Lakásmenetet tartott Debrecenben október 18-án a helyi Szikra Mozgalom. Az első debreceni lakásmenet az Egyetem sugárútról, a korábbi Móricz Zsigmond kollégium helyén épült luxus apartmanház elől indult és a Régi Városháza előtt beszédekkel ért véget. A figyelemfelkeltő sétán nagyjából 30-an vettek részt.

Az említett apartmanház előtt Dombi Mihály, a debreceni Szikra Mozgalom tagja kijelentette, a Magyarországon kialakult lakáshelyzet nem megfelelő és nem az embereket szolgálja. Ennek jó példáit lehet felfedezni szerinte Debrecenben az Egyetem sugárúton, ahol az utóbbi években kollégiumok helyett luxusapartman komplexumok épültek. Elmondta, Kotosmann Zoltán vállalkozó fél áron vette meg a telket 10 évvel ezelőtt. A kollégiumot 2018-ban bontották le, ahol korábban 308 férőhely volt, kihasználatlanságra hivatkozva rombolták le, viszont az utolsó évben 268 diáknak adott otthont az épület.

„Akkor Kotosmann Zoltán a pályázatban azt mondta, hogy elérhető árú diák apartmanokat fog létrehozni. Nézzetek rá, szerintetek hány magyar középiskolai diák lakik ebben az épületben?! Ez valahogy véletlenül egy luxus apartmanház lett” – mutatott a komplexumra Dombi Mihály. Hozzátette, ezzel a vállalkozó meglopta a debrecenieket.

Ezt követően egy közeli fára felkötött táblával emlékeztek meg a korábbi kollégiumról, majd útnak indult a menet az Egyetem sugárúton. A sétálókat rendőrautók kísérték, és sétáló rendőrök is biztosították a problémamentes lebonyolítást. Az első megálló a szintén nemrég épült közeli Egyetem Tower volt, mely a Szikra politikusa szerint szintén jó példa a város nem létező lakáspolitikájára. Úgy gondolja ennek építésénél sem a magyar diákok voltak a fókuszban, hanem a nagytőkések gyermekei.

A lakásmenet ezt követően a Füredi út–Bethlen utca kereszteződésén át egészen a Kölcsey Központ bejáratáig ment, miközben a résztvevők a „Kié a Város? Mindenkié!” és a „Lakhatást, ne zaklatást! Szociális bérlakást!” mondatokat skandálták.

A Kölcsey Központ előtt művészkedni is lehetett, kollázstechnikával készültek a lakhatással kapcsolatos alkotások, melyeket licitre bocsátanak és a befolyt összeget jótékony célra ajánlják.

Dombi Mihály a Debrecinernek nyilatkozott: a lakáspiac nagyon nem jól van úgy, ahogy adottnak vesszük. A XXI. században megmagyarázhatatlannak tartja, hogy emberek az utcán éljenek, valamint azt is, hogy emberek fél vagy teljes fizetését elvigye az albérlet. Ennek megoldására önkormányzati beavatkozást várnak el és egy olyan piacot, ahol nem a milliárdosok vannak előnyben, hanem a lakosokat szolgálja.

A debreceni lakhatási helyzetet különösen tragikusnak látja. Az önkormányzati Főnix Lakásprogram véleménye szerint kizárólag egy látszatmegoldás volt és „iszonyatos kudarc” lett a vége.

„Más önkormányzatok, még akár fideszesek is, lakásokat, bérlakásokat építenek, fecskelakásokat ajánlanak ki a fiataloknak, lakásügynökségeket üzemeltetnek, kamatmentes hitelre lehet lakásokat felújítani, vásárolni az önkormányzatok támogatásával. Debrecenben ebből egyet sem látunk” – sorolta.

Elmondása szerint a Szikra egy otthonügynökség megalapításával segítene a kialakult válságon. Ennek segítségével a 11 ezer üres debreceni ingatlant vissza lehetne vonni a piacra. Számításaik szerint öt éven belül akár 450 család is lakhatna otthonügynökséges lakásokban. Kollégiumokat is építenének és a bérlakás állományt is bővítenék. Hozzátette, ez egy alacsony költségvetésű beruházás lenne, amit még a „legatyásodott” debreceni költségvetés is elbírna.

Papp Anikót, a debreceni ZebraSzerda Mozgalom aktivistáját is megkérdeztük, aki szerint a megoldás egy olyan kommunikáció és összefogás lehet az önkormányzattal, ami talán őket is felvilágosítja arról, hogy az itt lakó emberek jóléte és a város jóléte összefügg, és csak együtt működhet.

A menet a Kölcseí Központ után a Hatvan utcán át a Kossuth térig gyalogolt, ahol Dombi Mihály helyet foglalt a Szabó Magda szobra melletti padon és kérdéseket tett fel a „képzeletbeli” Papp László (Fidesz) polgármesternek.

