2026-ban először január 29-én délelőtt ülésezett Debrecen közgyűlése. 21 napirendi pontot tárgyaltak, ezek közül a civilek tanácskozási jogáról és a nem létező, de a Fidesz-kampány központi elemét képező „Tisza-adóról” szóló előterjesztéseket előzetesen ismertettük.

Az ülésen a képviselők közül csak Hunyadi Máté (Mi Hazánk) nem jelent meg. Az összegyűlt városatyák és városanyák az előterjesztések felét kérdések és hozzászólások nélkül, egyhangúlag fogadták el.

Ahogy arról már írtunk, Papp László (Fidesz) polgármester és Szekeres Antal jegyző közös előterjesztésükben azt javasolják, hogy a törvény által előírt, önszerveződő közösségeknek a közgyűlésben adandó tanácskozási jogot olyan szervezeteknek adják, amelyeknek az alapításában maga az önkormányzat is részt vett. Ezek a Debreceni Oktatási Tanács, a Debreceni Idősügyi Tanács és a Debreceni Karitatív Testület. Előbbi kettőnek a létrehozását éppen a polgármester kezdeményezte.

Balláné Csontos Ildikó (Civil Fórum) megkérdezte, a Karitatív Testülethez csatlakozhatnak-e civil szervezetek. Papp László és Széles Diána (Fidesz) szociális ügyekért felelős alpolgármester is igennel válaszolt, mondván, bárki felé nyitottak, a javaslatokat is szívesen veszik.

Arról, hogy miért nem önszerveződő közösségeknek adják oda a nekik szánt közgyűlési tanácskozási jogot, egyetlen képviselő sem kérdezte a városvezetést, ezzel kapcsolatos hozzászólásaik sem voltak. Az erről szóló rendeletmódosítást nagy többséggel fogadta el a testület, mindössze Pákh Károly (aki az Összefogás a Cívisvárosért jelöltjeként szerzett mandátumot, de DK-sként politizál) és Salánkiné Kuti Zsuzsanna (Mi Hazánk) tartózkodott, mindenki más igennel szavazott. Támogatta tehát a városvezetés lépését a teljes Civil Fórum-frakció, valamint Madarasi István és Mándi László, az Összefogás másik két képviselője is.

Mi a garancia arra, hogy most nem hazudik a Fidesz?

A szavazás előtt állampolgári jogán szólt hozzá a napirendi ponthoz – pontosabban ennél a pontnál, de a mondandója a közgyűlés végén tárgyalt, Tisza-adóról szóló előterjesztésre reflektált, mondván, később máshol lesz dolga – Lukács Zsolt debreceni lakos, az MSZP országos választmányi tagja. A polgármestertől azt kérdezte, belépett-e az MSZP-be, mivel rendszerint Papp őt szokta vádolni azzal, hogy országos témákat hoz be a közgyűlésbe, és politikailag motiváltak a hozzászólásai. Mint mondta, szoftverekkel bebizonyították már, hogy 60 százalékban mesterséges intelligenciával írták a fideszes politikusok és orgánumok által terjesztett, hamis Tisza-programot. Lukács felidézte, 2022-ben a Fidesz azzal vádolta az ellenzéket, hogy ha nyernek, megszorításokat fognak bevezetni, a választások után mégis az Orbán-kormány szorított meg. Azt kérdezte, mi a garancia arra, hogy most nem hazudnak.

Papp László a válaszában arról beszélt, a szolidaritási adót ő maga sem tartja jó megoldásnak. A Tisza-adós előterjesztést pedig úgy magyarázta, az egy kiállás a baloldali értékeket is felvonultató vívmányok mellett. Szerinte ezt az indokolja, hogy a Tisza Párt prominensei a közbeszéd témájává tették ezeknek az átalakítását.

