Ahogy arról a Debreciner korábban beszámolt, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal ma, október 7-én „köz nélküli” közmeghallgatást tartott a CATL-akkumulátorgyár egységes környezethasználati engedélyének módosítása miatt indított eljárásban. Az érintett lakosok kizárólag online, írásban tehetik fel kérdéseiket, jelezhetik észrevételeiket.

A debreceni közgyűlésben frakcióval rendelkező Civil Fórum a közmeghallgatást megelőző estén egy bejegyzést tett közzé a közösségi oldalán. Ebben azt írják, a személyes jelenlét nélküli eseményt alkalmatlannak tartják a hiteles tájékoztatásra, ezért még szeptemberben közvetlenül fordultak a kínai céghez.

Az üzem – és a hasonló debreceni akkumulátoripari beruházások – kapcsán az egyik legnagyobb lakossági aggodalmat a gyárak vízfogyasztása okozza, köztudomású ugyanis, hogy a város környékén a felszín alatti vízbázisok rendkívül sérülékenyek.

Ahogy azt a Debreciner elsőként megírta, az akkugyár módosítási kérelméhez csatolt dokumentációban már szerepel a városháza, a kormány, a kínai cég és a hatóságok által valamiért sorozatosan tévesen használt „szürkevíz” koncepciója. (A szürkevizet Magyarországon és nemzetközileg is fekáliamentes szennyvízként definiálják, a debreceni akkugyártás kapcsán azonban legtöbbször a tisztított szennyvíz és az ivóvíz minőségűre tisztított felszíni víz keverékét értik ez alatt.)

A dokumentáció közérthető összefoglalója szerint az akkugyár hűtőtornyának vízellátását több egymásra épülő fázisban valósítják meg. A rendszer beüzemelésének időszakában, amíg a végleges vízellátás nem áll rendelkezésre, ideiglenes vízvételi pontokon keresztül látják el a hűtőrendszert az építési vízhálózat használatával. Ezt követően a Tiszából a Keleti-főcsatornán keresztül Debrecenbe vezetett felszíni víz és ivóvíz keverékét használják. „A végleges csatlakozási pont kiépítését követően lehetségessé válik a telephely szürkevízellátó-rendszerhez való csatlakozása. Ezen a ponton keresztül kezdetben ivóvíz minőségű víz (tisztított felszíni víz és ivóvíz keveréke) kerül biztosításra a hűtőtornyok számára” – olvasható az anyagban.

A Civil Fórum a CATL-t – más témák mellett – megkérdezte, meddig tart majd az átmeneti időszak, amikor a felszíni víz és az ivóvíz keverékét használja az akkumulátorgyár. A kínaiak válasza alapján ez akár közel két évig is elhúzódhat: „Az átmeneti időszak a Debrecen Megyei Jogú Város által végzett fejlesztés előrehaladásának függvényében legfeljebb 2027. október 1-ig tart. Eddig az időpontig a hűtőtornyok üzemeltetéséhez szükséges vizet a Debreceni Vízmű Zrt. a TRV Zrt.-től átvett felszíni vízbázisból származó vízzel biztosítja. A beérkező vizeket 3100 m3-es puffertartályban tároljuk, hogy a hűtőtornyok csúcsvízigénye esetenként (nyári, legmelegebb időszakokban) az óránként / naponta érkező szürkevíz mennyiségét meghaladó módon kielégíthető legyen” – válaszolta a cég.

Mindebből tehát úgy tűnik, a CATL arra készül, akár közel két évig is eltarthat, amíg a debreceni önkormányzat befejezi a „szürkevíz”-hálózat építését. Feltűnő továbbá, hogy a kínaiak a Civil Fórumnak küldött válaszukban csak felszíni vízről kommunikálnak, miközben a dokumentációban „tisztított felszíni víz és ivóvíz keveréke” szerepel. Habár az egyesület rákérdezett, a cég nem válaszolt arra, hogy naponta mennyi ivóvíz minőségű vizet használnak majd fel ebben az ideiglenes időszakban.

Most akkor adnak felszín alatti vizet vagy nem?

Az akkugyárak vízellátásával kapcsolatos tájékoztatási káoszt jól szemlélteti, hogy Papp László (Fidesz) polgármester az önkormányzat szeptember 25-i közgyűlésén még arról beszélt, az ipar vízszükségletét felszíni vízzel, továbbá a felszíni víz és a „szürkevíz” keverékével fedeznék – miközben, ahogy fentebb láttuk, máshol a „szürkevíz” részének tekintik a felszíni vizet.

Papp azt közölte, a „szürkevíz”-rendszer körülbelül fél évvel a CATL próbaüzemének kezdete után tud becsatlakozni a gyár működésébe, tehát 2026 második félévétől tudják biztosítani a szürkevizet – emlékezzünk, a CATL azzal számol, hogy a szolgáltatás elindulása akár 2027 októberéig is húzódhat. A próbaüzem azonban a polgármester szerint nem fog nagy terhelést jelenteni a debreceni vízgazdálkodásra. Megjegyezte, a csúszáshoz hozzájárul, hogy a Fészek Lakópark tiltakozása miatt az elmúlt hetekben át kellett terveztetni a vízvezeték nyomvonalát. „A forrás rendelkezésre áll, a közbeszerzési eljárások rendben vannak, és a munka zajlik ezzel kapcsolatban” – szögezte le.

Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója ugyanezen a közgyűlésen kijelentette: „az ipari parkok a felszín alatti vízkészletből nem kapnak”. Ez viszont a CATL dokumentációjának azon részének látszik ellentmondani, miszerint „a rendszer beüzemelésének időszakában, amíg a végleges vízellátás nem áll rendelkezésre, ideiglenes vízvételi pontokon keresztül történik a hűtőrendszer ellátása az építési vízhálózat használatával”. Az építési vízhálózat ugyanis valószínűleg a Debreceni Vízmű Zrt.-től kapott, felszín alatti vizet is tartalmazó ivóvizet jelenti.

Az ellentmondások feloldásáért levélben érdeklődtünk a CATL-től, Papp László polgármestertől és Gorján Ferenc vízügyi vezérigazgatótól. Amennyiben válaszolnak, cikkünket frissítjük.