Ahogy arról mi is számos alkalommal írtunk már, a CATL-akkumulátorgyár bővítése miatt áthelyezik a Debrecent Nagykerekivel összekötő 106-os vasútvonalat, amelyen a MÁV közlése szerint idén október 18-án járnak utoljára vonatok, ezt követően beláthatatlan ideig csak buszok fognak közlekedni a vonal mentén fekvő települések között. Ugyan a kormány és a vasúti társaság ideiglenes megoldásról kommunikál, a Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület (Derke) arra figyelmeztet, egyelőre semmi sem garantálja, hogy valaha helyreáll a vasúti közlekedés.

Az egyesület honlapján a civilek részletesen ismertetik a 19. század végén és a 20. század elején épített vasútvonal történetét. Mint írják, az elmúlt években számos fejlesztést hajtottak itt végre, a 2010-es évek első felében Az értől az óceánig nevű komplex közösségi közlekedési projekt keretében például 14 vasúti peront építettek át, 6 helyszínen fejlesztették az utastájékoztatást, valamint állomásépületeket és buszmegállókat is újítottak fel összesen 526 millió forintból, amelyből 499 millió forintot biztosított az Európai Unió. A civilek kifejtik, a fejlesztések és a menetrendi változások miatt 2016-ra stabil utasforgalom alakult ki a vonalon, amelyet csak a koronavírus-járvány tépázott meg – ahogy máshol is.

A folyamatos karbantartási munkák ellenére egyre rosszabb állapotba került vasúti pálya miatt azonban növelni kellett a menetidőket és egyes járatok helyett pótlóbuszokat indítani. A civilek megjegyzik, egy ennyire koros pálya esetében már csak a teljes átépítés adhat megnyugtató megoldást.

Már korábban is előfordult, hogy ígéret maradt a kivitelezés

A Derke emlékeztet, a vasútvonalon már az 1950-es években is volt nyomvonal-korrekció a repülőtér építése miatt, a futópálya meghosszabbítása miatt pedig ismét felmerült ennek szükségessége. „Debrecen esetében nem először fordul elő, hogy a vasútra inkább zavaró tényezőként tekint a város” – fogalmaznak. Példaként a Debrecen-Vásártér állomás 1990-es években történt megszüntetését és a BMW-gyár építése miatt a vasút nyomvonalának meghosszabbítását hozták fel. Szerintük ugyanez a jelenség történik a többségében akkumulátoripari beruházásoknak otthont adó déli gazdasági övezetben is.

„A 106-os vonal esetében a végső döfést tehát a déli ipari park kiépítése és az akkumulátorgyár létesítése jelentette” – értékelik a helyzetet. A Derke felhívja a figyelmet, hogy 2022-ben vagy még korábban úgy született meg a döntés a vasúti pálya átadásáról, hogy akkor még sem terv, sem forrás nem állt rendelkezésre annak kiváltására. „Addigra pedig már aláírt szerződéseknek, kötelezettségvállalásoknak kellett lenniük” – magyarázzák.

A Derke szerint nem kizárt, hogy valamikor helyreáll a vonalon a vasúti közlekedés, de ez jelenleg nem több egy ígéretnél. Mint írják, ez annak ellenére így van, hogy már kiírták az elbontani szándékozott szakasz helyére lépő 104-es vonal tervezését. „Keserű tapasztalat, hogy korábban is láttunk már olyat, hogy valami kiviteli terv szintig elkészült, de mégis ment a kukába az egész” – figyelmeztetnek.

A civilek szerint már csak azért sincs garancia a megvalósításra, mert még mindig nem ismert, hogy milyen forrásból valósulna meg a vasútvonal építése. Megjegyzik, az is aggodalomra ad okot, hogy a tervezett 104-es vasútvonal nyomvonala csak kisebb részben fedi le a 106-os nyomvonalát. „A tervpályázati kiírás is csak a Sáránd–Derecske-Vásártér közötti szakasz egyszerűsített felújításával számol. A 106-os maradék részére pedig sem terv, sem forrás nincs” – írják. „Mindent összevetve gyakorlatilag az történt, hogy úgy kellett kidobni a »hűtőszekrényt«, hogy semmilyen garancia nincs arra, hogy belátható időn belül lesz új” – summázzák a történéseket.

Irdatlan teherforgalmat hoz az akkumulátorgyár

A civilek arra is felhívják a figyelmet, hogy a vonalbezárás miatt valóban növelni kell a buszok számát, de a Mikepércsi úton a déli ipari park bővülése miatt fokozódni fognak a torlódások. „Jelenleg még »csak« a második legterheltebb debreceni bevezető útszakasz, azonban az elmúlt négy évben 35 százalékos forgalomnövekedést mértünk a reggeli órákban, ami toronymagasan a legtöbb az összes többi bevezető úthoz képest. Erre fog még rájönni az akkugyár által gerjesztett irdatlan teherforgalom. Nem véletlenül kezdték el kétségbeesetten tervezni a keleti elkerülő utakat és a 481-es szélesítését” – sorolják.

A Derke mindezek miatt elszomorítónak tartja, hogy ma Magyarországon úgy zajlik a gazdaságfejlesztés, hogy ennek alárendelik a helyi lakosok mindennapi utazási igényeit. Szerintük a vasútvonalat már azelőtt át kellett volna helyezni az új vonalra, hogy átadják a területet a beruházónak. Úgy látják, jelen állás szerint 2033 előtt nem várható az elbontásra ítélt szakasz pótlása, „nem is beszélve a Nagykerekiig tartó pályaszakaszról, amire még tervek sincsenek”. Ez nagyon hosszú idő a civilek szerint. Ráadásul a Derke úgy érzi, a tervezett vasúti projektben az utas mintha inkább zavaró tényező lenne.

Kapcsolódó anyag: A 106-os vasút új nyomvonala olyan telken is keresztülmenne, ahol jelenleg is laknak (VIDEÓ)