Április 3-án együttműködési megállapodást írt alá Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora és Papp László (Fidesz), a város polgármestere, amelyben döntöttek egy környezeti monitoringrendszer közös felállításáról. A projektet a debreceni városvezetés már hónapokkal korábban bejelentette, amikor óriási lakossági felháborodás alakult ki a település déli gazdasági övezetébe tervezett akkumulátorgyárral kapcsolatban. Ehhez képest a dokumentumban egy szóval sem szerepel sem a déli ipari park, sem az akkugyár, sem a beruházó kínai CATL cég.

Mindezt onnan tudjuk, hogy az Átlátszó rendszerén keresztül közérdekű adatigényléssel kértük ki a megállapodás szövegét. Arra is kíváncsiak voltunk, pontosan mely szervezetek és személyek vesznek részt a monitoringrendszer kialakításában. Szekeres Antal, a város főjegyzője április 18-án arról tájékoztatta a Debreciner munkatársát, hogy ezt az önkormányzat és az egyetem a katasztrófavédelemmel, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatallal, valamint a Future of Debrecen „mozgalommal” (a városháza által gründolt és támogatott egyesülettel) szoros együttműködésben alakítja ki és üzemelteti.

Civilek részvételi lehetőségét ígérték

Egy másik, a Debreceni Egyetemnek küldött adatigénylésünkre kapott válaszból derült ki, hogy ez a lista nem feltétlenül végleges. „Az együttműködési szerződésben foglalt feladatok megvalósítása során más közreműködők bevonására is sor kerülhet” – írta Mészáros József, a Rektori-Kancellári Kabinet kabinetfőnök főigazgatója. Papp László polgármester az első debreceni közmeghallgatáson azt ígérte, civileknek is lehetőséget adnak becsatlakozni a monitorozó munkába. Érdemes megjegyezni, hogy a jelek szerint a folyamatból egyelőre kimaradt a gyár közvetlen közelében található Mikepércs önkormányzata.

Az együttműködési megállapodás szerint a felek a környezet megóvása érdekében egy folyamatosan és hosszú távon működő környezetvédelmi monitoringrendszert hoznak létre, ennek érdekében pedig kidolgoznak egy komplex adatgyűjtési és kiértékelési folyamatot. Az együttműködés feladata lesz a debreceniek folyamatos tájékoztatása is. A monitoringrendszer működtetése túlmutat Debrecen határain, a szöveg szerint alkalmas lesz a város és a régió biodiverzitásának megőrzésére és növelésére.

Műszerekkel és fizikai mintavétellel fogják figyelni a felszíni és a felszín alatti vizeket, a talajt és a termőföldet, valamint a levegőt. Az adatokat pedig akkreditált laboratórium fogja hitelesíteni.

A levegőt, a vizet, a talajt, valamint a növény- és állatfajokat is vizsgálnák

A tervek szerint levegőminőség-figyelő szenzorhálózatot építenek ki és működtetnek, amely alkalmas a valós idejű monitorozásra és adatelérésre, továbbá nyomon követik a szállóporterhelés csökkentése érdekében indult beavatkozások hatásait.

Kiépítenek és működtetnek egy talajvízminőség-figyelő kutakból álló monitorozó hálózatot is, ezzel vizsgálják a felszíni és a felszín alatti vizek minőségét. Rendszeres mérésekkel monitorozzák a vízkémiai paramétereket és a biológiai elemeket, ellenőrzik a határértékek betartását. Nyomon követik továbbá a vízpótlást és vízvisszatartást szolgáló városi és környékbeli beavatkozások (például a Civauqa-program) hatásait.

„Egészséges város nem létezhet jó minőségű élelmiszer nélkül” – olvasható az anyagban. Azt ígérik, egy talajvédelmi monitorozó hálózatot alakítanak ki és üzemeltetnek, azonosítják és nyomon követik a szél és a víz általi eróziónak kitett területeket, valamint javaslatot tesznek a talaj és a termőföld védelmét biztosító ökoszisztéma-szolgáltatások védelmére. Folyamatosan vizsgálják továbbá a talajt és a termőföldet a szennyeződések megelőzése érdekében. Azt is írják, elősegítik a talajok biológiai sokféleségének és a szervesanyagtartalom megtartását.

Az együttműködési megállapodás szerint monitorozzák a „természeti értéket jelentő” fajok és élőhelyek, valamint a magas indikátor-értékkel rendelkező növény- és állatfajok állományaiban bekövetkezett változásokat. Az észak-alföldi régió általános természeti helyzetének nyomon követése érdekében pedig egy regionális monitorozó rendszert építenek ki és működtetnek „a már folyamatban levő és az új kihívások által diktált monitorozási tevékenységek” hatékony integrálásával.

Határidőkről és pénzről még nincs szó

„A Debreceni Egyetem tudásbázisára építve, a nemzetközi elismertségű professzorok tudományos munkájával egy még zöldebb, még élhetőbb Debrecent fogunk kialakítani. Ebben a célkitűzésben a debreceni polgárok számíthatnak a város és az egyetem vezetésére, a város vezetése partnerként számít a debreceni polgárokra” – olvasható a megállapodás szövegének végén.

A monitoringrendszer felállítására és működtetésére vonatkozó határidőket és a finanszírozással kapcsolatos információkat az együttműködési megállapodás nem tartalmaz.