Január 9-én 16 órától a Kölcsey Központban tartották meg az első, törvény által előírt közmeghallgatást a Debrecen déli gazdasági övezetébe tervezett kínai akkumulátorgyárral kapcsolatban. Az esemény a katasztrófavédelmi engedélyezési eljárás részét képezte. A város jövőjét meghatározó beruházásról korábban csak a szomszédos Mikepércsen volt lakossági fórum, Debrecenben pedig előbb civilek, majd az LMP szervezett lakossági fórumot az ügy miatt. A január 9-i eseményen több mint 500-an vettek részt.

Papp László (Fidesz) polgármester a közmeghallgatás elején elmondta, tisztában van azzal, hogy a lakosság akkumulátorgyártásról kialakított képe nem feltétlenül pozitív. Szerinte ugyanakkor az ezek alapjául szolgáló, médiában megjelent információk egy része nem valós. A polgármester gondolatmenetét többen bekiabálásokkal zavarták meg. Volt, aki „csak az igazat tessék mondani!”, míg más „nem kell hazudni!” felkiáltásokat intézett a városvezető felé. Ezeket a részt vevő lakosok nagy része megtapsolta.

Papp hangsúlyozta, hogy a gyár sok vitát kiváltott nagy vízfogyasztásával kapcsolatban elhangzott legtöbb információ alaptalan volt, az üzem maximális vízfogyasztása az elmondása szerint óránként 6242 köbméter lesz, a déli ipari park vízkapacitása pedig napi 24 ezer köbméterben lesz maximalizálva.

Pintér Antal Tamás tűzoltóezredes, a Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója a folytonos bekiabálások miatt pár perc alatt letudta az engedélyezési eljárásról szóló prezentációját, majd Szilágyi Balázs, a CATL képviselője próbálta bemutatni a céget, inkább kevesebb, mint több sikerrel: több alkalommal is félbe kellett szakítania a beszédét az őt megzavaró lakosok miatt.

Több megjelent is azt sérelmezte, hogy miért nem azt megelőzően konzultáltak az akkumulátorgyárról Debrecen lakosságával, hogy a kormány és a város szerződést kötött volna a kínaiakkal. A folyamatos bekiabálások és a megjelent lakosok egyre növekvő türelmetlensége ellenére (vagy éppen emiatt) a közmeghallgatás első egy órájában egyetlen kérdés sem hangozhatott el. A legtovább az utolsóként felszólaló Kelemen István, a biztonsági jelentést készítő CK-Trikolor Kft. szakértője beszélt, aki ismertette a fő megállapításaikat (a dokumentumot korábban mi is bemutattuk).

Az első hozzászóló arra emlékeztette Papp Lászlót, hogy egy évvel ezelőtt egy, a Nagytemplomban tartott eseményen a városvezető a környezet védelmének fontosságára hívta fel a figyelmet, ezzel pedig szembe megy a kínai óriásberuházás megvalósítása.

Tévedésből írtak nagyobb vízfogyasztást a biztonsági jelentésben

Ahogy azt előzetesen sejteni lehetett, komoly vitát váltott ki az ivóvíz kérdése. Több lakos arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években kiszáradtak a Debrecen körüli tavak, valamint a térségben tavaly pusztított rendkívüli aszály tönkretette a kukoricát és a napraforgót. Volt, aki megjegyezte, már az 1970-es években megállapították vízügyi szakemberek, hogy a városnak egyre fogy a vízbázisa, a rétegvíz kinyerésére 16 kilométeres körzetben nincs további lehetőség.

Gorján Ferenc, a Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója a válaszában arról beszélt, hogy Debrecen vízellátása nagyobb részt rétegvízből, egyharmadrészt pedig a Keleti-főcsatornából származik. Mint mondta, a jelenlegi vízfogyasztás átlagosan napi 40 ezer köbméter, az elvileg kitermelhető rétegvíz napi 75 ezer köbméter, a Keleti vizével együtt pedig már 105 ezer köbméter a vízkészlet. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a déli gazdasági övezetben szürke szennyvizet is újra fel fognak használni. Egy másik kérdésre válaszolva Mikepércs kapcsán elmondta, a község vízellátása teljesen különálló rendszert képez. Leszögezte, neki az a dolga, hogy ha a lakosság vízellátása veszélybe kerül, akkor le kell kapcsolnia a gyárat a rendszerről.

Tamás János, a Debreceni Egyetem víz- és környezetgazdálkodási intézetének igazgatója a hozzászólásában elmondta, Szolnok vízellátása a Tisza vizére épül, itt ugyanakkor ez egy biztonsági tartalék. A gyár mellett érvelve arról beszélt, hogy a szürkevizet eddig leengedték a Tócó-patakon, az ivóvíz ezért hasznosítatlanul elhagyta a várost. Most pedig egy innovációnak köszönhetően újra lehet hasznosítani a vizet. Szerinte akár lesz akkugyár, akár nem, egy fenntartható vízgazdálkodás alakulhat ki Debrecenben. Az egyetemi tanár hozzászólásával szemben a közönség egy része dobogással tiltakozott.

A CATL magyarországi képviselője kifejtette, számításaik szerint a vízszükségletük 70 százalékát tudják szürkevízzel kielégíteni. Mint mondta, a legtöbb vízre a hűtőtornyok párolgásának pótlása miatt van szükség.

Már négy és fél órája tartott a közmeghallgatás, amikor valaki megkérdezte, hogyan kell értelmezni azt, hogy míg a környezethasználati tanulmányban „csak” napi 6242 köbméter vízigényről írnak, addig a biztonsági jelentésben napi 15 500 köbméter olvasható. Kelemen István, a biztonsági jelentést készítő cég képviselője erre úgy válaszolt, hogy különböző adatokat kaptak a vízigénnyel kapcsolatban, de már kijavították a hibát. „Ez egy dokumentumösszeállítási, sajnálatos tévedés volt. A módosult adatot még nem vezették át” – fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy a tervezett gyár hányadrészére vonatkoznak a dokumentumokban olvasható adatok, Papp László elmondta, a most engedélyezés előtt álló projekt a beruházás első üteme, és mivel összesen három lesz, ezért ezek a harmadára vonatkoznak.

Azokra a félelmekre, amelyek szerint a Civauqa-programból is az akkumulátorgyárat látnák el vízzel, Kincses Dániel, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) igazgatója azt felelte, a Civaqua tisztán ökológiai program, amelynek egyetlen célja a Tócó-patak revitalizálása. Mint mondta, a patak felső szakaszán végeznek munkálatokat, az akkumulátorgyár helyszínétől messze. Azt is elárulta, már megtervezték azokat a projektelemeket, amelyeket az erdőspusztai tavaknál meg fognak valósítani.

Országos népszavazás miatt nem vette fel az LMP az ajánlásgyűjtő íveket

Számos kérdező arra volt kíváncsi, miért nem írtak ki népszavazást az akkumulátorgyárról, emellett többen időnként „népszavazást!” skandálással igyekeztek nyomatékosítani a kérésüket. Ezekre eleinte senki nem reagált érdemben. Papp László a sokadik érdeklődőnek kifejtette, a városvezetés nem fog referendumot elrendelni, mert nem tartják környezetkárosítónak a beruházást. Szekeres Antal főjegyző pedig igyekezett a felelősséget elhárítani a város vezetésétől, mondván, egy párt (nem említette, de az LMP-ről van szó) helyi népszavazást kezdeményezett két kérdésben is, ugyanakkor nem vettek fel egyetlen ajánlásgyűjtő ívet sem, ezért nem tudtak a lakosok ilyen módon véleményt nyilvánítani. A közmeghallgatáson jelen lévő Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke a jegyző szavait hallva előresietett, és jelezte, hogy a megszólítás miatt reagálni szeretne. Második próbálkozásra szót kapott, majd kifejtette, azért nem vették fel az ajánlásgyűjtő íveket, mert a kormány bejelentette, hogy akkumulátorgyártó nagyhatalommá tennék Magyarországot, így más települések is veszélyben vannak, ezért országos népszavazásra van szükség az ügyben. A megjelent lakosok vastapssal fogadták a politikus szavait.

