Május 11-én jelentette be Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter, hogy Tárkányi Zsolt (Tisza) debreceni országgyűlési képviselő parlamenti államtitkárként fogja segíteni a munkáját. Amint közzétettük az erről szóló cikkünket, a Debreciner közösségi oldalán a helyi lakosok hozzászólásaiból rövidesen egy közlekedéspolitikai eszmecsere bontakozott ki a városban szükséges fejlesztésekről. Az állampolgári javaslatok egy részét be is mutattuk újságunkban.

Tárkányi Zsolt később a megkeresésünkre kifejtette, úgy látja, a debreceniek közösségi médiában tapasztalható fokozott aktivitása minden bizonnyal annak szól, hogy az elmúlt években mind az országgyűlési képviselők, mind az önkormányzat elmulasztotta a város lakóival történő közös gondolkodást, ezért a debreceniek most évek, sőt évtizedek után a változásban bízva tömegesen szeretnének részt venni a város életét komolyan meghatározó döntésekben.

Az államtitkár szerint ez is mutatja, hogy mekkora civil energiák mozdulnak meg Debrecenben, amint az emberek esélyt látnak arra, hogy partnerként kezeljék őket. „Bár kommenteket olvasni nincs módom, de az Önök cikkében idézettek alapján beszédes, hogy a frissen megválasztott országgyűlési képviselőhöz próbálnak fordulni olyan ügyekben is, amelyek az önkormányzat hatáskörébe tartoznak. Ez azt mutatja, hogy nincsenek csatornák, ahol az őket képviselő egyéni önkormányzati képviselőt vagy a városvezetőket elérhetnék. Valószínűleg legtöbb esetben azt sem tudják, hogy kihez fordulhatnának, ami nem a debreceni polgárok hibája” – szögezte le.

Megkérdeztük Tárkányit, a polgárok általában véve milyen témákban kereshetik a Közlekedési és Beruházási Minisztériumot. Mint mondta, Debrecenben a közlekedés mellett a beruházások terén is számos olyan ügy van, amelyek az állam, azon belül ennek a minisztériumnak hatáskörébe tartoznak: „ilyenek az állami fenntartású utak (például Szoboszlói út, Hajnal utca, Rakovszky utca, Kassai út, Nyíl utca, Füredi út, Böszörményi út, Nyugati utca, Vámospércsi út stb.), a vasút vagy a repülőtér, számos állami fenntartású intézményt érintő fejlesztések” – sorolta.

A közlekedés nem látványelem

Tárkányi Zsolt és a Tisza Párt a választási kampányban több ígéretet is megfogalmazott a debreceni közlekedéssel kapcsolatban. Ezek közül a leghangsúlyosabbak a Nagyállomás felújítása, egy új buszpályaudvar építése, valamint a 106-os vasútvonal bezárásának felülvizsgálata, lehetőleg újranyitása. Megkérdeztük a debreceni közlekedési ügyekkel régóta foglalkozó Debreceni Regionális Közlekedési Egyesületet (Derke), hogy ők mit gondolnak az új kormány vállalásairól, valamint a napokban a debreceni polgárok által a kommentmezőben megfogalmazott javaslatokról.

Jónás Zoltán, az egyesület elnöke leszögezte, mivel részletek még nem hangzottak el, ezért egyelőre csak elvárásokat tudnak megfogalmazni. A debreceni Nagyállomás kapcsán a legfontosabb feladatnak az akadálymentesítést és az épület felújítását nevezték meg – a kor színvonalának megfelelően, az épület jelenlegi építészeti jellegét megtartva. Úgy gondolják, hogy ez a munka volumenét tekintve rövid idő alatt megvalósítható, és sokak számára fog könnyebbséget jelenteni. „Nem várunk és nem is kérünk olyan grandiózus terveket, mint amilyeneket korábban megismerhettük. A közlekedés nem látványelem, funkciójában kell jól működőnek lennie” – szögezte le a szakember.

Jónás szerint az autóbusz-állomás áthelyezése, a helyi közlekedési kapcsolatok átalakítása már a következő lépcső, amely hosszabb egyeztetési folyamatot igényel, és többéves távlati terveket kell lefektetni. Mint mondta, ezek nemcsak a Nagyállomás, hanem a város teljes területét, főbb csomópontjait is érintik. „Ezt azért is tartjuk fontosnak, mert rendszerben gondolkodunk, minden mindennel összefügg, nem szabad azt gondolni, hogy a Nagyállomás átépítésével, esetlegesen oda helyezett más funkciókkal meg van oldva a város teljes közlekedési problémája” – fogalmazott.

Vonják be a lakosságot a döntésekbe

A Debrecent Nagykerekivel összekötő, tavaly októberben a CATL-akkumulátorgyár bővítése miatt bezárt 106-os vasútvonal kapcsán Jónás Zoltán kifejtette, nem ismert nyilvánosan, hogy az elbontott pályaszakasz helyén lévő ingatlan milyen státuszban van. A Derke szerint az eredeti nyomvonal helyreállítása nagyban függ az akkumulátorgyár együttműködési hajlandóságától és üzleti érdekeitől, valamint a nemzetközi szerződésekben foglalt kötöttségektől. „Ha optimisták vagyunk és ez meg is oldódik, a forgalmat csak úgy szabad helyreállítani, ha a külső szakaszokon a pálya olyan átfogó felújításon esik át, ami nem csak néhány hónapra tudja garantálni, hogy vonatok a pályára engedélyezett maximális sebességgel tudjanak közlekedni” – hangsúlyozta. Az egyesület elnöke úgy látja, a Nagyállomással ellentétben itt a szerény és minimális költségű lépések csak átmeneti megoldást kínálnak, a pálya jelenlegi állapota teljes átépítést kíván, ehhez pedig forrásokra van szükség. Hozzátette, úgy gondolják, hogy a jelenlegi kormány elkötelezett mindkét feladat tekintetében, a Derke pedig előbbi esetben szerény, utóbbi esetben tartós megoldást vár.

Ami a lakossági felvetéseket illeti, Jónás Zoltán arra figyelmeztet, hogy a közlekedés funkcionalitását tekintve Debrecen még mindig nagy elmaradásban van. A Derke szerint nagyon sok olyan lakossági problémafelvetés van, amelyet rövid időn belül nem lehet megnyugtatóan kezelni. Fontosnak tartják azonban, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a közlekedéssel kapcsolatos döntések a lakosság aktív bevonásával szülessenek meg. „Ezt azért is tartjuk indokoltnak, mert a sok egyéni kérés egymással ellentmondó lehet, és szükséges, hogy mindenki tisztában legyen azzal, milyen prioritások és szempontok alapján születtek a döntések. Ne utólag derüljenek ki hiányosságok, és ne utólag kelljen módosítani és korrigálni előre elkerülhető hibákat, vagy tartósan együtt élni hibás döntések következményeivel” – magyarázta a közlekedési szakember.