Kizárólag a Fidesz képviselőinek szavazataival fogadta el Debrecen közgyűlése a város 2025-ös költségvetését. A testület február 27-én ülésezett a Régi Városházán. Az idei gazdálkodási tervre vonatkozó előterjesztés néhány fontosabb elemét előzetesen ismertettük.

A közgyűlésen megjelentek néhányan a lakosság és helyi civil szervezetek, csoportok köréből is, akik közül nyolcan hozzá is szóltak a napirendi pontokhoz, a legtöbben a költségvetés megtárgyalásához. Ehhez végig kellett várniuk a képviselők közötti vita végét, ami közel három órába telt. Ezalatt a hallgatóság nagyobb része az egyébként nyilvános közgyűlésnek helyet adó termen kívülre szorult, így nem is hallhatta az odabent elhangzó érveket és információkat. Ennek oka, hogy a Régi Városháza tanácstermében a felújítás során alig alakítottak ki helyet a közügyek iránt érdeklődő debreceni lakosok számára.

A civilek megjelenésében bizonyára szerepe lehetett annak is, hogy Szabó Bence, a kulturális és oktatási bizottság nem képviselő tagja (a Momentum korábbi önkormányzati képviselője) előzetesen a közgyűlésen való részvételre buzdította a debrecenieket. Az ő hozzászólását egy későbbi anyagunkban mutatjuk be.

Papp László (Fidesz) polgármester szóbeli kiegészítésében szükségszerűnek nevezte a debreceni gazdaság 2014 óta tartó fejlesztését, szerinte ugyanis másképp a város nem lenne a jelenlegi formájában finanszírozható. Közölte, ugyan 39 milliárd forint az iparűzési adóból származó, idénre tervezett bevétel, de ennek a 25 százalékát elviszi a szolidaritási adó. Úgy látja, tarthatatlan a szolidaritási hozzájárulás növekedési üteme, ugyanis nagyságrendi ugrások vannak évről évre. Azt is elmondta, tavalyhoz képest 25 százalékkal nőtt a mérlegfőösszeg, a beruházási ráta pedig közel 50 százalékos.

A polgármester arra is kitért, hogy az országban először, három éve indította el az önkormányzat a panelprogramot, amely keretében minden évben 500 millió forintot biztosítanak felújításra. Ezenkívül 200 millió forintot adnak városképi szempontból jelentős, magántulajdonú ingatlanok megújítására. Elindítják a Főnix Lakásprogramot, erre szintén 200 millió forintot szánnak. Megjegyezte, a Derék utcán új ingatlanok is épülnek, ezekkel bővül a város lakásállománya.

Bezárnának két óvodát

Ahogy azt az előterjesztés alapján korábban a Debreciner megírta, a városvezetés két óvoda bezárását tervezi az alacsony gyermeklétszámra hivatkozva. Papp László közölte, javaslatot tesznek a két óvodai tagintézmény megszüntetésére, de a végső döntést májusban hozzák meg.

Közel 30 milliárd forintot fordítanak közlekedésfejlesztésre, ebben az összegben nincsenek benne a nagy állami beruházások. A déli városrészben egy majorsági területen futó utat építenek, ami a polgármester szerint a tégláskertiek számára lesz kiemelt jelentőségű. Arról is beszélt, hogy alternatív közlekedési folyosókat kell nyitni, ennek célterülete most a keleti városrész. A 471-es és a 48-as főút összekötéséhez jelenleg egy belső közlekedési folyosó tervezése zajlik, még ebben a ciklusban el is kezdenék a kiépítését. A 33-as főút-Csigekert utca-Szabó Lőrinc utca csomópont átépítése közlekedési szervezési kihívást jelent, de a városvezetés szerint szükséges, március-áprilisban el is kezdődnek a munkálatok.

Papp közlése szerint feszes gazdálkodási évet terveznek. „Arra készülünk, hogy 2026-ban, de leginkább 2027-ben a város saját bevételeinek nagyobb mértékű növekedése lesz kalkulálható, ami a mozgásterünket tágíthatja” – fogalmazott.

Növekedés vagy infláció?

Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum) frakcióvezető arra volt kíváncsi, hogyan viszonyul a helyi adóbevételekhez az infláció, magyarán a növekményt mennyire okozza a helyi gazdaság teljesítménye, vagy éppen ellenkezőleg, a gazdaság rossz helyzete.