Többen kíváncsiak voltak a gyár által kibocsátott, illetve kezelt veszélyes hulladékokra. Tóth Roland környezetmérnök, a környezethasználati dokumentációt készítő Enviprog Group Kft. képviselője leszögezte, a telephelyre semmiféle hulladék nem fog beérkezni. A szakértő elmondta továbbá, a magyarországi hulladékkezelő piac már felkészült a gyárban keletkező fémhulladék kezelésére. Papp László polgármester is kijelentette, nem lehet ezen a helyen veszélyes hulladékot feldolgozni, ennek az engedélyezését nem is tervezik. Arra a kérdésre, hogy van-e jelenleg olyan uniós szabályozás, amely szerint a gyártónak kötelező ártalmatlanítania a tönkrement akkumulátorokat, a CATL képviselője azt felelte, jelenleg nincs ilyen, de folyamatban van az előkészítése, és heteken belül megjelenhet az erről szóló uniós rendelet.

Jártak-e már egyáltalán akkumulátorgyárban?

A közönség egy részében derültséget, míg másokban bosszúságot okozott, amikor egy nyugdíjas férfi felkéredzkedett a pulpitusra, majd hosszas felvezető után megkérdezte az ott helyet foglalókat, hogy ki járt már közülük akkumulátorgyárban. A döntő többség nem jelentkezett, többek között a biztonsági jelentést készítő CK-Trikolor Kft. képviselője sem.

Egy ugyancsak idős lakos elmondta, a gyár miatt egyetlen unokája sem akar Debrecenben maradni. Kifogásolta, hogy a város északnyugati határában épülő BMW-gyárat 44 aranykoronás földekre tervezték. Szerinte a kínai akkumulátorgyárat vagy Felcsúton, vagy a budai vár mellett kellene felépíteni. Papp a válaszában kifejtette, nem tölti el jó érzéssel, ha valaki nem Debrecenben képzeli el a jövőjét, szerinte egy polgármesternek ez egy személyes kudarc. Azt gondolja, teremtettek olyan körülményeket, hogy lehet életpályát kialakítani Debrecenben. Arról is beszélt, hogy a 2000-es években Debrecen önkormányzata nélkül döntöttek az autópálya nyomvonaláról, amely sok mindent meghatároz. Az érvelése szerint azért nem tudnak a város keleti oldalára, a kevésbé jó minőségű talajra ipart építeni, mert az autópálya a várostól nyugatra megy el.

A harmadik ütem azon múlik, megkapják-e az újabb földeket

Volt, aki megkérdezte, jól hallotta-e, hogy az első ütem a végleges gyár egyharmadáról szól. Tóth Roland, a környezethasználati dokumentációt készítő cég szakértője erre azt válaszolta, hogy most az első fázisról van szó, de a többinél is le fogják folytatni ugyanezt az eljárást. Arra a kérdésre, hogy ha nem tudjuk, pontosan hány fázis van még, akkor honnan lehet tudni, hogy a mostani a végleges egyharmada, Papp László polgármester azt felelte, hogy a szakértőktől származó információk alapján. A CATL képviselője ehhez még azt is hozzátette, a második ütem kapcsán annyiban könnyebb dolguk van, hogy már övék a szükséges földterület, a harmadik pedig azon múlik, hogy megkapják-e az újabb bővítéshez szükséges földeket. Arra a kérdésre, hogy pontosan hány hektár termőföldből lesz akkumulátorgyár, Papp László azt válaszolta, a jelenlegi szerződés 105 hektárról szól.

Mi lesz az ingatlanárakkal?

Többen is az ingatlanok értékének esésétől tartottak, részben a gyár közelsége, részben a városba várhatóan érkező nagy számú vendégmunkás miatt. Papp László az összegyűlteket azzal igyekezett nyugtatni, hogy az ingatlanok értéke várhatóan nem fog csökkenni, a városvezetés pedig az oktatás fejlesztésével gondoskodott arról, hogy debreceni diákokkal tudják megtölteni a gyárat. Mint mondta, a Debreceni Szakképzési Centrumnak 2015-ben még 7500 diákja volt, most pedig közelíti a 15 ezret. Azt is előrevetítette, hogy most bővítik a Mechwart és a Brassai iskolákat, így további 2000-2500 diákkal növelhetik a létszámot. Egy erre vonatkozó kérdésre a CATL képviselője elismerte: nem tud pontos számot mondani arra, milyen arányban fognak diplomásokat foglalkoztatni.