Lukács a Fidesz által végrehajtott adóemelések között említette a dohánytermékek jövedéki adóját is. Erre Papp azzal reagált, hogy nyilvánosan elárulta, Lukács dohányos. Mint mondta, a felszólalót ezért érinti az adóemelés, őt magát azonban nem, mivel ő nem dohányzik. Ezt követően hozzátette, a lépésnek nevelő célzata is van, az egészségtelen termékek fogyasztását ugyanis érdemes visszafogni. Arra a kérdésre egyébként, mi a garancia arra, hogy a Fidesz ebben a kampányban nem hazudik, a polgármester nem válaszolt.

Már van elég áram az akkugyár indulásához

A közgyűlés tárgyalt egy józsai 400 kilowattos távvezeték és optikai összeköttetés létesítésével összefüggő telepítési tanulmánytervet, amely kapcsán Salánkiné Kuti Zsuzsanna felhívta a figyelmet: a projekt célja, hogy kielégítsék a déli gazdasági övezetben megnövekedett villamosigényeket. Mint mondta, a tanulmánytervben szerepel egy adat, amely szerint a CATL-akkumulátorgyár energiafelhasználása egész Hajdú-Bihar megye felhasználásának a másfélszerese lesz. Arról érdeklődött, a termelés megkezdéséig kiépítik-e a rendszert, és hogyan kezdik meg a termelést, ha addig nem készülne el a távvezeték.

Barcsa Lajos (Fidesz) gazdasági ügyekért felelős alpolgármester azt felelte, a déli gazdasági övezet áramfejlesztése több ütemben valósul meg, az első tavaly készült el. Közölte, ez elegendő a CATL elindulásához. A fejlesztés a későbbi szükségletek kielégítését szolgálja.

Az előterjesztést 7 tartózkodás mellett fogadták el.

A Fidesz módosítója miatt inkább visszavonta javaslatát a DK-s politikus

Habár minden önkormányzati képviselőnek jogában áll a javaslatait a közgyűlés elé terjeszteni, ezzel az eszközzel az utóbbi években igen ritkán éltek Debrecen nem fideszes testületi tagjai. Legutóbb 2021-ben a Momentum próbálkozott, az előterjesztésüket a Fidesz-frakció módosítójával fogadták el (ugyanúgy, ahogy bő fél évvel korábban a DK-ét). Papp László polgármester ekkor vállalt személyes felelősséget arra, hogy a Civaqua-program egésze legkésőbb 2027 végéig megvalósul: „Ezért én a politikai felelősséget természetesen vállalom” – jelentette ki akkor.

Ezúttal Pákh Károly szolidaritási adóról szóló előterjesztését tárgyalta a közgyűlés. A DK-s politikus az alábbi határozati javaslatok elfogadását ajánlotta a testületnek:

„A közgyűlés (…)

1./ felkéri a polgármestert, kezdeményezzen tárgyalásokat a kormánnyal, melyben bejelenti, hogy a

főváros után Debrecen is visszamenőlegesen is vitatja a szolidaritási hozzájárulás mértékét és szellemiségét, valamint kéri, hogy a debreceni önkormányzat vezetőinek és szakembereinek bevonásával számolják újra visszamenőlegesen is a kivetett hozzájárulást.

2./ Amennyiben a kormány elzárkózik a Debrecentől elvont Szolidaritási hozzájárulás teljeskörű korrekciójától, úgy kezdeményezzen jogi eljárást a kúria precedens értékű döntése alapján.

3./ Felkéri a polgármestert, hogy a soron következő közgyűlés alkalmával tájékoztassa a Közgyűlést a lezajlott egyeztetésekről a Kormánnyal és az ügyben történt lépésekről.”

Pákh Károly a szóbeli kiegészítésében arról beszélt, hogy a főváros a Kúriánál precedens értékű pert nyert, mivel a kormány nem mérte fel az önkormányzat teherviselő képességét. Mint mondta, ez feljogosítja a polgármestert, hogy a kormánnyal szemben képviselje Debrecent. Hozzátette, azt kellene elérni, hogy a hozzájárulást teljesen megszüntesse az állam.

Papp László az előterjesztés kapcsán leszögezte, nem ért egyet a szolidaritási hozzájárulás jelenlegi rendszerével. Közölte, az ő számára az is elfogadható, ha megszűnik ez az adó, és az is, ha átalakítják a szabályait. Szerinte azonban Pákh nem jól értelmezi azt a bírósági döntést, amely a kormány és a főváros perében megszületett. Szekeres Antal jegyző ezután kifejtette, a Kúria nem magát a hozzájárulást, hanem azt kifogásolta, hogy a kincstár nem folytatta le a formális hatósági eljárást és nem hozta meg a megfelelő hatósági határozatot, mielőtt kibocsátotta a beszedési megbízását.

A polgármester ezt követően azt hangsúlyozta, hogy a szolidaritási hozzájárulás nem veszélyezteti a város működését, valamint megjegyezte, miközben az önkormányzatnak 28 milliárd forint szolidaritási adót kell fizetnie, ebben a parlamenti ciklusban összesen 260 milliárd forintot meghaladó támogatást kapott az államtól. Hozzátette, ebben nincsenek benne azok a források, amelyek nem az önkormányzathoz folytak be, de itt valósulnak meg belőle fejlesztések.

Papp válasza után Gondola Zsolt Zoárd, a Civil Fórum frakcióvezetője 10 perc tárgyalási szünetet kért, majd Salánkiné Kuti Zsuzsanna érdeklődött arról, mi a helyzet Lázár János építési és közlekedési miniszter javaslatával, miszerint a szolidaritási adó 20 százalékát útfejlesztésre költhessék az önkormányzatok. Papp László ezzel kapcsolatban elmondta, ő maga is támogatta a javaslatot, de a kormány nem hozott ilyen döntést.

Papp Viktor (Fidesz) frakcióvezető felolvasta a frakciójuk módosító indítványát. Eszerint a közgyűlés egyetért azzal, hogy a szolidaritási hozzájárulás rendszerét – különös tekintettel a megállapítás módjára, mértékére és a felhasználási körére – újra kell szabályozni a Megyei Jogú Városok Szövetségének javaslata alapján. A második pont szerint a közgyűlés támogatja a szövetség törvénymódosító kezdeményezését a szolidaritási adó átalakítására vonatkozóan. Ez arról szól, hogy a megyei jogú városok hozzájárulása a helyi iparűzési adóbevételük 15 százalékával egyezne meg oly módon, hogy ennek a mértéke úgy csökkenne, hogy kevesebb lenne a Versenyképes Járások Program keretében fizetendő összeggel. A harmadik pont szerint pedig a közgyűlés felkéri a polgármestert, hogy a szövetség és a kormány tárgyalásai során képviselje a fenti álláspontokat.

Gondola Zsolt Zoárd elmondta, ő azért nem támogatja a Fidesz módosítóját, mert az elmúlt 10 hónap azt mutatja, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetségén keresztül semmit nem tudtak elérni a szolidaritási adóval kapcsolatban. Madarasi István közölte, az Összefogás a Cívisvárosért is nagyon lassúnak látja a folyamatot. Arról is beszélt, szolidaritásra szükség van, de a mértékét és a számítási módot egyértelműen vitatni kell.

Pákh Károly végül inkább arra kérte a közgyűlést, vegyék le a napirendről a témát, mivel a Fidesz módosító indítványa teljesen megváltoztatná a határozati javaslatait. Arra kérte a városvezetést, hogy a következő közgyűlésre külön előterjesztésként hozzák be a Fidesz módosítóját.

Némi tanácstalanság után a képviselők egyhangúlag megszavazták az előterjesztés napirendről való levételét.

Kórusban szidta a Tisza Pártot a Fidesz, a DK és a Mi Hazánk

A közgyűlés ezt követően tárgyalta Papp László „Állásfoglalás a magyar családtámogatási és adórendszer vívmányainak megőrzése érdekében” nevű előterjesztését, amely a Fidesznek a Tisza Párt elleni országos kommunikációs kampányát ültette át közgyűlési határozati javaslatba. Az előterjesztést korábban részletesen ismertettük olvasóinkkal, ezt a cikkünket ide kattintva olvashatják.