Szűcs László, a polgármesteri hivatal gazdálkodási főosztályvezetője a válaszában kifejtette, nehéz megmondani, hogy mekkora szerepe van az inflációnak, de tízéves távlatban nézve egyértelműen reálnövekedés van. Megjegyezte, a becsléseik szerint a debreceni gazdaságban a válság éveiben is reálnövekedés történt. Papp László polgármester mindehhez hozzátette, sokáig Győrnek nagyobb adóbevétele volt, de mára Debrecen a főváros után a legnagyobb adóbevétellel rendelkező magyar város, szerinte ez is mutatja a növekedést.

Politikai megrendelésre csökkentették az intézmények támogatását?

Madarasi István (Összefogás a Cívisvárosért) szerint az iparűzési adó elvonása az önkormányzat önrendelkezési jogának megsértése. Mint mondta, Debrecennek ekkora adóbevételű városként felelőssége van a többi önkormányzat felé is a kormányzati döntésekkel szembeni küzdelemben. A politikus arra is kitért, hogy az önkormányzat intézményeinek és vállalkozásainak támogatása idénre közel egymilliárd forinttal csökkent. Egy bizottsági ülésen úgy értesült, „ez volt a megrendelés”. Arról érdeklődött, ebbe az irányba fog-e a város mozdulni a következő időszakban. Arról is beszélt, a 33-as főút után a következő gócpont a Kishegyesi út átépítése lesz, ami komoly problémát okozhat a városnak. Megjegyezte továbbá, tudomása szerint eddig 50-50 százalék volt a színházak finanszírozásának megosztása az állam és az önkormányzat között, most azonban az állam már csak 30 százalékot ad. Szerinte ez komoly problémát fog okozni.

Papp László a válaszában leszögezte, a szolidaritási adó egy részének helyben kellene maradnia, az agglomerációs térségben. A versenyképes járások programmal az a baja, hogy plusz teherként jelentkezik a szolidaritási adó mellett, miközben az agglomerációt ebből is lehetne fejleszteni. „Plusz teherrel az önkormányzatokat agyon nyomjuk” – magyarázta. A polgármester kijelentette, küzd az agglomerációért és az önkormányzatok kedvezőbb helyzetéért is.

A finanszírozás állam és önkormányzat közötti megosztása szerinte fájó pont. Úgy látja, oktatási intézményekben zajló közétkeztetés kapcsán lehetne vezérelv, hogy az iskolákban zajló közétkeztetés állami, az óvodai pedig önkormányzati feladat legyen. A színházak kapcsán arról beszélt, hogy a központi költségvetés állapota miatt idén nem lát elmozdulási lehetőséget a finanszírozásban.

Badár Gyöngyi (Civil Fórum) arról érdeklődött, hogyan érinti az infláció a betervezett kiadásokat. Szűcs László gazdálkodási főosztályvezető kifejtette, mindennek külön inflációja van. 2025-re megkötött közbeszerzési szerződésekben az energiaárak 40 százalékkal csökkentek 2024-hez képest, tehát itt defláció történt. Részben ez magyarázza az intézmények fenntartása kapcsán az alacsonyabb költségeket. Másrészt figyelembe kell venni a bérnyomást, magyarán az általános elvárt béremelési színvonalat, amelynek szintén van inflációs hatása.

Él, virul, Gyurcsány

Pákh Károly (Összefogás a Cívisvárosért) őszinte gyászbeszédnek minősítette a polgármester szavait. Mint mondta, a szolidaritási adó levonása miatt a normatív támogatásnak mindössze a fele érkezik meg a város számlájára. Azt kérdezte, Debrecen finanszírozása fenntartható-e a jelenlegi szabályozás mellett, egy komoly hitelfelvétel nélkül.

Papp László azt felelte, Debrecen a gazdasági építkezés miatt nem lesz nehéz helyzetben, a szándékaik szerint nem vesznek fel működési hitelt.