A gyár közvetlen közelében található külterületi Szepes városrész több lakója is afelől érdeklődött, pontosan meddig fog terjeszkedni a gyár, de erre Papp László rendre azt válaszolt, hogy még nincs erről szóló döntés. Volt, aki arra panaszkodott, hogy a választókerület önkormányzati képviselője, Piros Zoltán (Fidesz) nem áll szóba velük, mire a polgármester úgy reagált: „én személyesen szóba állok önnel, beszéljük meg”. Azt ígérte, elmegy Szepesre, hogy mindent megbeszéljen az ott lakókkal.

Volt, aki már találkozott olyan személlyel, aki azért vásárol fel debreceni házakat, mert munkásszállókat akar létrehozni. Azt Papp László is elismerte, hogy habár nem készülnek nagy mennyiségű külföldi munkaerő tartós letelepedésére, de számítani kell arra, hogy egyes vállalkozók a munkásszállások terén „nem fognak a szabályok betartására koncentrálni”. Szekeres Antal főjegyző ezzel kapcsolatban azt ígérte, aki illegális munkásszálást alakít ki, azt el fogják tiltani a tevékenységtől.

Civilek bevonását ígérte Papp László

A közmeghallgatáson jelen volt Tímár Zoltán (Fidesz), Mikepércs polgármestere is. Mint mondta, a község felé mutat az uralkodó szélirány, és ha szennyeződik a talajvíz, az is feléjük fog folyni. Közölte, az önkormányzatukhoz beérkezett lakossági kérdéseket továbbították a cég, a kormányhivatal és a debreceni önkormányzat vezetőjéhez is. Egyet ezek közül fel is tett: előfordulhat-e olyan üzemi katasztrófa, amely során a kijutott szennyező anyagok miatt evakuálni kell a lakosokat? Erre a katasztrófavédelem illetékese azt felelte, meg fogják vizsgálni Mikepércs veszélyeztetettségét. Tímár Zoltán Debrecen vezetését arra kérte, tartsanak közös fórumot, ahol meg tudják vitatni a felmerülő kérdéseket. Papp László elfogadta a meghívást, mint mondta, Mikepércsen is beszélhetnek hasonló körülmények között. (Korábban már tartottak egy közmeghallgatást a községben, erre nem ment el Debrecen vezetője, bár meghívták.)

Papp László a közmeghallgatáson bejelentette, a város által létrehozott, a kínai cégtől független monitoring rendszert fognak telepíteni Debrecen déli részére Mikepérccsel és a Debreceni Egyetemmel közösen. Volt, aki azt kérte, teremtsék meg a lehetőséget civilek részvételére ebben a testületben, mert a kérdező attól tartott, az alapítványba kiszervezett egyetem már nem független intézmény. A polgármester a válaszában azt ígérte, ha a közbizalom növeléséhez ez szükséges, akkor engedik a civil szervezetek csatlakozását is.

Az egyik kérdező arra volt kíváncsi, van-e lehetőség civil szakértőként bekerülni az engedélyezési folyamatokba, ellenőrizni, hogy a dokumentációk mennyire felelnek a szakmai kritériumoknak. Kelemen István, a CK-Trikolor Kft. szakértője erre azt válaszolta, úgy tudja, ebben az eljárásban nincs más lehetőség, mint az észrevételt eljuttatni az önkormányzathoz, többek között itt, a közmeghallgatáson.

Papp László erre reagálva azt kérte, fontolják meg a lehetőségét, hogy konzultálnak egy civil szakértői körrel, hogy ezáltal erősítsék a közös gondolkodást és a közbizalmat. Az egyébként az egész ülésen gúnyos tapsot és közbekiabálásokat kapó debreceni polgármestert e hozzászólásáért tapssal jutalmazták.