Salánkiné Kuti Zsuzsanna, a Mi Hazánk képviselője elmondta, ő ugyan egyetért az előterjesztés tartalmával, de nem érti, az mit keres a közgyűlésen. A polgármester erre úgy felelt, azért van itt, mert ő előterjesztette. Majd kifejtette, számos alkalommal szembesül azzal, hogy a város polgárai országos ügyeket hoznak be a közgyűlésbe, ő pedig ezt tolerálja. „Ez ebbe a sorba illik, amit előterjesztettem, és aztán majd a tisztelt közgyűlés állást foglal ebben a kérdésben” – magyarázta.

Madarasi István pedig azt kérdezte, mivel már van olyan bírósági döntés, amely szerint a fideszes hirdetésekben is megjelent, Tisza-adóról szóló állítás hamis, miért hozakodnak elő ezzel a javaslattal. Papp erre azt mondta, az előterjesztés semmi mást nem mond, csak annyit, hogy a Tisza a közbeszéd részévé tette a hazai adórendszert és az állami támogatási rendszert. Szerinte a képviselőknek nem kell politikai állásfoglalást tenniük az ügyben. „Ez a határozati javaslat kifejezetten figyel arra, úgy van megfogalmazva, hogy e mellé önök is nyugodt lelkiismerettel odaállhatnak” – fogalmazott. Hozzátette, az elmúlt évek családpolitikai vívmányai debreceni családok tízezreit érintik.

Mándi László elmondta, értetlenül áll az előtt, hogy a közgyűlés asztalára került az ügy, amelyet egy országos politikai állásfoglalásnak nevezett. Szerinte ezzel az országgyűlési választáson induló két debreceni alpolgármester, Barcsa Lajos és Széles Diána kampányát próbálják erősíteni, valamint a Fidesz választási győzelmét elősegíteni. Azzal kapcsolatban, hogy ki tette a közbeszéd részévé a témát, Mándi megjegyezte, nem biztos, hogy több milliárd forintért nemzeti konzultációt kellett volna indítani egy olyan ügyről, amelyről kiderült, hogy hazugság.

Gondola Zsolt Zoárd arról beszélt, a Civil Fórum egyik legfontosabb alapelve, hogy csak helyi ügyekben politizál, országos ügyekben nem. Ez az ügy szerintük a két nagy párt vitája, ezért bejelentette, hogy az egyesület sem a vitában, sem a szavazásban nem vesz részt.

Madarasi István a vitában felidézte, a Fidesz 2010-ben nem kapott felhatalmazást arra, hogy új alkotmányt vezessen be, vagy elvegye a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat. „Meg sem említették a politikai kampányban, hogy mire készül a Fidesz” – emlékeztetett. A Civil Fórumnak pedig azt üzente, tiszteletben tartja az elveiket, de a közgyűlés egy politikai testület, és őt borzasztóan érdekelné Gondola frakciójának álláspontja. Madarasi úgy látja, az előterjesztést úgy rakták össze, hogy bárhogyan is döntenek az ellenzéki képviselők, politikai támadást kapnak majd miatta. Ezért közölte, nem fog szavazni.

Papp erre megint azzal érvelt, hogy a határozati javaslat „pártsemleges”, ezért nyugodtan megszavazhatnák a képviselők.

Pákh Károly szerint a csörte a Fidesz és az „Exfideszesek Médiahype-ja Párt” között zajlik – utalt gúnyosan a Tiszára. Megjegyezte, számára teljesen értelmezhetetlen, hogy a helyi MSZP védi meg az „exfideszes médiahype-ot”. Majd bejelentette, ő sem fog szavazni.

Salánkiné Kuti Zsuzsanna arra emlékeztetett, hogy Debrecenben szócsata helyett szolgálat szokott lenni a közgyűlésben, diskurzus zajlik a város életében. A városvezetést arra kérte, ne hozzanak ide országos politikát, szerinte annak itt nincs helye. „Sokkal jobban tisztelem önt, az összes képviselőtársamat, ennek a helynek, a közgyűlésnek a méltósága sokkal fontosabb számomra, mint amennyire megvetem, és nem értek egyet a Tisza Párt javaslataival” – mondta, majd megjegyezte, szerinte a Tisza javaslatai mögött az Európai Néppárt áll.