Mándi László (Összefogás a Cívisvárosért) arra volt kíváncsi, miért tér el jelentősen a költségvetésbe tervezett DKV-veszteségfinanszírozás (6,5 milliárd forint) a közlekedési cég saját üzleti tervében olvasható várakozásaitól (9,8 milliárd forint). Szűcs László gazdálkodási főosztályvezető a válaszában kifejtette, eltér egy adott cég kompenzációs igénye és az, amit összegszerűen megkap az adott évben. Papp László polgármester ezt azzal egészítette ki, hogy az utazóközönség a jegy- és bérletvásárláson keresztül a DKV költségeinek durván 30 százalékát fizeti, a fennmaradó részt a város, illetve egy minimális állami támogatást is kap a cég.

Salánkiné Kuti Zsuzsanna (Mi Hazánk) arról érdeklődött, mire számít a polgármester, a jövőben sikerül-e megállapodást kötnie a kormánnyal a szolidaritási adóval kapcsolatban. Papp azt felelte, a szolidaritási adó jelenlegi formájában való fennmaradása az érintett önkormányzatok többségénél komoly finanszírozási és likviditási problémákat fog okozni, ezért mindenképp újra kell azt gondolni. Mint mondta, a Megyei Jogú Városok Szövetsége elfogadta a javaslatát, miszerint az ügyben tárgyalást kezdeményeznek a kormánnyal.

Illés-Rácz Mariann (Civil Fórum) megkérdezte, mit lehet tudni a városvezetés terveiről Szepes városrész ingatlanfelvásárlásaival kapcsolatban. A polgármester a válaszában elmondta, tervezik folytatni Szepesen az ingatlanok felvásárlását. Egy hónapja találkozott a helyi lakosokkal, ekkor átbeszélték a feladatokat. A költségvetés elfogadása után tudják nagyságrendileg megmondani, mekkora keretet tudnak most erre a célra elkülöníteni. Papp szerint muszáj foglalkozni azzal, milyen hatással lesz a városrészre a repülőtér fejlesztése után megnövekedő kapacitás.

Papp Viktor (Fidesz) frakcióvezető Madarasi István korábbi kérdésére reagálva arról beszélt, nincs politikai utasítás az intézmények működtetése kapcsán. Pákh Károlyra pedig úgy reflektált, „Debrecen él, virul, fejlődik”, miközben a Gyurcsány-kormány idején csőd szélére kerültek az önkormányzatok. A költségvetés kapcsán úgy fogalmazott, az önkormányzati képviselők aktívan tartják a kapcsolatot a lakossággal, minden észrevételt becsatornáznak a városvezetéshez, amelyek aztán bekerülnek a költségvetésbe. Az elmúlt időszak egyik legnagyobb nyertesei szerinte a lakótelepek, a zöld város programban például 10 beruházásból 8 ezekben a városrészekben valósult meg.

Közös tiltakozásra hívott fel a Civil Fórum

Gondola Zsolt Zoárd szerint nem fordult még elő, hogy ilyen egység alakult volna ki a városvezetés és az ellenzék között azt illetően, hogy a kormányzati elvonások károsan érintik a várost. Nem emlékszik ilyen mértékű „sarcra” sem. Szerinte a gazdasági szuverenitás, az adók elköltéséről való döntés az önkormányzatiság alapját képezi. Arra kérte a nem fideszes képviselőket, fogadják el a költségvetést, cserébe a Fidesz támogasson egy nyilatkozatot, amelyben közösen tiltakoznak a kormány döntései ellen.

Pákh Károly arról beszélt, hogy tavaly év végén került az Debrecen International Airport Kft. 25 százaléka a város birtokába. A költségvetésből kiderült, hogy 68 millió forintot terveztek be a reptér fejlesztésére, miközben 550 millió forint a veszteségkompenzáció. Mint mondta, az általa beadott módosító arról szól, álljon a sarkára a polgármester, tárgyalja újra ezt a kiadást. Azt is elmondta, a legfontosabb módosítója a szociális dolgozók 25 százalékos, egy összegben történő fizetésemelésére vonatkozik.

Papp László a válaszában arról beszélt, a városvezetés arra törekszik, hogy az inflációt meghaladó mértékben tudjanak reálbéremeléseket végrehajtani. Emlékeztetett, amikor tavaly döntöttek a költségvetésről, ott 15 százalék körüli béremelésről döntöttek az inflációs hatások kezelésére. A reptérrel kapcsolatban azt mondta, ha elfogadnák Pákh módosítóját, azzal hiányt generálnának a cég működésében.

Dolgoznak a Civaqua-folytatásán?

