A polgármester február 13-án tartott sajtótájékoztatót a baráti médiának, ahol ismertette a főbb számokat, a következő közgyűlés február 27-én lesz, akkor tárgyalja a testület, s nem kétséges, hogy a kormányzó párt képviselői megszavazzák, ez a dolguk, talán még az oly ritkán opponáló nemfideszesek közül is lesznek igennel voksolók, mert ők meg gyakorta elfeledkeznek arról, hogy valójában mi lenne ott a dolguk, rutin ez már Debrecenben, minek is húzni az időt, ebédre illendő befejezni a gyűlésezést ebben a városban…

Minden falu és város életében minden évben a legfontosabb önkormányzati döntés a település költségvetésének megtárgyalása, elfogadása. Ezért aztán nagyobb figyelmet érdemelne annál, hogy pusztán ugyanúgy egyetlen előterjesztés legyen a képviselő-testület napirendjén, mint bármelyik jóval kisebb jelentőségű hétköznapi tucatügy. A végső döntést pedig alapos, több hetes előkészületek után kellene meghozni, bevonva a település lakosságának minél szélesebb rétegeit, lehetőséget adni nekik a megszólalásra, kérdésekre és javaslatokra egyaránt.

Vannak magyarországi települések, ahol megteszik ezt, ám Debrecen vezetői nem tartanak igényt ebben az ügyben sem arra, hogy megszólítsák, meghallgassák a debrecenieket. Minek? Úgy is az lesz, amit a város vezetői akarnak, tehát miért is kérdeznék meg az itt élőket, akiknek a sorsáról, lehetőségeiről, kötelezettségeiről, pénzéről döntenek. 

Nem kétséges, minél nagyobb egy város, annál inkább komoly szakmai munkát kíván az éves költségvetésének elkészítése, s ehhez bizony képzett, tapasztalt, pontosan dolgozó szakemberekre van szükség a városházán, akikből szerencsére nincs hiány a debreceni polgármesteri hivatalban. Ám a főbb irányokról – és a mellékcsapásokról – politikusok döntenek ebben a városban is, akiket azonban egyáltalán nem érdekel a polgárok véleménye sem nagy, sem kis ügyekben.

Választókerületenként – Debrecenben 23 van – lehettek volna lakossági fórumok, ahol az érintettek elmondhatták volna észrevételeiket, javaslataikat a lakókörzetük lehetőségeivel, jövőjével kapcsolatban az önkormányzati képviselőiknek és a városházi szakembereknek. De nem voltak ilyen fórumok. Vannak a társfővárosban igen komoly és felelősen ténykedő szakmai és civil szervezetek, amelyek megkaphatták volna a költségvetéstervezet tervezetének rájuk vonatkozó részeit, hogy tudásukkal erősítve a közösséget, véleményezzék a plánumot. De nem kapták meg. Készíthettek volna a közpénzből működő városi médiában olyan műsorsorozatot, amiben egymással polemizáló szakemberek vitatják meg az egyes költségvetési fejezeteket. De nem készítettek. Lehetett volna városi közmeghallgatás a költségvetésről, nem az interneten, hanem személyes jelenléttel egy jó nagy teremben, ahová bárki elmehet, s nem hétköznap munkaidőben, hanem akkor, amikor bárki elmehet. De nem volt közmeghallgatás sem.

És a városházi vezető politikusok, akiket nem érdekelnek a lakossági vélemények, még mindig nem hozzák nyilvánosságra, pedig már elkészült Debrecen 2025-ös költségvetésének részletes tervezete. Majd kitetetik a hivatalos városi honlapra akkor, amikor már nem halogatható tovább, vagyis 3-4 munkanappal a közgyűlés előtt, hogy ember ne lehessen, aki érdemben bele tudjon tekinteni.  

Miért is nézegetnék, miért olvasgatnák?! A polgármester a minapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy ebben a városban ez az esztendő a stabilitás és a fenntartható növekedés éve lesz. Kiemelte, hogy Debrecen 2025-ös büdzséje a biztonság, fejlődés és jólét költségvetése. Legyen ennyi elég! Amit ő megmond, az – megtapasztalta már Debrecen népe számos alkalommal – úgy szokott lenni mindig. Ugye?