Ahogy arról korábban beszámoltunk, február 27-én tartják az év talán legfontosabb közgyűlését Debrecenben. Délelőtt 9 órától a Régi Városházán 20 előterjesztést tárgyalnak, amelyek közül kétségkívül a legjelentősebb a város 2025-ös költségvetéséről szóló anyag. A napirendi pontok tárgyalása nyilvánosan zajlik, ezeken minden magyar állampolgár részt vehet.

Egy nagyváros költségvetése igen terjedelmes dokumentáció. Jelen esetben a 48 oldalas szöveghez még 44 melléklet is tartozik, amelyek közül csak a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-re vonatkozó anyag 146 oldal. Ehhez képest a városvezetés csak 20-án éjjel, tehát mindössze négy munkanappal a közgyűlési döntések előtt hozta nyilvánosságra, hogy milyen részletes tervei vannak az idei évre vonatkozóan. Ezért nekünk sem volt lehetőségünk a költségvetés részletes elemzésére, így az alábbiakban Papp László (Fidesz) polgármester előterjesztésének néhány lényegesebb elemét mutatjuk be.

Közel a duplájára nő az építményadó bevétele

A polgármester az anyagot a biztonság, a fejlődés és a jólét költségvetésének nevezte. Felvezetésében megjegyzi, a minden eddiginél nagyobb adóbevétel mellett az állami normatíva növekedésénél nagyobb mértékben emelkedtek a működtetési költségek. Azt is fontosnak tartotta leszögezni, hogy az elmúlt évek nagyberuházásai nélkül a város működése a jelenlegi formájában finanszírozhatatlan lenne. Papp László azt ígérte, 2025 a stabilitás és a fenntartható növekedés éve lesz Debrecenben.

A város költségvetésének mérlegfőösszege 289,91 milliárd forint.

Az önkormányzat idei költségvetési bevételeit 171,82 milliárd forintra tervezik.

Építményadóból 2024-ben 3,2 milliárd forint folyt be. Ehhez képest idén mintegy 2,77 milliárd forinttal több bevétellel számolnak. Helyi iparűzési adóból idén 39 milliárd forintot terveznek, ami szintén meghaladja a 2024-es adóbevételt, amely 35,29 milliárd forint volt.

Két óvodát is bezárnának

A polgármester előterjesztéséből kiderül, hogy az önkormányzat tavalyhoz képest idén 6 millió forinttal kevesebb óvodaműködtetési támogatást kap az államtól, mivel csökken a gyereklétszám Debrecenben.

Érdekes, hogy ezzel szemben később arról ír, a gyermekétkeztetési támogatás többek között azért emelkedik 3,6 százalékkal, mert „emelkedett a várható étkezőszám”.

Az előterjesztés egy későbbi pontján Papp ismét kitér a gyermeklétszámra. Azt írja, a kisgyermekek és ezzel párhuzamosan az óvodai csoportok száma is évről évre csökken a városban: a 2021/2022-es nevelési évben még 5601 gyermekre jutott 259 csoport, a jelenlegi nevelési évben pedig 5201-re 251 csoport jut. A 2026/2027-es nevelési évre mindössze 4887 óvodaköteles korú gyermekre számítanak.

A polgármester amellett érvel, hogy a létszámcsökkenés miatt zárják be az Ifjúság Utcai Óvoda Sziget-kék Tagintézményét (Bajcsy-Zsilinszky u. 64.) és a Sinay Miklós Utcai Óvoda Jerikó Utcai Tagintézményét (Jerikó u. 17.). Mint írja, a két óvoda további fenntartását „a jelentkezési adatok nem indokolják”. Arra is felhívja a figyelmet, hogy már most döntést kell hozni arról, hogy a következő nevelési évben már nem szándékoznak csoportokat indítani az óvodákban. „A szándéknyilatkozat előrevetíti az intézményeket érintő átszervezési döntést is, melyről a fenntartónak legkésőbb május utolsó munkanapjáig (idén 2025. május 30.) döntenie szükséges” – fogalmaz.