Barcsa Lajos (Fidesz) gazdasági ügyekért felelős alpolgármester közölte, idén hozzá tudnak kezdeni a debreceni víziközmű- és szennyvíztisztító rendszer átfogó fejlesztéséhez. Bővíteni fogják a kommunális szennyvíztisztítóművet, külön ipari szennyvíztisztító telepet építenek, valamint 1900 hektár új területet tárnak fel a keleti városrészben a víziközmű- és szennyvízgerinc által. Azt is elmondta, szeretnék megóvni a rétegvizeket, ezeket nem fogják ipari célra felhasználni, ezért építik ki a „szürkevízhálózatot”. Előkészítés alatt áll továbbá a Dobozi-lakótelepi víztorony rekonstrukciója.

Puskás István kulturális alpolgármester szerint nincs szó arról, hogy politikai irányítás alatt állnának a debreceni kulturális intézmények, céljuk a debreceniek kulturális igényeinek minél magasabb minőségben történő kiszolgálása. Megjegyezte, a vidéki városok közül messze Debrecen fordítja a legtöbb pénzt kulturális kiadásokra. Arról is beszélt, hogy évről évre támogatják azokat, akik aktív szereplői a város kulturális életének, és az országban egyedülálló módon támogatják a könnyűzenei tehetségeket. Közölte, folyamatban van a debreceni könnyűzenei központ előkészítése, ez is része a költségvetésnek.

Balázs Ákos (Fidesz) környezetvédelemért felelős alpolgármester kifejtette, napközben szinte megduplázódik a város lakossága, sokan jönnek ide dolgozni, kulturálódni, bevásárolni. A létrehozandó városirányítási központ feladata lesz az adatok gyűjtése a közlekedésben résztvevőktől, valamint a város forgalmának dinamizálása. A politikus szerint Magyarország legnagyobb környezetvédelmi programját hajtják végre Debrecenben a Zöld Kódex nevű dokumentum alapján. Azt is elmondta, biztosítják a forrásokat az akkumulátorgyárak miatt életre hívott környezeti ellenőrző rendszer üzemeltetésére, valamint a 2029-ig tartó önkormányzati ciklus végére 30 ezer fát ültetnek el Debrecenben. Bejelentette, a Tócó-völgy térségében egy ökoparkot fognak létrehozni, benne egy 3 hektáros vízfelülettel. Közölte továbbá, ezzel párhuzamosan a szakemberekkel dolgoznak a Civaqua-program folytatásán, és reméli, hamarosan tudnak jó hírekkel szolgálni.

Elnézést kért az intézményvezetőktől, hogy felszólalt az érdekükben

Mándi László az Összefogás képviselői által benyújtott módosító indítványokkal kapcsolatban azt mondta, alulfinanszírozottnak látják a kertvárosi fejlesztéseket, az úthálózat és a járdaburkolat felújítását, a bentlakásos idősgondozási hálózat bővítését, valamint a bérlakásprogram reformját. Ezek költségeit szerintük a szolidaritási adóból fedezni lehetne.

Madarasi István Kósa Lajos volt polgármestert idézve arról beszélt, ami ebben a teremben elhangzik, az mind politika, ez szerinte különösen igaz a költségvetés kialakítására. Az őt ért kritikákra reagálva megjegyezte, a képviselőknek összesen négy napja van egy költségvetést elemezni és javaslatokat tenni a módosítására. Elnézést kért az önkormányzati intézmények és cégek vezetőitől, amiért felszólalt az általuk kínált szolgálatok érdekében. Kifejtette, ők azt szeretnék, ha az önkormányzatok alkotmányos védelmet kapnának, visszakapják a jogköreiket, a gazdasági függetlenségüket. Gondola Zsoltra reflektálva elmondta, az Összefogás nem tudja megszavazni a költségvetést, mert az az akkumulátorgyártással kapcsolatos fejlesztéseket is tartalmaz. Egy szolidaritási adóval kapcsolatos közös határozatot azonban támogatnak.

Pákh Károly egy másik módosítóval kapcsolatban kifejtette, a Nagypiacon egyre kevesebb az árus és a vásárló, nyáron felmelegszik, nem cserélődik a levegő. Ezt a helyzetet szerinte egy 20 millió forintos tételből meg lehetne oldani. Az Aquaticum termálfürdővel kapcsolatban sok állampolgári megkeresést kapnak arról, hogy hiába a kimagasló természeti környezet, a jegyek nagyon megdrágultak, továbbá sokan panaszkodnak a vízcsere ritkítása miatt, ezek pedig visszaköszönnek az Aquaticum pénzügyi tervében, ugyanis idén kevesebb árbevételt terveznek, mint tavaly. Külső szaktanácsadó igénybevételét javasolta a fürdő felvirágoztatása érdekében.

