne oda költözni” – fogalmazott.

Dombi Mihály a Debrecinernek novemberben úgy nyilatkozott, hogy az önkormányzat tudatosan nem tartotta megfelelő állapotban az ingatlant, hogy ezzel csökkentse az eladási árat, ami a későbbi vevő számára anyagi előnyt jelenthet majd. Szerinte itt is luxusingatlanok fognak épülni.

„Így érkeztünk el a szeptemberi közgyűlésig, ahol a városatyák megszavazták, hogy gyakorlatilag a telket fogják értékesíteni, mintha nem lenne rajta lakóingatlan. Arra hivatkoztak, hogy az épületek gazdaságosan nem felújíthatók, bontásra ítéltek” – idézte fel novemberben. Dombi elmondta továbbá, hogy a városháza a saját elmondása alapján nem végzett méréseket a területen, szóval semmilyen papírjuk sincs arról, milyen az épületek valós állapota.

A november 20-ai debreceni közgyűlésen a szintén szikrás Forgács Attila szólt hozzá állampolgári jogán az egyik napirendi ponthoz. Ekkor az ingatlan áron alul történő értékesítésén túl azt is kifogásolta, hogy az ingatlaneladásról szóló előterjesztésben nem szerepelt a felszámolt 12 bérlakás pótlása. Azt is elmondta, a Kossuth utcai házban Szabó Magda töltötte a gyermekkorát.

Papp László (Fidesz) polgármester erre azt kérdezte Forgácstól, hogy ha áron alul árulták a Kossuth utcai ingatlant, akkor miért nem vették meg, hiába próbálták már két árverésen is eladni. Forgács Attila – ekkor már mikrofon nélkül beszélve – azt felelte, az emberek nem szoktak több száz millió forinttal a zsebükben szaladgálni.

A százmilliót érő hozzászólás

Az ingatlan gyanúsan alacsony áráról már a szeptemberi közgyűlésen is vita alakult ki a városvezetés és az ellenzék között. Az ingatlaneladások kapcsán Mándi László (Összefogás a Cívisvárosért) a Kossuth 26-ról azt mondta, úgy tűnik, a piaci árakhoz képest mintha féláron kínálnák a telket.

Az önkormányzat által felkért értékbecslők négyzetméterenként 182 ezer forintra taksálták azt. Papp László a válaszában azt kérte Mánditól, mondjon egy számot, milyen négyzetméteráron kellene hirdetniük az ingatlant. Ő először nem akart konkrét számot mondani, majd azt felelte, 240 ezer forintos ár alatt nem kellene árulni. Papp közölte, befogadják a módosító indítványt, az ingatlant 240 ezer forintos négyzetméterárral hirdetik meg. „Legyen igaza, legyen verseny, legyen nagy érdeklődés” – fogalmazott a polgármester.

A Debreciner az ügyben közérdekű adatigényléssel élt a polgármesteri hivatal vagyonkezelési osztálya felé, aminek segítségével kiderült, hogy november 10-én két másik ingatlan mellett a Kossuth 26-ot is értékesítették. Ahogy fogalmaztak, az ingatlan megvásárlására 451 440 000 forintos induló licitáron az egyedüli ajánlattevőként résztvevő Alfa Telep Ingatlanfejlesztő Kft. szerzett jogot.

Ez azt jelenti, hogy az ingatlant végül nem az eredeti értékbecslők által mondott 182 ezer forintos négyzetméterárért, hanem a Mándi László hasraütés-szerűen kitalált 240 ezres négyzetméteráráért adták el. Mándi hozzászólásának eredményeként 343 millió forint helyett 451,44 millió forintért adták el, tehát több mint 100 milliót nyert vele az önkormányzat.

Mi lesz a Kossuth 26. és a hasonló ingatlanok sorsa?

Visszatérvén a decemberi karácsonyfaállításra, az eseményen Dombi Mihály beszédében elmondta, az elmúlt évben a városi ingatlanpolitikát a rossz privatizáció jellemezte. Ez kezdődött a Nagyállomás tervezett eladásával, folytatódott a Főnix Lakásprogrammal, majd zárult a Kossuth utcai üggyel. Az aktivista szerint a Debrecenben található 11000 üres lakás piacra való visszavezetése egyfajta megoldást nyújthatna a városban tapasztalható lakhatási válságra. Ők ezt egy lakásügynökséggel oldanák meg, de azt az önkormányzat „lesöpörte az asztalról”.

Hozzátette, az ingatlan ügye jól rávilágít arra, hogy a városvezetés nem szándékozik Debrecen történelmével foglalkozni, és azokkal az emberekkel sem, akik lakhatnának a Kossuth 26. 12 lakrészének egyikében.

„Csak az a fontos, hogy valakinek odaadják, lehetőleg áron alul. Nyilván a fantáziánk nagy, hogy ez miért jó és kinek jó, és majd itt lesz 40 luxuslakás, ahol egyetlen debreceni sem fog lakni, vagy ha mégis, akkor nem az, akit nekünk kellene segítenünk” – mondta a Dombi Mihály.

Úgy véli továbbá, hogy a hasznokat az fogja élvezni, aki megteheti, a károkat pedig, mint az ingázással megnövekedett forgalom, a szmog és az alvóvárosokká változó agglomeráció az átlagembernek kell majd elviselni. Megoldásként a bérlakások és kollégiumok építését javasolta.

Forgács Attila azt mondta az egybegyűlteknek, hogy ő egy olyan városban szeretne élni, ami szolidáris és segít az elesetteken. Szeretné, ha a város azokért lenne, akik dolgoznak benne, „nem pedig egy szűk, korrupt, hazug rétegért, akik a városvezetésben vannak nagyon sokszor”.

A beszédek után a Szikra szimpatizánsai ünnepi témájú verseket olvastak fel, köztük Szabó Magda Karácsony című költeményét. A nagyjából térdig érő fenyőfát ezt követően saját készítésű díszekkel ékesítették. A lakóház utcafrontjának ablakára papírból kivágott csillagokat, fenyőket ragasztottak, a párkányra gyertyákat helyeztek. A decemberi hidegben forralt bor és meleg tea segítette a díszítést.

Dombi Mihály az esemény után újságunknak azt mondta, hogy a városi büdzsé 100 millió forintot köszönhet Mándi Lászlónak, akinek emiatt jár a köszönet. Vérlázítónak tartja, hogy „így rabolja ki a várost a mostani vezetése”, és egy bemondással milliókat lehet a kasszában tartani. Szerinte a város vezetése körüli ingatlanbecslőket azonnali hatállyal le kell cserélni. A Debrecenben megfigyelhető tendenciák alapján szinte biztos benne, hogy luxusapartmanok épülnek majd a Kossuth utcai ingatlan helyén, de reménykedik a meglepetésben. Az ügyben folyó nyomozás úgy véli, jól halad, azt tapasztalta komolyan veszi a rendőrség.

Ha a Szikra dönthetne a telek sorsáról, akkor szerinte bérlakások, kollégiumok vagy közösségi tér válna a Kossuth 26-ból, de „Szabó Magda hagyatékának elbuldózerezésénél” bármilyen megoldást jobbnak tart.

Az ügy hatósági vizsgálatának jelenlegi helyzetével kapcsolatos érdeklődésünkre reagálva a rendőrség azt közölte: „A Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányságra érkezett megkeresésére válaszolva tájékoztatjuk, hogy a Balmazújvárosi Rendőrkapitányság hanyag kezelés vétsége miatt folytat eljárást. A nyomozás érdekeire való tekintettel bővebb tájékoztatást nem áll módunkban adni.”