Ahogy arról mi is beszámoltunk, a kínai CATL akkumulátorgyártó május 12-én jelentette be, hogy befejeződött a debreceni cellagyáruk építése Debrecen déli gazdasági övezetében, valamint megtörtént az ipar 4.0-ás berendezések telepítése, így amint minden, a cellagyártás megkezdéséhez szükséges engedélyt megszereznek, megkezdődhet az üzemben a tesztgyártás.

Május 13-án az akkumulátorgyár központi épületén szerkezetépítési munkálatokat végző WHB Group egy két és félperces videót is megosztott a YouTube-csatornáján, amelyben belülről is megmutatják a 135 ezer négyzetméteres létesítményt.

A cellagyár tehát hamarosan beindul, amikor pedig a tömegtermelést is valamennyi gyártósoron megkezdik, a CATL 59,6 gigawattóra gyártókapacitással működik majd Debrecenben. A cég eddig csak az állami tulajdonú Inparktól bérelt csarnokban folytatott összeszerelő tevékenységet, május 12-én pedig azt jelentették be, hogy egy újabb épületben üzembe helyezett gyártósoron 5 gigawattóra kapacitással fognak akkumulátormodulokat összerakni. A CATL-től megtudtuk, hogy az új összeszerelő csarnok a cellagyár mellett épült, és a kínai vállalat tulajdonában van.

A cég a Debreciner kérdésére azt is megerősítette, hogy az új épület 5 gigawattórás kapacitása is beleszámít a CATL legutóbb tavaly ősszel módosított egységes környezethasználati engedélyében rögzített 59,6 gigawattóra gyártókapacitásba, tehát a vállalat az első ütem megvalósulása után jelen állás szerint ennyivel fog rendelkezni Debrecenben.

Mint ismert, 2022-ben azt közölték, hogy három ütemben összesen 100 gigawattóra kapacitást akarnak kiépíteni a városban. Ekkor az első ütemet még „csak” 40 gigawattórára tervezték.

Sarkukban a német autógyártókkal

2022. szeptember 5-én kötötték meg azt az előszerződést a CATL és a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. között, amelyet a városvezetés részéről Barcsa Lajos (Fidesz) gazdasági ügyekért felelő alpolgármester is aláírt. (Ez az a dokumentum, amelyet a Debrecinernek közérdekű adatigénylésre sem adtak ki, és amely ügyben ezért a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk.)

Az ebből az alkalomból tartott eseményen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még arról beszélt, hogy a gyártást 2015 elején kezdik Debrecenben. Ahogy az önkormányzati média akkor készített videóján látható, egészen pontosan így fogalmazott: „Gyors építkezésre van szükség, hiszen a CATL 2025 elejétől már termelni szeretne, mert ha jól értem, akkor a mercedeses és BMW-s kollégák ott állnak a CATL-esek sarkában, hogy mikor vásárolhatják meg az első elektromos akkumulátorokat”.

2025 elejéhez képest már közel másfél év telt el, és még mindig nem kezdődött el a próbagyártás sem, nemhogy a tömegtermelés. Az elmúlt időszakban ráadásul újabb és újabb bejelentéseket tettek az indulásról, amelyekből nem lett semmi. A Telex 2025 májusában arról írt, hogy egy háttérbeszélgetésen elhangzott, szeptemberben kezdik a próbagyártást, télen pedig a tömegtermelést. Szilágyi Balázs, a cég közügyekért felelős vezetője pedig decemberben azt jósolta, márciusban vagy áprilisban indul a cellagyártás.

Megkérdeztük a CATL-t, mi az oka az eredeti bejelentésekhez képest immár közel másfél éve tartó késlekedésnek:

„A cellagyár elindulásának csúszása annak köszönhető, hogy a több száz engedély közül még pár utolsó engedélyre vár a vállalat” – válaszolta Sidló Noémi, a CATL kommunikációs és pr vezetője.

Habár a cég erre az egy okra vezeti vissza a csúszást, abban minden bizonnyal szerepe volt az üzemmel szembeni évek óta tartó lakossági tiltakozásnak és az ennek következtében indult pereknek, amelyek során 2023 végén a Kúria megsemmisítette az akkugyár iparbiztonsági engedélyét – igaz, alig pár hónappal később meg is kapták az új jóváhagyást. A civilek és magánszemélyek által az üzem egységes környezethasználati engedélyével szemben indított per pedig még mindig folyamatban van, a következő tárgyalást várhatóan június 2-án tartják Debrecenben.

Sokáig a gyártás technológiai részletei is képlékenyek voltak, ezt jól mutatja, hogy a CATL környezethasználati engedélyét az elmúlt években összesen már öt alkalommal módosították. És akkor arról még nem is beszéltünk, milyen hatással lehetett a beruházásra az akkumulátoripar egész Európában tapasztalható válsága, amely elsősorban abból fakad, hogy az elektromos autókra egyelőre nem olyan tempóban emelkedik a kereslet, ahogy arra évekkel ezelőtt az iparági szereplők számítottak. Erről Éltető Andrea közgazdász is beszél a Debreciner Akkuváros – Gyárak a kert végében című dokumentumfilmjében, amely ingyenesen megtekinthető a videómegosztó csatornánkon: