Debrecen városának februári közgyűlése előtt egy nappal, február 26-án sajtótájékoztatót tartott az Összefogás a Cívisvárosért Egyesület. Madarasi István és Mándi László önkormányzati képviselők fő témája Debrecen 2025-ös költségvetése volt, melyet február 27-én tárgyal a város közgyűlése.

Madarasi István azzal kezdte, hogy örömmel látják a debreceni költségvetés fő összegének növekedését és a bölcsődékre, az óvodákra, a család- és gyermekjóléti központra, valamint a városi szociális szolgálatra fordított támogatási pénzmennyiség emelkedését. A képviselő szerint ennyit lehet megnevezni pozitívumként a város rekordköltségvetésével kapcsolatban.

Folytatásként kitért arra, hogy az új költségvetésben 10 önkormányzati társaság támogatása 7,3 milliárdról 6,8 milliárdra csökken. Olyan cégek-intérmények kapnak majd kevesebbet, mint a DEMKI, a Déri Múzeum, a Nagyerdei Kultúrpark, a Modem, a DEKERT, a Csokonai Színház és a Sportcentrum.

Ismerve az inflációs adatokat és a szolgáltatások árának növekedését, úgy vélik, ez belső feszültséghez fog vezetni, mert a béreket vagy befagyasztják, vagy létszámleépítés következik. Madarasi szerint ezek az intézmények a debreceni lakosoknak olyan szolgáltatásokat nyújtanak, melyeket inkább több pénzzel kellene jutalmazni, hogy ezáltal még magasabb színvonalon működhessenek.

Mindig azt mondják, hogy Debrecen gondoskodó város, de gondoskodni nemcsak az állampolgárokról kell, hanem az őket kiszolgáló intézményhálózati rendszerről is. Ezért tartjuk aggályosnak ezen intézmények támogatáscsökkentését – tette hozzá a képviselő.

Madarasi azokról a hiányosságokról is beszélt, melyek az ő felfogásuk szerint egy közepes méretű európai város költségvetésébe bekerültek volna.  Ilyenek például az átláthatóság irányába tett lépések. Szerintük ugyanis, az önkormányzatnak nyitottabban kellene a lakosság felé kommunikálnia a város működésével és költségvetésével kapcsolatos kérdésekről.

Másodikként az akkumulátorgyárakról szóló népszavazásra elkülönített forrásokat hiányolták. Ez azért hatalmas negatívum szerintük, mert a városban számtalan embert foglalkoztat az akkumulátorgyárak ügye.

Az időskori bentlakásos intézmények bővítése sem jelent meg a költségvetésben, és ez azért szomorú, mert nagyon sok családot érintő problémakör. Sok család nincs felkészülve arra, hogy anyagilag megoldja az idős, akár demens családtagok gondozását. A város tesz lépéseket, ez vitathatatlan, de mi azt mondjuk, hogy ez nagyon kevés. Ha már folyamatosan azt kommunikálják, hogy Debrecen Magyarország második fővárosa, akkor példát kellene mutatniuk, és nemcsak fenntartani az idős otthonokat, hanem fejleszteni és bővíteni is kellene azokat – mondta Madarasi.

A bérlakásprogram is téma volt az Összefogás sajtótájékoztatóján. A Főnix Lakásprogram bizonyos részeit támogatják, de szerintük ezt a város nem úgy valósítja meg, ahogyan azt kellene.

Ezzel szemben több pénz jut a kormány által Debrecenre erőltetett iparosításra és annak kiszolgálására. Ebben az évben közel 30 milliárd forint jut majd az ipari parkok fejlesztésére. A déli gazdasági övezetben csak a területszerzésekre 4,1 milliárd forintot fordít a város. Ezt vessük össze azzal, hogy Debrecen városüzemeltetési fő összege 7,2 milliárd forint a 2025-ös évre. Úgy gondoljuk, hogy sokkal nagyobb mértékben kellene a közvetlenül debreceni lakosokat érintő szolgáltatásokat bővíteni – zárta gondolatmenetét Madarasi István.

Mándi László a Debrecent is jócskán érintő szolidaritási hozzájárulásról kezdett beszélni. A képviselő szerint a Fidesz-kormány 10,3 milliárd forintot von el Debrecentől, mert annak gazdasága jó és stabil. Hozzátette, ez sérti az önkormányzatiság alapelvét és az önrendelkezés jogát, mert így a várost megfosztják a saját bevételeitől, amivel így nem tudják a városlakók igényeit kiszolgálni. Ezeket az összegeket Debrecen később az államtól csak „pántlikázva” kapja vissza, azaz meg van mondva, mire lehet elkölteni.

A debreceniek sokkal jobban tudják, hogy mire van szükségük, mint a parlamentben ülő miniszterek vagy a kormány, éppen ezért sokkal-sokkal effektívebben tudnánk elkölteni helyben ezeket a pénzeket, mint ők  – fogalmazott Mándi.

Madarasi István ezután hozzátette, hogy az Összefogás az elmondottakkal összefüggésben beadott egy költségvetési módosító javaslatot. Ez február 27-én kerül a közgyűlés elé. Az önkormányzat önrendelkezési jogának visszaállításával kapcsolatosan is lesz egy módosító javaslatuk, mert „színpadias felháborodásnak” tartják, amit Papp László polgármester a szolidaritási adóval kapcsolatban a közösségi médiában „eljátszott”.

A Debreciner arra volt kíváncsi, mit szól az Összefogás ahhoz, hogy a debreceni városvezetés szabályzatba foglalná a „köz nélküli” közmeghallgatások lehetőségét. Mándi László így válaszolt:

A törvényelírás eddig is ez volt, ezért gyakorlatilag eddig is lehetett volna hasonlót tartani a törvény erejénél fogva. Tartalmában ugyan megváltozik az szmsz, de ezt a mögöttes joggyakorlás eddig is lehetővé tette volna. Én nagyon bízom benne, hogy polgármester úr ezzel nem fog élni a közgyűlést tekintve. Sőt, az átláthatósági irányba tett lépések egyik pontja az, hogy negyedévente legyen közmeghallgatás. Ezt már többször benyújtottam módosítóként a városi költségvetést tekintve. Ezt most is benyújtjuk, mert fontosnak tartjuk, hogy gyakrabban legyenek közmeghallgatások. Fontos, hogy ezek nyíltak legyenek és ne online formában valósuljanak meg.

A február 27-i közgyűlésről szóló előzetesünket itt találják.