Február 27-én a Régi Városházán tartották az év talán legfontosabb közgyűlését Debrecenben, a képviselők most szavaztak a város 2025-ös költségvetéséről. A költségvetési vitát külön cikkben ismertettük. A testület azonban más ügyekről is döntött, az egyik legfontosabb újításként a városvezetés a szabályzatba foglalná a „köz nélküli” közmeghallgatások lehetőségét.

Papp László (Fidesz) polgármester az ülés kezdetén az online formában megtartható közmeghallgatáshoz hozzátette, az önkormányzati törvény lehetővé teszi, hogy szükség esetén online közmeghallgatást tartsanak, ehhez megfelelően módosítják a helyi Szervezési- és Működési Szabályzatot, de az évi egy kötelezően megtartandó közmeghallgatást továbbra is személyes jelenléttel tervezik.

Ahogy arról előzetesen írtunk, az új SZMSZ mellett ugyanebben az előterjesztésben tett javaslatot a polgármester bizonyos önkormányzati közgyűlési hatáskörök átruházására. Így többek között március 1-től Papp László megkapja azt a hatáskört, amely által a Debrecenbe betelepülő vállalkozásokkal az államháztartási gazdálkodás szabályai szerinti kötelezettségvállalást nem tartalmazó, így különösen a tudományos és innovációs, a technológiai, az ipari és a logisztikai parkokról szóló kormányrendeletben foglalt betelepülési szerződést köthet meg.

Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum) frakcióvezető hozzászólásában elmondta, szerinte közgyűlési jogkör maradjon a rozsdaövezettel kapcsolatos véleménynyilvánítás és a Debrecenbe érkező vállalkozásokkal való szerződéskötések, hiszen „eléggé zaklatott a közélet”, így jobb, ha a közgyűlés is reagálhat. Erre a polgármester azt mondta, ő beleegyezik, hogy továbbra is megvitassa a testület a kérdéses témákat. Papp előterjesztését a testület végül egyhangúlag megszavazta.

A költségvetési vitát követően a képviselők döntöttek az óvodai és iskolai étkeztetés díjának emeléséről, itt az összes határozati javaslatnál és a rendeletmódosításnál egyedül a Mi Hazánk képviselői, Salánkiné Kuti Zsuzsanna és Hunyadi Máté szavaztak nemmel, egy alkalommal csatlakozott a nemmel szavazáshoz Pákh Károly (Összefogás a Cívisvárosért) is. A harmadik napirendi pontról eggyel kevesebb képviselő döntött, Hetei József (Fidesz) a vitát követően hazament, a kezdetektől pedig Széles Diána (Fidesz) alpolgármester nem vett részt a közgyűlésen.

A következő négy előterjesztést kérdés vagy hozzászólás nélkül, egyhangúlag fogadták el a képviselők. Így döntöttek a vízhálózathoz nem bekötött szennyvíz elszállítási díjának emeléséről, a Debrecen-Füzesabony vasútvonal korszerűsítéséről és módosították a Helyi Építési Szabályzatot a Nyugati Ipari Park szervizútjai miatt.

A 481-es főút fejlesztéséről szóló napirendi ponthoz állampolgári jogon szólt hozzá Nemes Tibor, a Mikepércsi Anyák egyesületének tagja, aki elmondta, az egyesületüknél (Miakö) ő foglalkozik a szervezet saját levegőszennyezettség-mérő eszközeivel. Arról érdeklődött a városvezetéstől, lesz-e lehetőségük a város által üzemeltetett Környezeti Ellenörző Rendszer mérőállomásaira a saját eszközeiket is elhelyezni, illetve arról, hogy hol tart a nyomozás, tényleg volt-e feljelentés a február elsejei tüntetést megelőzően küldött fenyegetések miatt. Papp László azt válaszolta, nem ismerik a Miakö rendszerét, és akár könnyen össze is lehetne kapcsolni a városi mérőeszközökkel. Hozzátette, akkor tudnak állást foglalni, ha a szervezet tájékoztatja az önkormányzatot a működésről és az adataik publikálásának módjáról. Papp végül megjegyezte, nem emlékszik, hogy kifejezetten a szervezőket vádolta volna, de tájékoztatnak, ha lezárul a nyomozás.