„Hogy lehetséges az, hogy egy olyan program, amit két évig agyondicsértek, agyonkonzultáltak mindenféle iparági szereplővel, úgy bukott meg és úgy szüntették meg, hogy nulla iparági jelentkező volt rá? Erre a programra 200 millió forintot különített el a városvezetés minden évben, így ebben az éven is, milyen lakhatási célra fogják átcsoportosítani ezt a 200 millió forintot? Mi van a Kossuth utca 26. szám alatt, ami nem felújítható? Megkérdeztük az önkormányzatot, hogy milyen tervek, milyen műszaki dokumentációk alapján mondta bontásra ítéltnek az épületet. Azt mondták, hogy nem készült semmilyen terv. Hogyan higgyük el azt, hogy ezek az épületek bontandóak? Ha ön ránéz, és azt mondja?” – hangzottak a kérdések.

A menet ezt követően a Régi Városháza előtt állt meg, ahol beszédek következtek.

Papp Anikó szerint a lakhatásnak nem szabadna felemésztenie egész béreket, maradnia kell életre, regenerálódásra, és kellenek anyagi források a váratlan kiadásokra is. A nehéz helyzetbe került embereket ezek a váratlan kiadások húzzák le a mélybe. A városvezetésnek a  véleménye alapján azért kellene segíteni, hogy ne onnan legalulról kelljen ezeket a nehéz sorsú embereket felhúzni, hanem legyen egy háló, ami megtart, és így sokkal könnyebb lenne onnan visszahozni ezeket az embereket.

Zsugyó Virág, az Amnesty International Debrecen képviseletében beszédében elmondta, ma Magyarországon az emberek 70 százaléka nettó 400 ezer forintnál kevesebbet visz haza havonta. Az élelmiszerek ára az elmúlt hat évben 80 százalékkal növekedett. Egy panellakás ára Debrecenben 60 millió forint körül van. Az albérletárak megegyeznek a budapesti albérletek árával, a fizetések viszont még mindig elmaradnak a fővárosi fizetésektől.

Hangsúlyozta, a lakhatás nem kiváltság, hanem emberi jog. Sérelmezte, hogy Debrecenben ma több mint 11 ezer lakás áll üresen, miközben több család küzd azzal minden hónapban, hogy kifizesse a bérleti díjat. Szeptemberben a város arra hivatkozással függesztette fel a még el sem indult Főnix Lakásprogramot, hogy az Otthon Start Hitel ugyanazokat a fiatalokat támogatja.

„A városnak ennél sokkal többet kell tennie azért, hogy biztonságos és megfizethető lakhatást biztosítson a debrecenieknek. Ez nem pénz, hanem akarat kérdése. És ha döntésekről van szó, akkor lehet másként dönteni” – mondta.

Dósa Valéria, az 1 Magyarország Egyesület aktivistája beszédében kifejtette, ma Magyarországon 30-40 ezer hajléktalan él, akiknek 57 százaléka kevesebb mint 30 ezer forintból él meg havonta. 15-17 ezer kilakoltatott család van, akinek törvényileg nincsen biztosítva, hogy a család együtt maradhasson, és legyen átmeneti elhelyezése. 200-250 ezer roma él szegregátumokban, méltatlan körülmények között. Az ország 8-9%-át az albérletben lakó fiatalok és családos emberek teszik ki. Szerinte ez óriási szám.

„A lakhatási probléma nem a szegények ügye, nem cigány probléma, hanem minden társadalmi csoport érintett. Követeljetek bérlakásprogramokat, lakásügynökséget, álljatok ezen kezdeményezések mellé, mert minél többen hallatjuk a hangunkat, annál több bátortalan fog megszólalni és támogatni minket” – buzdított Dósa Valéria.

Forgács Attila, a debreceni Szikra Mozgalom tagja úgy véli, a történelem ismétli önnmagát, mert megint hitelbe zavarnak egy generációt. Szerinte, ha a fiatalok nem tudják fizetni hiteleiket, akkor a hatalom majd mossa kezeit. Megy majd a „végrehajtó maffia” és kiteszi az embert az otthonából.

Forgács Attlia beszéde után a Debrecinernek elmondta, reméli az embereknek meg fog változni a véleménye a lakhatásról. Arra biztatja a debrecenieket, hogy ne menjenek bele szerződés nélkül semmibe, mert így nagyon sok visszaélésre adhatnak okot mind bérlői, mind pedig kiadói oldalról. Ezen kívül még szükség lenne a közösségi közlekedés fejlesztésére, plusz még a kollégiumi férőhelyeket is jelentősen kéne bővíteni szerinte.

A Szikra Mozgalommal foglalkozó további anyagainkat itt olvashatják.