Október 7-én számoltunk be arról, hogy néhány hónappal a próbaüzem kezdete előtt még mindig számos kérdés van a debreceni CATL-akkumulátorgyár vízellátása kapcsán.

A kormányhivatal éppen aznap tartotta a „köz nélküli” közmeghallgatását az egységes környezethasználati engedély immár harmadik módosítása miatt. (A beérkezett közel 150 lakossági kérdés itt olvasható.) Ahogy korábban jeleztük, az eljárás keretében közzétett dokumentációban már szerepel a „szürkevíz”, vagyis a tisztított szennyvíz és a Keleti-főcsatornán keresztül a Tiszából származó felszíni víz keveréke, amellyel az akkumulátorgyár hűtőtornyait tervezik ellátni. Az anyag szerint a rendszer beüzemelésének időszakában, amíg a végleges vízellátás nem áll rendelkezésre, ideiglenes vízvételi pontokon keresztül látják el a hűtőrendszert az építési vízhálózat használatával. Ezt követően a Tiszából a Keleti-főcsatornán keresztül Debrecenbe vezetett felszíni víz és ivóvíz keverékét használják. „A végleges csatlakozási pont kiépítését követően lehetségessé válik a telephely szürkevízellátó-rendszerhez való csatlakozása. Ezen a ponton keresztül kezdetben ivóvíz minőségű víz (tisztított felszíni víz és ivóvíz keveréke) kerül biztosításra a hűtőtornyok számára” – írták.

A debreceni közgyűlésben frakcióval rendelkező Civil Fórum arról érdeklődött a CATL-nél, meddig tart majd az időszak, amikor a felszíni víz és az ivóvíz keverékét használják a hűtőtornyok. „Az átmeneti időszak a Debrecen Megyei Jogú Város által végzett fejlesztés előrehaladásának függvényében legfeljebb 2027. október 1-ig tart. Eddig az időpontig a hűtőtornyok üzemeltetéséhez szükséges vizet a Debreceni Vízmű Zrt. a TRV Zrt.-től átvett felszíni vízbázisból származó vízzel biztosítja” – válaszolta a cég.

Mindez azonban ellentmondani látszott annak, amit Papp László (Fidesz) polgármester közölt Debrecen szeptember 25-i közgyűlésén. Ő azt mondta, hogy a „szürkevíz”-rendszer körülbelül fél évvel a CATL próbaüzemének kezdete után tud becsatlakozni a gyár működésébe, tehát 2026 második félévétől tudják biztosítani a szürkevizet. Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója ráadásul ugyanezen a közgyűlésen arról beszélt, „az ipari parkok a felszín alatti vízkészletből nem kapnak” – ez a CATL dokumentációjának látszott ellentmondani, miszerint a végleges vízellátás megvalósulása előtt az építési vízhálózaton keresztül, ideiglenes vízvételi pontokról elégítik ki a hűtőrendszer vízigényét.

A látszólagos ellentmondások feloldása érdekében október 7-én levélben érdeklődtünk a CATL-nél, Gorján Ferenc vízműigazgatónál, valamint Papp László polgármesternél. Közülük cikkünk megjelenéséig egyedül a városvezető nem reagált a megkeresésünkre. (Frissítés: írásunk közzétételét követően, több mint egy héttel a megkeresésünk után a polgármesteri hivatal elküldte a válaszát, ezt írásunk végén olvashatják.)

Újabb nyom a határidőhöz

A CATL október 14-én arról tájékoztatta a szerkesztőségünket, hogy az akkumulátorgyárban közel harmadával csökkenhetik a hűtésre használandó víz mennyiségét az úgynevezett adiabatikus hűtőtornyok alkalmazásával, amelyekben kizárólag szürkevizet alkalmaznak a hűtéshez.

Habár azt írják, nincs ellentmondás a CATL által közölt dátum (2027. október 1.) és a polgármester által említett időpont (2026 második féléve) között a „szürkevíz”-rendszerre való csatlakozás kapcsán, az nem igazán derül ki a válaszukból, hogy miből vonják le ezt a következtetést. Alább szó szerint idézzük a reakciójuk vonatkozó részét:

„Az első kérdésben megjelölt két dátum nem jelent ellentmondást. A CATL Debrecen engedélyeztetési dokumentumaiban a Debreceni Vízmű által kiadott nyilatkozatban megjelölt dátumok szerepelnek. A CATL Debrecen számára elsődleges a környezetvédelmi szempontok és a fenntartható működés biztosítása, ezért a gyár kialakításánál a szürkevízhasználattal a tervezés első lépésétől számoltunk. Erre lehetőséget biztosított számunkra a telekhatáron lévő szürkevíz csatlakozás. A gyárterületen belül lévő szürkevízhálózat már korábban elkészült. A kiépített infrastruktúra, valamint a gyártási és létesítményüzemeltetési technológiák a legmodernebb megoldásokat alkalmazzák, így alkalmasak a szürkevíz felhasználására, a vonatkozó minőségi paraméterek szigorú betartása mellett. Ez biztosítja a rugalmas és fenntartható működést a projekt minden szakaszában.”

