Szeptember 25-én délelőtt újra ülésezett Debrecen közgyűlése. 21 napirendi pontot tárgyaltak, ezek közül 19-et nyilvánosan. Az ülésen Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum), Hunyadi Máté (Mi Hazánk) és Juráskó Róbert (Fidesz) képviselők nem vettek részt.

Később újraindítanák a felfüggesztett lakásprogramot

Papp László (Fidesz) polgármester előterjesztésére a közgyűlés döntött arról, hogy 2026. december 31-ig meghosszabbíthatóvá teszi az önkormányzati bérlakások bérleti szerződéseit. A szóbeli kiegészítésében azt is elmondta, októberben 94 önkormányzati bérlakást pályáztatnak Debrecenben, ebből 78 szociális, a többi piaci alapon lesz elérhető.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az önkormányzat tulajdonosi és gazdaságfejlesztési bizottsága szeptember 12-én döntött a csak idén elindított Főnix Lakásprogram felfüggesztéséről, méghozzá arra hivatkozva, hogy az ugyanazt a célcsoportot szólítja meg, mint a kormány Otthon Start nevű hitelprogramja. Salánkiné Kuti Zsuzsanna (Mi Hazánk) megkérdezte, miért gondolja a városvezetés, hogy a kettő nem működhet egyszerre. Papp László erre azt felelte, nem megszüntették, hanem felfüggesztették a programot, előtte konzultáltak az ingatlanfejlesztői oldallal, akik most a lakások értékesítésében érdekeltek. A cégektől is azt a jelzést kapták, hogy a munkavállalók inkább a lakásvásárlás iránt érdeklődnek. Ezért az önkormányzat most vár néhány hónapot, de a polgármester hisz abban, hogy folytatni tudják a programot.

Állampolgári jogán szólt hozzá a napirendi ponthoz Lukács Zsolt, az MSZP országos választmányi tagja. Arról beszélt, hogy a KSH szerint a Fidesz-kormányok alatt sokkal több bevándorló érkezett az országba, mint az MSZP–SZDSZ-kormányok alatt. Szerinte Budapest után Debrecen a második leginkább érintett magyar város a bevándorlás által. Azt kérdezte, a városvezetés képes lesz-e Orbán Viktor miniszterelnök korábbi mondatainak megfelelően megőrizni Debrecen etnikai homogenitását, és készültek-e tanulmányok arról, hogy a városba érkező bevándorlók hogyan fognak hatni a helyi infrastruktúrára, oktatásra és lakáshelyzetre.

Papp László a válaszában úgy fogalmazott, a migráció „rendkívül izgalmas topic”, és fontos az illegális és a legális migráció megkülönböztetése. Szerinte érdemes lett volna összevetni a magyar adatokat a nyugat-európai országok bevándorlási statisztikáival. Helyesnek nevezte, hogy a kormány kerítést épített a déli határra, valamint hangsúlyozta, a bevándorlókat csak legálisan lehet foglalkoztatni. Kiemelte, mivel bezárták a debreceni menekülttábort, a városba csak törvényesen érkeznek külföldiek, akik részt vállalnak Debrecen gazdaságának építésében is. Megjegyezte, a városvezetés az elmúlt években az oktatás fejlesztésén keresztül igyekezett fedezni az ide érkező cégek munkaerőigényét. Mint mondta, a stratégiájuk az, hogy elsősorban a Debrecenben tanult magyar munkavállalókra építsenek.

Az előterjesztést a közgyűlés egyhangúlag fogadta el.

Fel is újíthatnák az ingatlanokat az eladásuk helyett

A testület több ingatlaneladásról is döntött. Ezek közé tartozik a Kossuth utca 26. szám alatti ingatlan árverés útján történő értékesítése. Mándi László (Összefogás a Cívisvárosért) arról beszélt, a piaci árakhoz képest úgy tűnik, mintha féláron árulnák a telket. Az önkormányzat által felkért értékbecslők négyzetméterenként 182 ezer forintra taksálták azt. Papp László a válaszában azt kérte Mánditól, mondjon egy számot, milyen négyzetméteráron kellene hirdetniük az ingatlant. Ő először nem akart konkrét számot mondani, majd azt mondta, 240 ezer forintos ár alatt nem kellene árulni. Papp közölte, befogadják a módosító indítványt, az ingatlant 240 ezer forintos négyzetméterárral hirdetik meg. „Legyen igaza, legyen verseny, legyen nagy érdeklődés” – fogalmazott a polgármester.

Állampolgári jogán szólt hozzá Forgács Attila (Szikra mozgalom), aki elmesélte, 2013-ban kilakoltatták a szülői házából, ezért fájóan érinti, hogy üres lakásokat árvereznek el Debrecenben. Felelőtlenségnek nevezte a tizenkét lakásos ingatlan áron aluli eladását akkor, amikor sokan nem tudják megfizetni az albérletárakat. Azt javasolta, inkább újítsák fel a hasonló ingatlanokat, ezzel adjanak lehetőséget a rászoruló debrecenieknek a normális lakhatási viszonyokra.

Szűcs László gazdálkodási osztályvezető megjegyezte, ez egy bontandó, rendkívül rossz állapotban lévő épület, az önkormányzat pedig nem ad el olyan ingatlant, amelyet lehet gazdaságosan hasznosítani lakhatási céllal.

Papp László a válaszában arról is beszélt, a budapesti Lakásügynökség megbukott, értelmezhetetlen hatása van a lakáspiacra, Debrecen vezetése azonban ténylegesen részt vesz a lakásügyi folyamatok kezelésében, például szabályozási döntésekkel segíti a lakásépítéseket. Forgács Attila azt is felvetette, akár civileknek is kiadhatnának ingatlanokat. Erre Papp úgy reagált, a Hatvan utca 42. szám alatti házat nem adták el, mivel a Cívisházakért csoport évekkel ezelőtt ezt kérte, mégsem sikerült előrelépni az ingatlan hasznosításában.

Széles Diána (Fidesz) szociális ügyekért is felelős alpolgármester megjegyezte, a civil szervezetekkel való együttműködések csak akkor működnek, ha az állam vagy az önkormányzat forrást biztosít ehhez. Megjegyezte, az Otthon Start program valódi segítséget jelent a fiataloknak, bárki igényelheti, de gyermekvállalás esetén CSOK-kal és babaváró hitellel akár önerő nélkül is igénybe vehető.

A módosított árat tartalmazó határozati javaslatot a közgyűlés 29 igen szavazattal, egy tartózkodás mellett fogadta el.

A közgyűlésen történt további fontos fejleményekről egy másik írásunkban számolunk be.