Nagy jelentőségű kérdésben döntött Debrecen város törvényhatósági bizottsága – adta hírül az Egyetértés. Baranya vármegye kezdeményezésével egyetértve, az általános és titkos választójog ellen foglaltak állást. Ennek kapcsán feliratot intéztek a kormányhoz. Úgy vélték, bár Európa szerte a titkos választás volt elfogadott, Magyarországon jobb lenne a nyílt szavazati jogra történő visszatérés.

„A gyűlés tárgysorozatának ez az érdekes és fontos pontja hatást gyakorolt a terem képére is: a tagok szokatlanul nagy számmal jelentek meg, a karzat is megtelt közönséggel. Maga a kérdés két óra hosszat tartó vitát provokált” – írták. Politikával jobb ma nem foglalkozni – szólt először a vitához Márk Endre képviselő. Úgy vélte, a kormány csak ígéri a közjogokat, azokat nem adja meg. Beszédét egy közbeszólás szakította meg. „Most is igazoltatnak a Pesti utcán” – volt hallható. Többen úgy tartották, bár a kormány liberalizmust hirdet és földet oszt a rászorulóknak, ezzel csak mélyebbre taszítja a kedvezményezetteket, mert nincs módjuk annak művelésére beruházni. „Ez a rendszer burkolt kommunizmus!” – foglalt állást Márk. Úgy vélte, a kérdést nem időszerű megvitatni, ezért kérte annak levételét a napirendi pontok közül. Fényes Jenő csatlakozott a javaslathoz. Elmondta, Európában mindenütt titkos választások vannak, aki ezt ellenzi, az a külföldi haladás ellen áll ki. Hangoztatta, Kossuth is a titkos választás harcosa volt, ha a törvényhatóság a titkos szavazás ellen foglal állást, takarják le Kossuth szobrát fekete lepellel.

Markovits Elemér azt gondolta, jobb lett volna a jelen helyzetben nem felhozi a kérdést, de ha már ez megtörtént, érdemileg kell vele foglalkozni. Nem tartotta készen a polgárságot a nyílt szavazatuk felvállalására, így a titkos szavazás mellett foglalt állást, de az általánosságot elvetette. Szentpéteri Kun Béla szerint a titkos szavazások során nem volt garantálható a polgárság véleménynyilvánításának tiszteletben tartása. Ő korábban a titkos választások híve volt, de a szovjet választásoknál tapasztalt terror véleménye megváltoztatására késztette. Ferenczy Gyula hosszabb visszatekintést tett a választójog történelmi fejlődésére, és arra a konklúzióra jutott, hogy Magyarországon feltétlenül fenn kell tartani az általános titkos választójogot. 

Balogh István arról szólt, a titkos választójog fenntarthatatlan. „A magyar kisgazda sohasem szavazhat olyan nemzetközi szocialistára, mint Györki Imre” – jelentette ki. Szavait viharos jelenetek követték. Révi Nándor felugrott és odakiált Baloghnak: „Maga is ott ült a nemzeti tanácsban!” Balogh azzal védekezett, hogy a polgári érdekek védelmében tette ezt. Két oldal formálódott, egymásnak kiabáltak a jelenlévők. Végezetül az elnöklő főispán teremtett rendet. A baloldali képviselők indítványozták, hogy a képviselők mondjanak le, ha úgy érzik, már nem képviselhetik az emberek akaratát. A jobboldalon úgy vélték, a titkosság megérkezésével a szabadság elveszett.

A bizottság elnöke ezután szavazást rendelt el. Elvetették Márk Endrének a napirendről való levétel tárgyában tett indítványát és a név szerinti szavazást megejtvén a bizottság a tanács javaslatát 65 szavazattal 21 ellenében elfogadta. 

Az UGYANAKKOR rovatunkban debreceni kötődésű korábbi újságokból jelenítünk meg aznapi írásokat. A rovat szerkesztője Papp Dávid. Az UGYANAKKOR további cikkei itt olvashatók.