Papp a válaszában megismételte, nem vár politikai állásfoglalást a javaslata.

A polgármester azonban hiába igyekezett győzködni a nem fideszes képviselőket, az érveit épp a saját alpolgármesterei tették zárójelbe a hozzászólásaikkal. Pedig Barcsa Lajos még azzal kezdte, hogy megerősítette, nem kell politikai állásfoglalást tenni, ezt követően azonban kijelentette: „Itt az a kérdés, hogy engedjük-e, hogy Debrecen és a debreceni lakosok egy bizonytalan gazdaságpolitikai kísérletek áldozatává váljon (sic!), vagy nem engedjük, és ezt egy állásfoglalásban rögzítjük” – fejtegette.

„Van két ajánlat, ami a közbeszéd része. (…) Az egyik a megszorítások ajánlata, a másik pedig a támogatások, a segítségnyújtás ajánlata” – ezt már Széles Diána gondoskodási alpolgármester jegyezte meg, aki arról is beszélt: zavaros, ami a Tisza Pártnál történik. Hozzátette, ha visszajönnének a megszorítások, az óriási visszalépés lenne Debrecennek. A hozzászólásában egyébként Péter Magyarként hivatkozott a Tisza Párt elnökére, Magyar Péterre.

Balázs Ákos (Fidesz) környezetvédelemért felelős alpolgármester ezután arról értekezett, hogy a Tisza Párt szakértői ugyanazok, akik 1998 előtt többsávos adórendszert alkalmaztak. Figyelmeztetett, annak idején a pályakezdők a 39 százalékos adósávba estek, ma azonban a fiatalok nem fizetnek személyi jövedelemadót, és támogatást kapnak a lakhatáshoz. „Aki egyszer már Magyarországon ilyen adópolitikát csinált, az nem fog mást csinálni most sem, higgyék el nekem” – mondta, mintha meg akarná győzni erről a teremben ülőket.

A vita végén Papp Csaba (Fidesz) is hozzászólt, aki megosztotta a jelenlévőkkel, hogy ő szatmárnémeti születésűként, mivel az apja hadifogoly volt, a román törvények szerint hadiárva nyugdíjat kap. Mint mondta, miután egy „Brüsszel-közeli” párt jutott hatalomra, azonnal 18 százalékkal csökkent a nyugdíja.

Végül állampolgári jogán szólt hozzá Forgács Attila debreceni lakos, a Szikra tagja. Elmondta, szereti a fantasyt, a városvezetésnek pedig azt javasolja, hogy inkább otthon olvasgassák A gyűrűk urát, mint egy bizonyítottan hamis dokumentumot. Mint mondta, sokkal égetőbb problémák vannak a városban. Példaként felhozta egy kisnyugdíjas, Ibolya történetét, aki nem tudott annyi pénzt félretenni, hogy újra meg tudja pályázni a lejáró önkormányzati albérletét. Az aktivista közölte, Debrecen önkormányzati lakásállományából 250 ingatlan üresen áll, amelyeket fel lehetne újítani, hozzáférhetővé lehetne tenni. „Ne az legyen, hogy 60 hónap kauciót kell kifizetni annak érdekében, hogy valaki hozzájuthasson egy lakáshoz, amit utána a saját pénzéből kell felújítania!” – követelte.

Forgács azt is kifogásolta, most úgy támadják a Tisza Pártot, hogy a megtámadottak nincsenek benne a debreceni közgyűlésben, ezért nem tudják megvédeni magukat.

A városvezetés részéről senki sem reagált Forgács szavaira. Az előterjesztést ezt követően kizárólag a Fidesz szavazataival, Salánkiné Kuti Zsuzsanna tartózkodása mellett fogadták el.

A következő közgyűlést várhatóan február 26-án tartják Debrecenben.