Papp László polgármester a válaszában arról beszélt, a piac gondjait árnyékolással lehetne megoldani, ezt tartalmazza is a költségvetés. Az Aquaticumról elmondta, tudomása szerint a stranddal együtt nézve 2024-ben rekordot döntött a látogatószáma. Mándi Lászlónak a debreceni ipari parkokkal kapcsolatban azt mondta, ezek területén már nem terveznek változtatni.

Fölemelte a zászlót, de tiltakozó nyilatkozatot már nem adna ki a polgármester

A szolidaritási adó kapcsán Papp kifejtette, az bizonyos mértékig indokolt, és nem tartja célravezetőnek a politikai nyilatkozat kiadását. Az Összefogás képviselői által benyújtott javaslat szerinte számos magasabb rendű jogszabályt érint, ezért az nem reális. Azt javasolta ugyanakkor, hogy az egyik határozati javaslatot módosítsák úgy, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetségének bevonásával és együttműködésével tárgyalást kezdeményeznek a pénzügyi kormányzattal a szolidaritási hozzájárulás mértékének, számítási módjának és felhasználásának módosításával kapcsolatban.

Gondola Zsolt Zoárd, a Civil Fórum frakcióvezetője erre úgy reagált, ez a módszer eddig sem működött. Szerinte Debrecentől mint a legnagyobb megyei jogú város önkormányzatától többet vár a közvélemény, ezért javasolja, mondják azt, hogy tiltakoznak. Mint mondta, az előterjesztést a jelenlegi formában nem tudják elfogadni, felajánlotta, tartsanak egy szünetet és beszéljék meg.

Papp László azt felelte, egy politikai nyilatkozat mögé nem fog mindenki beállni. Úgy fogalmazott, ő ennek az élére állt mások támogatása nélkül, a fővároson kívül nem látott más önkormányzati vezetőt, aki tiltakozott volna. „Én ezt a zászlót fölemeltem, fölvettem” – fogalmazott.

Salánkiné Kuti Zsuzsanna közölte, a Mi Hazánk elismeri a költségvetésben szereplő fejlesztéseket, de a debreceniek számára megterhelő a megemelt építményadó, és nem megfelelő mértékű a város által fizetendő szolidaritási adó sem. Mint mondta, a körülmények ismeretében szerény módosítókat adtak be. A polgármester azt válaszolta, több olyan módosítót is kapott, amelyek a későbbiekben megvalósíthatók, ezekről az év folyamán még tudnak tárgyalni.

Madarasi István elmondta, hajlandó a saját módosítójának a visszavonására, ha Papp László másképp fogalmazza meg az ő szolidaritási adóról szóló javaslatát. A polgármester befogadta a javaslatot, így határozati javaslatba foglalták, hogy olyan megoldást kell kialakítani, amely ösztönzi a térség összehangolt fejlesztését.

Repülőrajtban az adók

A költségvetési vita lezárását követően az állampolgári jogukon előzetesen bejelentkező személyek szólhattak hozzá az előterjesztéshez. Lukács Zsolt, az MSZP országos választmányi tagja arról beszélt, hogy a tavalyi választási kampányban Papp László nem 50 százalékos építményadó-emelést ígért, idén év elején a miniszterelnök is repülőrajtról kommunikált. Szerinte csak Orbán Viktor honoráriuma és a debreceni adók vettek repülőrajtot. Úgy látja, ez kőkemény lakossági megszorítás. Erre utal szerinte az is, hogy be akarnak zárni két óvodát a gyerekszám csökkenése miatt. Lukács azt kérdezte, miért kell megfizetniük a debreceni lakosoknak a miniszterelnök dilettantizmusának a kárát. Arra is kíváncsi volt, mivel Papp Lászlót a budapesti főpolgármester után a második legtöbb választó választja meg közvetlenül, ez kellő politikai súlyt kölcsönöz-e neki arra, hogy határozottabban lépjen fel a kormányzattal szemben.