Az előterjesztésben olvasható adatok szerint az Ifjúság utcai óvodában ebben a nevelési évben 49 gyermekkel foglalkoznak 3 csoportban, a Jerikó utcán pedig 56 gyermekkel, szintén 3 csoportban.

Folytatják az akkugyári infrastruktúra kiépítését

Az önkormányzat 2025-ös költségvetési kiadásait 244,95 milliárd forintra tervezik. A város 2024-ben nem vett igénybe új hitelt, és idén sem tervez külső forrásként új hitelt igénybe venni. Betervezték ugyanakkor az eddig lehívott kölcsönök után fizetendő összesen 1,24 milliárd forint kamatfizetési kötelezettséget, valamint az esetleges folyószámlahitel utáni kamatfizetésre 20 millió forintot. Az önkormányzat 2025-re legfeljebb 5 milliárd forintos, éven belül törlesztendő folyószámla hitelkeret szerződést kötött a számlavezető hitelintézetével.

Jelentős kiadás, hogy a város által fizetendő szolidaritási adó idén már 10,38 milliárd forintra emelkedett.

A beruházási kiadások között a legjelentősebb szerepet a gazdaságfejlesztési feladatok jelentik, többek között a BMW-gyárnak és az EVE Power akkumulátorgyárnak is otthont adó északnyugati gazdasági övezet, valamint a CATL-akkumulátorgyárnak és más akkuipari beruházásoknak a helyszínéül szolgáló déli gazdasági övezet további kialakítása. De ide tartozik a debreceni víziközmű-infrastruktúra fejlesztéseinek előkészítése és megvalósítása is. Ezekhez az önkormányzat jelentős összegű, vissza nem térítendő támogatást kapott a magyar államtól.

Megszüntetik a segélyalapot?

Folytatódik a debreceni panelprogram, valamint elindul az „Épített Örökség Felújítási program”, amelynek célja a műemléki értéket képviselő épületek felújításának támogatása.

A Debreceni Nemzetközi Iskolával kapcsolatban a polgármester közölte, a már megkötött ösztöndíjszerződések alapján az idei tanévtől összesen 21 ösztöndíjas tanulója van az iskolának. A 2025-ben meghirdetett pályázat eredménye 2025. március 7-ét követően lesz ismert. „Az előző évek alapján egy-egy pályázati ciklusban 4-5 fő nyert ösztöndíjat, így a jelenlegi 21 fő várhatóan gyarapodni fog. Fentiek alapján 2025. évre 220.000.000 Ft került tervezésre a maradványon kívül” – tájékoztatott a politikus.

Szintén kiderül az anyagból, hogy a városvezetés kihúzza a költségvetésből azt a segélyalapot, amit a koronavírus-járvány idején a pandémia kárvallottjainak megsegítésére hoztak létre. Papp kifejti, hogy az adományozókkal megkötött szerződésekben foglalt rendelkezések alapján az önkormányzatnak lehetősége van az elkülönített alszámlán fennmaradó összeget (ez 44,56 millió forint, tehát ezt az összeget eddig nem osztotta ki a városvezetés) szociális, egészségügyi és népjóléti kiadásokra fordítani, mivel a városháza szerint a segélyalap céljai már teljesültek. „Ezért a Debrecen Városi Segélyalap előirányzat megszüntetésével a fennmaradt összeg előző évek maradványaként betervezésre került a szociális ellátások, azon belül is a lakásfenntartási támogatások kiadási előirányzatába” – fogalmaz Papp László. Ugyan azt nem írja le, hogy az intézkedés a segélyalap teljes megszüntetését jelenti-e, de a fentiekből nehéz másra következtetni.

Debrecen 2025-ös költségvetésének vitájáról, ahogy a közgyűlés más fontosabb történéseiről is részletesen beszámolunk olvasóinknak.