A kínaiaktól megkérdeztük, hogy mikorra számítanak a „szürkevíz”-hálózat elkészültére, valamint kap-e majd felszín alól származó vizet az akkugyár, ezekre azonban nem válaszoltak. A Debrecinernek küldött levelükben olvasható kevés konkrétum egyikét azonban érdemes kiemelni: az engedélyeztetési dokumentumokban a Debreceni Vízmű Zrt. által kiadott nyilatkozatban megjelölt dátumok szerepelnek. Erre az elsőre talán lényegtelennek tűnő információmorzsára később még visszatérünk.

A CATL-hez képest részletesebben válaszolt nekünk Gorján Ferenc, aki október 15-én juttatta el levelét szerkesztőségünkhöz. A vezérigazgató azt írta, a vízmű a tervezett napi átlagos vízigény és óracsúcsok biztosítása érdekében több felszíni vizet vesz át a Tiszamenti Regionális Vízművektől (TRV Zrt.), ezáltal a felszín alatti víz kitermelésének növelése nélkül tudja biztosítani az igények kielégítését.

A vízműigazgató kifejtette, a CATL által megadott hűtővízigényeket átmenetileg a jelenleg építés alatt álló vízvezetéken keresztül, a fentebb említett többlet vízbázisból származó vízből, tehát a Tisza vizéből fogják fedezni. „Ennek teljes kiépüléséig (várhatóan 2026 második félévben) a már műszaki átadás-átvételi eljárás előtt álló nagy átmérőjű vízgerincvezeték felhasználásával biztosítja a Debreceni Vízmű Zrt. szintén a TRV Zrt.-től átvett többlet felszíni vízbázisból származó vízmennyiség kapacitásait felhasználva” – írja. Ez azt jelenti, hogy Papp László közgyűlésben elhangzott szavaival szemben nem a „szürkevíz”-rendszer készül el 2026 második félévében, hanem csak az a vezeték, amely a Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül eljuttatja az akkumulátorgyárakhoz.

Évekig csak a Tisza vizét fogyaszthatják

Gorján Ferenc a Debrecinernek küldött tájékoztatásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a vízmű már jelenleg is a Keleti-főcsatornára telepített felszíni víztisztító műből két vezetéken az I-es számú víztermelő telepre beérkező vízből biztosítja a város vízigényének közel 30 százalékát. „Az ipari parkok vízigényéből származó jelenlegi fogyasztáshoz képesti többlet vízigény szintén ebből a felszíni vízbázisból származó vízmennyiségből kerül kielégítésre a felszín alatti vizek védelme érdekében. Az ipari parkok vízigényét tehát többlet felszíni vízbázisból származó vízmennyiségből elégítjük ki, ezen célból nem emelve a felszín alatti vízbázisból származó rétegvizek kitermelt mennyiségét” – szögezte le.

A vezérigazgató még közelebb vitt minket annak megismeréséhez, hogy a tervek szerint mikorra készül el a „szürkevíz”-rendszer. „A Debreceni Vízmű Zrt. által a CATL kérésére kiadott, 2025. július 22. napján kelt víziközmű szolgáltatói nyilatkozatában szereplő határidő szerint elkészülő szürkevíz ellátó hálózat üzembe helyezését követően pedig a felmerült hűtővíz igény teljes mértékben szürkevízzel kerül kiszolgálásra” – fogalmazott.

A CATL-től kapott információ, miszerint az engedélyeztetési dokumentumokban a vízmű nyilatkozatában megjelölt dátumok szerepelnek, továbbá a Gorján Ferenc által a nyilatkozatról írtak alapján a kormányhivatal honlapján az akkumulátorgyár engedélymódosítási kérelméhez csatolt egyik 750 oldalas PDF-ben megtaláltuk a vízmű által júliusban kiadott nyilatkozatot, amely szerint a „szürkevíz”-rendszer kiépítésének legkésőbbi határideje: 2027. december 31. A vízmű azt is jelezte a kínaiaknak, hogy ettől a dátumtól kezdve kötelesek „szürkevizet” használni. Egészen eddig csak a Tiszából származó vízzel is működhet a gyár.

