A magyarországi közélet egyik legforróbb közéleti témáját szolgáltatta az elmúlt hónapokban, hogy a kormány eladta volna a budapesti Rákosrendező pályaudvart és környékét annak az arab befektetőnek, akinek a cége a világ jelenlegi legmagasabb épületét, a dubaji Burdzs Kalifát is építette. A projekt kritikusai attól tartottak, hogy akár 500 méteres felhőkarcoló is épülhet a területen, amely így tönkretenné Budapest nemzetközi hírű városképét. A kormány már a szerződést is megkötötte az Eagle Hills ingatlanfejlesztővel, a főváros azonban érvényesítette a Budapesti Közművek Zrt. (BKM Zrt.) elővásárlási jogát, így a felhőkarcolók építése helyett a városvezetés elvileg lehetőséget kapott a saját fejlesztési elképzeléseinek megvalósítására.

Az ügy a Fidesz által sokszor alternatív fővárosnak titulált Debrecenben sem maradt visszhang nélkül. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a CATL-akkumulátorgyárat és a BMW-gyárat is építő, török hátterű Synergy Construction Hungary Kft. ajánlatot tett a Nagyállomás 99 évre történő hasznosítására. A Szikra Mozgalom az ügyben demonstrációt tartott, ahol Dombi Mihály szervező arról beszélt, a „Rákosdubaj”, az akkugyárak és a Nagyállomás eladása egyaránt arról szól, hogy a Fidesz „néhány milliárdos embernek juttatott tőkéből hogyan tud a saját zsebébe kikanyarítani”.

Arab befektetők, ide jöjjetek!

Mindezen előzmények után jött Nagy Sándor, Debrecen egyik fideszes önkormányzati képviselője, aki február 13-án kiírta a Facebook-oldalára: „Ha Budapestnek nem kell Dubai, jöhet az üzleti világ Debrecenbe! Legyen Debrecen üzleti szempontból is reális alternatívája Budapestnek!”.  A politikus szerint itt minden adott a beruházáshoz: van terület, infrastruktúra, autópályák, nemzetközi repülőtér, kiváló nemzetközi oktatás és az ország egyik legnépszerűbb, legnagyobb, legszebb egyeteme. A képviselő megjegyezte, Debrecen lassan minden évben ott van a világ 10 leginkább befektetésre ajánlott kis- és középvárosai között. „Nemzetközi nagyvállalatok, messzeföldön híres termálvizes fürdők, kiváló konyha, barátságos, vendégszerető emberek, fejlődés iránt elkötelezett, vállalkozásbarát önkormányzat, befogadó, élhető és biztonságos környezet” – reklámozza a várost a politikus.

Nagy képviselő másnap reggel néhány ponton módosított az előző napi bejegyzésén, de a változtatások célja nem tűnik egyértelműnek. Az invitálást határozottabbá tette, ugyanis „jöhet az üzleti világ” helyett jelenleg a „jöjjön az üzleti világ” felszólítás szerepel, beleírta ugyanakkor azt is, hogy az elképzelés minden alapot nélkülöz, miközben azért megjegyezte, hogy vannak „a fejlesztés mellett érvelők”.

Talán egy lift is lesz a vasútállomáson

A bejegyzésre cikkünk írásakor már 200 hozzászólás érkezett, számos támogató komment mellett néhányan arra hívják fel a figyelmet, hogy a város adottságai nem alkalmasak egy ilyen projekt befogadására. „Csak a levegő és a víz hiányzik, de majd valahogyan megoldják! Akkor talán lesz egy lift is a vasútállomáson” – írja például egy hozzászóló.

A Demosz – A szövetség Debrecenért nevű, nemrég alakult politikai szervezet a közösségi oldalán hosszasan foglalkozik Nagy Sándor felvetésével. „Debrecennek nem luxus kirakatvárosként kell működnie, hanem egy közösség otthonaként. Egy olyan otthonként, ahol a fejlődés nem azt jelenti, hogy a helyiek kiszorulnak, hanem azt, hogy ők maguk alakítják a város jövőjét” – írják.

Kurvapecérezéstől a hun-magyar rokonságig

Nagy Sándor Facebook-oldalára az elmúlt években többször is országos figyelem vetült. 2019-ben, Borkai Zsolt szexbotránya idején megjelent egy poszt a felületen, miszerint az akkor még fideszes győri polgármester „kurvapecér”, de legalább nem hazaáruló. Erről később úgy nyilatkozott Nagy, hogy valakik feltörték az oldalát. 2020-ban a követőinek véletlenül egy olyan petíció aláírását javasolta, amely kiállt a Dúró Dóra (Mi Hazánk) által ledarált Meseország mindenkié című könyv mellett, pedig Nagy a posztja szerint éppen a könyv elleni aláírásra próbálta rávenni őket. A fideszes képviselő 2022-ben kicenzúrázta a „marihuána” szót egy Tankcsapda-szám szövegéből, tavaly áprilisban pedig azzal szerzett ismét kétes hírnevet, hogy 74-szer módosította a hun-magyar rokonságról szóló bejegyzését.

Nagy egyébként csak a közösségi médiában ilyen aktív, egyike annak a négy debreceni önkormányzati képviselőnek, akik egyszer sem szólaltak meg a város közgyűlésében a 2019 és 2024 közötti ciklus során.