A Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium országos munkaterve alapján felülvizsgálta több önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát (SZMSZ), többek között a debreceniét is. A kormányhivatal ennek eredményeképpen az önkormányzati törvény alapján pontosításokat és kiegészítéseket javasol Debrecennek. Amennyiben ezeket nem teljesítik, a hatóság törvényességi felhívást küldhet az önkormányzatnak. Az üggyel Debrecen önkormányzatának január 29-én ülésező közgyűlése is foglalkozik – méghozzá néhol igen sajátosan értelmezve a törvény által előírtakat.

A jogszabály szerint a helyi önkormányzatoknak feladata, hogy támogassák a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködjenek ezekkel, és biztosítsák a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt. A törvény arról is rendelkezik, hogy a képviselő-testület SZMSZ-ében kell meghatározni, „mely önszerveződő közösségek képviselőit illeti meg tevékenységi körükben tanácskozási jog a képviselő-testület és bizottsága ülésein, továbbá azoknak a fórumoknak a rendjét (község-, várospolitikai fórum, városrész tanácskozás, falugyűlés stb.), amelyek a lakosság, az egyesületek közvetlen tájékoztatását, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják”. Ezek állásfoglalásáról, valamint az ott felmerült kisebbségi véleményekről tájékoztatni kell a képviselő-testületet.

Papp László (Fidesz) polgármester és Szekeres Antal jegyző közös előterjesztésükben azt javasolják, hogy három szervezetnek adjanak tanácskozási jogot a közgyűlésben: a Debreceni Oktatási Tanácsnak, a Debreceni Idősügyi Tanácsnak és a Debreceni Karitatív Testületnek. A hivatalosan hangzó elnevezésekből már sejthető, hogy ezek bizony nem önszerveződő lakossági kezdeményezések. Mindegyik megalakulásában részt vett a debreceni önkormányzat, kettőt pedig egyenesen a városvezetés kezdeményezésére, közgyűlési döntéssel alapítottak. Az idősügyi és az oktatási tanácsot is közvetlenül Papp polgármester javaslatára hozták létre 2016-ban, mindkettőnek ő maga az elnöke. A karitatív testület felállításában való részvételről pedig 2015-ben döntött a közgyűlés, ugyancsak a polgármester kezdeményezésére.

Nagy kérdés, hogy a fentiek alapján mégis miért gondolja a városvezetés, hogy ezek a testületek megfelelnének az „önszerveződő közösségek” kritériumának.

Kötelező lenne lakossági fórumokat tartaniuk

Az előterjesztésben azonban szerepel még egy nagy újítás: a polgármester és a jegyző előírná az önkormányzati képviselőknek, hogy tartsanak lakossági fórumokat. Pontosan ez kerülne be az SZMSZ-be: „A képviselő a lakossági kérelmek, panaszok, bejelentések megismerése, a lakosság és az egyesületek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében a helyben szokásos módon előzetesen közzétett időpontban és helyszínen fogadóórát, valamint lakossági fórumot (gyűlést) tart”. Az előterjesztő ráadásul a javaslatot nem korlátozza az egyéni választókerületi képviselőkre, tehát ez minden bizonnyal vonatkozna a kompenzációs listáról a közgyűlésbe került személyekre is. Előbbiek mind a Fidesz–KDNP színeiben szereztek mandátumot, míg utóbbiak között a Civil Fórum, az Összefogás a Cívisvárosért és a Mi Hazánk képviselői vannak ott.

Az elmúlt években a lakossági fórumok tartása közel sem volt általános Debrecenben, érdemes lesz figyelemmel követni, hogy amennyiben a közgyűlés megszavazza az előterjesztést, a képviselők milyen rendszerességgel és milyen témákban hirdetik meg az eseményeiket, továbbá milyen módon értesítik ezekről a lakosságot.

A közgyűlésen egyébként összesen 21 napirendi pontot tárgyalnak. Ebből 20-at nyilvánosan, tehát ezeken bármely magyar állampolgár részt vehet. Az ülésen a Debreciner munkatársai is ott lesznek, a történtekről részletesen beszámolunk majd olvasóinknak.