A gödi aktivista szerint hazugság, hogy leállítják majd a gyárat szabálytalanság esetén

Dede Tamás, a Párbeszéd Hajdú-Bihar megyei elnöke Papp László szemére vetette, hogy a lakosság láthatóan nem támogatja az akkumulátorgyárat. A polgármestertől azt kérdezte, tudja-e a város és a kormány garantálni, hogy amennyiben a CATL megsérti a katasztrófavédelmi előírásokat, akkor nemcsak pénzbüntetést kap a kínai cég, hanem le is állítják a gyárat. Pintér Antal Tamás tűzoltóezredes erre azzal reagált, hogy a tevékenységtől való eltiltás egy rendelkezésükre álló jogi eszköz. Dede újabb kérdésére a polgármester is igennel válaszolt.

Bodnár Zsuzsát, az Átlátszó újságíróját, a gödi Samsung-gyárral szemben a helyi lakosság érdekeiért küzdő Göd-ÉRT Egyesület elnökét már a bemutatkozása után megtapsolták a jelenlévők. Papp Lászlótól azt kérdezte, mire alapozza, hogy nem lesz környezetszennyező a debreceni gyár, és miért kéri a pártokat és a lakosokat, hogy bízzanak a hatóságokban. Mint mondta, a gödi gyár környezetszennyező. A civil aktivista szerint hazugság, hogy leállítják a gyárat a katasztrófavédelmi szabályok megszegésekor, ugyanis Gödön sem állították le, amikor ilyen esetek történtek. Szerinte elképzelhető ugyan, hogy itt egy más típusú gyár épül, de ők már évek óta nem alszanak a zajtól, és veszélyben élnek. Azt jósolta, a CATL a gödi Samsunghoz hasonlóan a működés során már bármit elkövethet, maximálisan néhány millió forintos büntetést fog kapni a sokmilliárdos bevétel mellett. Papp László erre úgy reagált, hogy ő bízik a hatóságokban. Szerinte az egész életünket jelentősen meghatározza a hatóságokba vetett bizalom. Tóth Roland környezetmérnök ezt azzal egészítette ki, hogy Gödön nagyon közel vannak a lakóépületek, itt pedig több mint 1 kilométerre van a legközelebbi ház. Ezt a mondatát nagy felhördülés követte.

El lehet oltani az akkumulátortüzet

Mándi László, a Momentum debreceni önkormányzati képviselőjének kérdésére Pintér Antal Tamás katasztrófavédelmi igazgató elmondta, a CATL gyárába sok automatikus tűzjelzőt és oltóberendezést fognak telepíteni, az üzemeltetővel pedig már tárgyalnak egy létesítménytűzoltóság létrehozásáról, amely segítségével szükség esetén azonnal be tudnak avatkozni. Egy másik érdeklődő felvetésére a tűzoltóparancsnok kijelentette, nem igaz, hogy az akkumulátortüzet nem lehet eloltani, ők is találkoztak már ilyen esetekkel, ezért nem lesz olyan veszély, amelyet a tűzoltóság ne tudna kezelni.

Papp László egy kérdésre kifejtette, szerinte a várható adóbevételek miatt is egyértelműek a CATL-gyár várható gazdasági hasznai, és sehol nincs olyan felvetés napirenden, amely szerint Debrecen önkormányzatát a kormány megfosztaná az iparűzési adótól.

A közmeghallgatás szünet nélkül hat óra hosszúra nyúlt, 22 óra 15 perc előtt nem sokkal ért véget. A következő hivatalos közmeghallgatás, amelyet a kínai akkumulátorgyár miatt tartanak, január 20-án délelőtt 10 órától lesz a debreceni Család- és Gyermekjóléti Központ Thomas Mann utca 2/a. szám alatti épületében.

Fotók és videók: Budai Péter, Lia, Miklovicz-Nyikos Mónika, Polgár Tóth Tamás, SM

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!

Ez a cikk a „Szabad oldal” kezdeményezés részeként jelent meg, együttműködésben a Szabad Európával.