Innen nézve még egészen elképzelhetetlen, hogy ennyi mindent össze tudok foglalni egyetlen, lehetőleg kerek történetben. De egy próbát megér…

Amikor elindulok, még bizonytalan vagyok abban, hogy miért is van erre szükségem. Közel három kilométeren és harminc percen át együtt sétálni csak én meg a …

Ült magányosan a szürke szobában, szorongatta a régi fényképet, amit egy könyvben talált.

Akkor már tudta, ha vége ennek a napnak, bizonyosan újra ásót fog ragadni, és nem betemetni fogja a gödröt, hanem tovább ásni.

Belemartak mindenhol az édes húsba, ahol érték, és nem voltak restek jelezni a többieknek is, hogy a közelben terített asztal várja őket.

Negyven éve megjátszott lottószámok, születési dátumok, évfordulók, eltitkolt életkor, házszámok és kódok: önmagában semmi jelentőségük, egyszerűen csak számok.

Szürke fátylat borít ránk a félelem, mozdulatlan testünkben, mint a méreg, árad, pedig az ellenszer ott van a kezünkben, még akkor is, ha első mozdulatra …

Mint mikor a hideg szobából kilépve arcul csap a fülledt meleg, amiből már jól tudod, vihar készülődik, valahogy így: félig felkészülve, félig készületlen ért a …

Ez csak egy rövid helyzetkép. Nem több.

Testem, mint egy nehéz kő, nyomta az ágyat, s én már-már őt sajnáltam, nem is magamat, hogy kénytelen velem tölteni az éjszakát.