„Ez most nem egy párbeszéd”

Szintén állampolgári jogon szólalt fel Gali Máté, aki a február elsejei akkugyár-ellenes demonstráción tűnt fel először nyilvánosan a Miakö legfiatalabb tagjaként. Gali arról beszélt, hogy a városvezetés 100 ezer vendégmunkást hoz Debrecen ipari beruházásaihoz, és nem gondolják-e, hogy rontja a debreceni látképet, a helyi identitást és kultúrát a nagy számú külföldi munkavállaló betelepítése és az új munkásszállók építése. Gali utalt egy 2023. szeptember 6-i beszélgetésre, ahol Puskás István kultúráért felelős alpolgármester a városba érkező külföldiek kulturális igényeinek kielégítéséről beszélt, ekkor kezdte el tematizálni a helyi techno-kultúra támogatását, bár eredetileg beszélgetés arról szólt volna, hogy milyen munkaerőpiaci megoldásokat tudnak nyújtani a kulturális intézmények a Debrecenben élő fiatal értelmiségieknek.

„Teljesen elferdített valóság, amelyre ön utal. Senki nem beszél százezer vendégmunkásról önön kívül” – mondta válaszában Papp László, majd arról beszélt, több intézkedésük van annak érdekében, hogy megvédjék Debrecen identitását. „Ezeket a lózungokat én értem, hogy ki van adva a feladat, el kell mondani” – tette hozzá Debrecen polgármestere. Elmondta, a déli ipari parkban ideiglenes szállások vannak a gyárak építésénak ideje alatt, és Debrecen egyébként is nyugati orientált város, foglalkoznak az épített örökség megőrzésével is, a kulturális intézmények pedig „rezonálnak Debrecen identitásának erősítésére”.

Puskás István is reagált Galira, azt mondta, nem tud mit kezdeni azzal a helyzettel, amikor „a progresszív ideológiák és a progresszív kultúra itteni felkent terjesztői a befogadás ellen kampányolnak”, majd hozzátette, érdemes lenne az ezt képviselőknek önmagukban is átgondolni, hogy a merkeli wilkommenskulturt támogatják, vagy azt, hogy ne történjen a városban semmi, ami a helyi és az ide érkező más kultúrák találkozását ösztönözné. Gali Máté erre már a közönségből reagált azzal, hogy ő nem tudott róla, hogy Merkel kinevezte a wilkommenskultur helyi képviselőjévé.

„Semmi gond nincs ezzel, de ez nem egy párbeszéd” – válaszolt Papp, majd azzal érvelt, a Debreceni Egyetemre rengeteg külföldi hallgató jár, így eddig is jellemző volt a városra a sokszínűség. „Nagyon csodálkozom, látom Kozma Évát mosolyogni az elhangzottakon. A Mikepércsi Anyák esetleg abban érdekeltek, hogy etnikumok közötti konfliktusok alakuljanak ki?” – mondta Papp, majd Gali újabb reagálására arról beszélt, hogy a Fidesznek csak az illegális migrációval van problémája, nem a külföldről érkező dolgozókról, a vitát pedig majd az élet fogja megoldani.

Lakossági felszólalóként volt jelen Szabó Bence (Momentum), korábbi önkormányzati képviselő, azt kérte a városvezetéstől, hogy addig ne induljon el a gyártás az akkumulátoripari beruházásokban, ameddig nem megoldott kizárólag a szürkevíz-hálózatot használni a vízellátásukra. A polgármester válaszában azt mondta, dolgoznak azon, hogy minden ütemezetten történjen, és „sikerült megértetni a magyar kormánnyal”, hogy lakossági fejlesztéseket is finanszíroznak a város megnövekedett költségvetéséből.

A húsz napirendi pont után Balláné Csontos Ildikó (Civil Fórum) érdeklődött a Vekeri-tó idei fejlesztéseiről, Madarasi István (Összefogás a Cívisvárosért) pedig arról, milyen beleszólása lesz Debrecennek a Nagyállomás fejlesztésébe. Bár a Civil Fórum képviselője írásban kért választ, Papp röviden elmondta, egyeztetnek a Vekerit fenntartó Nyírerdő Zrt. vezetőivel. A polgármester a Nagyállomás kapcsán elmondta, Debrecen dönt a paraméterekről, a fejlesztő céggel az állam hoz majd létre közös társaságot.

Debrecen közgyűlése legközelebb március 20-án 9 órától ülésezik a Régi Városházán.