És hogy akkor miért válaszolta a CATL a Civil Fórumnak azt, hogy 2027. október 1-ig tart az átmeneti időszak, amikor még nem kap „szürkevizet” az akkugyár? Ez a vízmű egy másik, június 6-án kelt nyilatkozatából derül ki. Ebben azt írják ugyanis, a rendszer teljes műszaki készültsége legkésőbb 2027. szeptember 30-ig biztosítható. Már ekkor hozzátették ugyanakkor, hogy a hűtéshez szükséges „szürkevizet” a teljes műszaki készültség elérése után három hónapon belül, tehát legkésőbb december végétől tudják biztosítani.

Az akkugyárak kiszolgálása fontosabb volt, mint a környezet megmentése

A fentiek pontosan alátámasztják azt, amitől az akkumulátoripari beruházások ellenzői régóta tartanak, és amit idén februárban mi is előrevetítettünk, miszerint a kormány a közeljövőben elsősorban az akkumulátorgyárak kiszolgálására használja fel a Tisza Debrecenbe vezetett vizét, nem az erdőspusztai tavak vagy a szintén kiszáradóban lévő Nagyerdő megmentésére. Ahogy februárban megírtuk, az akkugyáraknak helyet adó két nagy debreceni ipari parkba évente összesen 2,7 millió köbméter ivóvízminőségűre megtisztított felszíni vizet terveznek eljuttatni főként állami forrásból. A kormányzati és önkormányzati ígéretek ellenére jelenleg nem rendelkezésre álló uniós pénzektől függővé tett Civaqua-program keretében évi 2 millió köbmétert szánnának a Nagyerdőnek, 1,7 millió köbmétert pedig a Debrecen környéki tavaknak. A környezetvédelmi program ezen ütemei azonban még el sem kezdődtek.

Ezen a ponton érdemes megemlékezni arról is, hogy a „szürkevíz”-rendszer kiépítésére megszabott határidő, 2027. december vége más szempontból is fontos határnap. Papp László polgármester ugyanis még 2021-ben, a Momentum egyik előterjesztésének közgyűlési tárgyalásakor közölte, vállalja a felelősséget azért, hogy a Civaqua-program további ütemei legkésőbb 2027. december 31-ig megvalósuljanak. „Ezért én a politikai felelősséget természetesen vállalom” – jelentette ki akkor. A dolgok mostani állása szerint azonban teljesen valószínűtlennek látszik, hogy a környezetvédelmi beruházás el sem kezdett kivitelezését addigra be tudják fejezni.

Frissítés – Nem lát ellentmondást a városvezetés

Cikkünk megjelenése után válaszolt megkeresésünkre a debreceni polgármesteri hivatal is. Ebben azt írták, a „szürkevíz” szó alatt valóban a tisztított szennyvíz és a felszíni víz keverékét értik. Válaszukból a rendszer megvalósítására vonatkozó részt szó szerint közöljük:

„A rendelkezésre álló engedélyes és kiviteli tervek alapján Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának szándékai szerint 2026 második félévére készül el az a rendszer, amely a CATL számára biztosítja majd a szürkevizet, mely a gyár hűtési céljaira kerül felhasználásra. Tekintettel arra, hogy több elem kivitelezése szükséges a teljes szürkevíz rendszer működőképességéhez, melyek megvalósításának ütemezése függ több külső körülménytől, például: régészeti feltárások eredményétől, lakossági észrevételektől és kérésektől, közbeszerzési eljárások időigényétől, üzemeltetési engedélyek és próbaüzemek időigényétől, ezért a rendszer legkésőbbi fizikai készültsége is megadásra került a Debreceni Vízmű Zrt. nyilatkozatában. Ezért ellentmondást nem tartalmaz a dokumentum. A szürkevíz rendszer elkészültéig a CATL által tervezetten igényelt hűtővíz mennyisége a felszíni vízbázisból származó többlet vízmennyiség átvételével kerül biztosításra”.

A „szürkevízről” és arról, hogy miért használtuk cikkünkben végig idézőjelben a kifejezést, a Fábián István vegyészprofesszorral készített beszélgetésünkből tudhatnak meg többet: