A fideszes városvezetés korábban többször hangsúlyozta, hogy az egyetem a kínai cégtől függetlenül kontrollálja az ellenőrző rendszer működését, most mégis partnerségre léptek velük.
Stratégiai együttműködést kötött az akkugyárral a Debreceni Egyetem, pedig nekik kellene ellenőrizniük, hogy károsítják-e a környezetet
Ahogy arról a Debreciner is beszámolt, október 15-én stratégiai együttműködési megállapodást kötött a Debreceni Egyetem a városban akkumulátorgyárat építő kínai CATL vállalattal. Az együttműködés célja a műszaki szakemberek gyakorlati képzésének elősegítése, a tananyag fejlesztése, valamint a közös kutatási projektek megvalósítása az akkumulátortechnológia és az energiaipar területén.
Egy szemfüles olvasónk a közösségi médiában szinte azonnal felhívta a figyelmet arra: a stratégiai partnerségnek különös jelentőséget ad, hogy a Debreceni Egyetem alakítja ki, valamint részben üzemelteti azt a környezeti ellenőrző rendszert, amellyel többek között éppen azt vizsgálnák, hogy a CATL-akkumulátorgyár működése milyen hatással van a vízre, a talajra, a levegőre és a biológiai sokféleségre. A felsőoktatási intézménynek tehát úgy kellene objektíven ellenőriznie a gyárat, és nyilvánosságra hoznia az általuk tapasztalt esetleges környezeti károsodásokat, hogy közben oktatási, tudományos és ezekből következően nyilván gazdasági összefonódás is lesz a kínaiak és köztük.
Évek óta az akkumulátorgyártól való függetlenségre hivatkoznak
A monitoringrendszer létrehozását Papp László (Fidesz) polgármester az akkugyár 2023. január 9-i katasztrófavédelmi közmeghallgatásán jelentette be. Ekkor arról beszélt, hogy az ellenőrző rendszer a CATL-től függetlenül fog működni, annak üzemeltetésébe bevonják a Debreceni Egyetemet és a gyárral szomszédos Mikepércs község önkormányzatát is, továbbá lehetővé teszik civil szervezetek csatlakozását is.
A Debreceni Egyetem és az önkormányzat 2023 áprilisában kötött együttműködési megállapodást a környezeti ellenőrző rendszer működtetéséről. Ebben azt írják, a felsőoktatási intézmény „tudásbázisára építve, a nemzetközi elismertségű professzorok tudományos munkájával egy még zöldebb, még élhetőbb Debrecent fogunk kialakítani”.
Papp László polgármester idén augusztusban egy közmeghallgatáson a környezeti ellenőrző rendszerrel kapcsolatban ismét hangsúlyozta a gyáraktól való függetlenséget. „Olyan monitoringrendszert hozunk létre, amely a gyáraktól teljesen függetlenül működhet. Alapvetően a tudományos szakterületek felelősei, a Debreceni Egyetem tudományos közössége kontrollálja ezeket a folyamatokat. Kívülről mérjük természetesen a környezeti hatásokat, de úgy, hogy ezektől a gyáraktól függetlenül. Tehát nem tudják befolyásolni a mérési adatokat rosszhiszeműen” – fogalmazott.
Közbeszerzést írtak ki az alapállapot felmérésére
Az önkormányzati médiaként működő Dehir.hu október 9-én számolt be arról, hogy az önkormányzat közbeszerzést írt ki a környezeti ellenőrző rendszer indulását megelőző talaj- és levegőminőségi akkreditált alapállapot mintavételezésére és vizsgálatok végzésére. Ebben a cikkben is az olvasható, hogy a monitoringrendszert a Debreceni Egyetem professzorai és debreceni szakemberek alakítják ki.
Az ellenőrző rendszer létrehozására a debreceni önkormányzat 2023-ban bruttó 604 millió forint állami támogatást kapott.