A polgármester a válaszában elmondta, Debrecenben tizenkét éve nem emelkedett az építményadó, ma sem tartozik a legmagasabb adójú városok közé a település. Hozzátette, jövőre nem kívánnak adót emelni.

Józsai kérés és felajánlás

Szabó László, a Józsa Sportegyesület vezetőjeként arra kérte a városvezetést, 10 millió forinttal támogassák a működésüket. Ebből a pályamunkás bérét, az öltöző és lelátó üzemeltetését és a családi sportnap, rendezvények finanszírozását biztosítanák. Mint mondta, ezzel a 19 éves munkájukat és a józsai családok megbecsülését ismernék el. Szabó szerint a támogatás szimbolikus jelentőségű lenne, a józsai családok és gyerekek ugyanis sokkal nagyobb megbecsülést érdemelnek. Ezt követően felajánlotta, hogy a Józsa SE Sportcentrum Kft. tulajdonában lévő ingatlan egy részét ingyen átadnák a város vezetésének arra, hogy ott egy többfunkciós épületet alakítsanak ki. Hozzátette, nagyon örülne, ha megtalálnák a közös pontot a városvezetéssel a szakmai fejlesztések ügyében.

Papp László polgármester elmondta, az egyesület 2024-ben is kapott pénzügyi támogatást. Megvizsgálják Szabó László javaslatát, de szerinte ennek akkor lesz értelme, amikor reális esély lesz az építési költségek megszerzésére is. Megjegyezte ugyanakkor, indokoltnak tartja, hogy Józsának legyen egy nagyobb sportlétesítménye.

Közösségi költségvetést Debrecenbe

Horváth Nándor László, a Demosz – A szövetség Debrecenért egyik alapító tagja arról beszélt, hogy a költségvetésterv szerint mindössze 6,5 milliárd forint jutna jólétre, ez pedig azt mutatja, a rendszer számára a beton többet ér, mint a közösség. Mint mondta, Debrecen elsősorban a lakosság, amelynek csekély beleszólása van a feje felett születő döntésekbe. A Demosz szerint a város nem eladó, a közpénzeknek nem a külföldi nagyvállalatokat, hanem az itt élőket kell gazdagítania. „Legyen a város végre a miénk, mert a valódi fejlődés nem az, ha újabb és újabb hotelek épülnek, hanem ha egyetlen debreceni sem fázik télen a lakásában” – fogalmazott. Horváth elmondta, közösségi költségvetést szeretnének, hogy a közösség beleszólhasson a saját sorsába. Igazságos újraosztást, a város debrecenieknek történő visszaadását követelte, mire a hallgatóság egy része tapsolni kezdett.

Papp László úgy felelt, szerinte sem eladó Debrecen, és gazdasági fejlesztés kell ahhoz, hogy minél többet lehessen visszaadni az embereknek. Arra is kitért, az utak nem önmagukért vannak, nem azért, mert a városvezetés szeret aszfaltozni, hanem mert az emberek gyakran ezt kérik. Mint mondta, a zártkertek csak akkor alakulhatnak át normális lakóövezetekké, ha ezeket az alapinfrastruktúrákat kialakítják. Horváth közösségi költségvetésre vonatkozó felvetésére a polgármester nem reagált.

Hogy lehet, hogy a gyár évek óta fűt, de nem termel?

A következő hozzászóló Kozma Éva, a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) elnöke volt. Miután a Zöld Város Programot és a Civaqua-programot is az Európai Unió finanszírozza, a kormánypropagandára reagálva azt kérdezte, Brüsszel diktálja-e a debreceni költségvetést. Arra is kíváncsi volt, ha tudták előre, hogy veszélyes üzemek készülnek a déli ipari parkba, miért nem telepítettek oda kellő időben véderdőt. Kozma Éva szerint a 2025-ös költségvetésben „giga hulladékégető” is szerepel. Megkérdezte, honnan lesz energia a debreceni gyárakhoz, lesz-e gázerőmű, atomerőmű is a városban. Arról is érdeklődött, hogyan lehet, hogy a Semcorp-szeparátorfóliagyár elvileg még nem termel, de már két éve fűt. Kíváncsi volt továbbá, mi alapján választották ki a környezeti ellenőrző rendszer monitoring bizottságának civil résztvevőit, hol vannak a Miakö meghívásával kapcsolatos dokumentumok. Kozma Éva hozzászólását követően ismét tapsolni kezdett a hallgatóság egy része.

Papp László a válaszában úgy fogalmazott, a városvezetés komolyan gondolja a Zöld Város Programot, épp ezért fogadták el a Zöld Kódexet. Arról beszélt, polgármesterként neki jutott az a szerencse, hogy sikerült megoldani az első ütem megvalósulását. Közölte, ebben az évben újraindítják a tervezési folyamatot a második ütemre vonatkozóan. Mint mondta, az Európai Unió rendkívül fontos, mert komoly lehetőséget ad a fejlesztésre. Reméli, nem lesz akadálya, hogy a Zöld Város Programhoz és a Civaquához kapcsolódó európai uniós forrásokat megkapják.

A déli ipari parkban kialakítandó véderdővel kapcsolatban azt mondta, ebben az évben jelentős forrást használnak fel ennek kiépítésére. A polgármester közölte, hulladékégetőre vonatkozó tervük nincs, ez a hőszolgáltató egyik anyagában volt benne, a 2010-es évekből volt terv egy biomassza-erőműre, de ennek megvalósításáról letett az önkormányzat. Gázerőművet sem terveznek építeni, nincs ilyen sora a költségvetésnek. A Semcorp ügyében azt kérte, a kormányhivatalt keressék, ugyanis ők a hatóság. A monitoring bizottság miatt nem küldtek felkérést a Miakőnek, egyelőre nem született döntés arra vonatkozóan, hogy kik lesznek a civil résztvevők.

Legyen köztelevízió a DTV

Utolsóként Asbóth Endre, a Róna Tisza Sziget szervezője szólt hozzá, aki 1998-tól 2014-ig a Fidesz színeiben önkormányzati képviselő volt Debrecenben. Arról beszélt, hogy az önkormányzati médiaként, tehát közpénzből működő DTV évtizedek óta a Fidesz szócsöve, egyoldalú, hamis tájékoztatást adnak a hírekben a város vezetői. Felhívta a figyelmet arra, hogy Kósa Lajos és Pósán László fideszes országgyűlési képviselők civileket megbélyegző kampányt folytatnak, Pósán pedig a napokban Asbóth szerint megalázó, személyiségi jogokat mélyen sértő fotót osztott meg, ami az aktivista szerint jogi következményekkel fog járni.

Asbóth Endre közölte, Debrecenben már 19 Tisza Sziget alakult meg, a megyében pedig 30. Mint mondta, minden kiadásukat maguk finanszírozzák, nem párttagok, alulról építkeznek, elkötelezettek „a korrupt rendszer” leváltása mellett. A Tisza Szigetek tagjai követelik, hogy tevékenységükről rendszeres tájékoztatást adjanak a helyi médiában. Emlékeztetett, nemcsak Fidesz van a városban, hanem vannak polgárok, akik szeretnének már ezen túl lenni.

Asbóth arról is beszélt: szerinte nem az a baj, hogy Debrecenbe akkumulátorgyártást telepítettek, de a beruházások száma már felháborító. A képviselőknek azt javasolta, gondolkozzanak el azon, hányan ülnek majd itt, amikor a kínai akkugyárakhoz „rendelt” kínaiak szavazni fognak. „Ott kínai polgármester fog ülni!” – figyelmeztetett. Végezetül azt kérte, működjön közszolgálati televízióként az önkormányzati televízió.

Papp László polgármester a válaszában kiemelte, nincs pártutasítás a DTV-ben. Hozzátette, tavaly júniusban volt egy önkormányzati választás, amelyen a Tisza nem indult, ennek pedig van következménye. Szerinte a közgyűlésben lévők a város közéletének legfontosabb szereplői, ezért az ő tevékenységükről számol be a DTV.

A közgyűlés több mint háromórás vita után fogadta el a város költségvetését. Fideszes többséggel az összes ellenzéki módosító indítványt elutasították, a városvezetés által előterjesztett valamennyi határozati javaslatot elfogadták. A költségvetési rendeletet kizárólag a Fidesz politikusai szavazták meg, de ott sem sikerült mindenkinek: derültséget okozott a teremben, hogy Szűcs Sándor, a 22-es egyéni választókerület fideszes képviselője nemmel szavazott. „A figyelem lankadt” – reagált Papp László polgármester.