Hosszú ideje 2024-ben fordult elő először, hogy a városvezetéshez tartozó politikusok aktívabban vettek részt a vitákban, mint az ellenzéki sorokban ülők, és új fejlemény, hogy megérkeztek a fideszes „némák” ellenzéki társai is. Ismét Madarasi István, az MSZP politikusa lett a legtöbbször megszólaló képviselő, a módosító indítványokat tekintve hármas holtverseny alakult ki, és újfent csak egyetlen képviselői előterjesztést rögzítettek a jegyzőkönyvek, az is a városvezetéshez kötődik.
Négy fideszes képviselő öt évet töltött Debrecen közgyűlésében anélkül, hogy megszólalt volna
A napokban már közzétettük a hajdú-bihari kötődésű országgyűlési képviselők 2024-es parlamenti teljesítményéről készített elemzésünket. 2020-hoz, 2021-hez, 2022-höz és 2023-hoz hasonlóan szigorúan objektív szempontok mentén ismét elemeztük Debrecen képviselő-testületének egyévi munkáját is, méghozzá a mennyiséget illetően.

Több ezer oldalt tanulmányoztunk át
A kapott eredmények ismertetése előtt le kell szögeznünk, hogy sajnos néhány pontatlanság óhatatlanul előfordulhat az információk között. Ennek az az oka, hogy Debrecen önkormányzatának hivatalos honlapján továbbra sincs olyan statisztika, amely a parlamenti képviselőkhöz hasonlóan mutatná, mely önkormányzati képviselő hány alkalommal szólalt fel, hány előterjesztése és hány módosító indítványa volt – mi pedig éppen ezekre az adatokra voltunk kíváncsiak.
Ráadásul a közgyűlésekről készített jegyzőkönyveket is olyan formában teszi elérhetővé a debreceni önkormányzat, hogy azokban nem lehet keresést lefuttatni. Éppen ezért az elemzéshez szükséges adatbázist nekünk kellett összeállítani tizenkét közgyűlésről készült, több ezer oldalnyi jegyzőkönyv átlapozgatásával. A fentiek miatt cikkünkben elsősorban az üléseken megfigyelhető tendenciákra szeretnénk rámutatni.

A közgyűlésben a legnagyobb aktivitás egyértelműen Papp László (Fidesz) polgármester nevéhez fűződik, ez azonban alapvetően a városvezetői és levezető elnöki pozíciójából adódik, ezért úgy döntöttünk, hogy az ő közgyűlési teljesítményét nem, csak a 32 (a fideszes Türk László 2023-as lemondása miatt az év nagy részében 31) képviselőét vizsgáljuk. A jegyzőkönyvekben feltüntetett, képviselőktől származó összes megszólalást számoltuk, tehát az ügyrendi és az előterjesztésekhez kapcsolódó kérdéseket és hozzászólásokat, valamint a bizottsági vélemények és a frakcióálláspontok ismertetéseit is.
A frakcióvezető ismét a dobogón
A fent részletezett módszertan alapján a Fidesz 145 megszólalásig jutott 2024-ben. Ez a Debreciner fennállása óta a naptári éveket tekintve rekordnak számít, a párt eddigi legjobb teljesítményét ugyanis 2023-ban érte el 128 megszólalással.

A legtöbb alkalommal Papp Viktor frakcióvezető ragadott szót, pozíciójából adódóan többnyire a Fidesz-frakció álláspontját ismertette az egyes előterjesztésekről. 31 megszólalásával Papp a teljes közgyűlésben 2023-hoz hasonlóan ismét a dobogó második fokára ért fel. A fideszes politikusok között a második legtöbbször, 22 alkalommal Komolay Szabolcs, a kulturális és oktatási bizottság elnöke szólalt meg, aki szinte mindig az általa vezetett bizottság véleményét közölte. Az elmúlt években az akkumulátorgyárak, a Civaqua-program és a nyári hőhullámok miatt Debrecenben előtérbe kerültek a környezettel kapcsolatos ügyek, ezért nem meglepő, hogy 21-szer szólt hozzá a vitákhoz Balázs Ákos környezetvédelemért felelős alpolgármester, aki így a harmadik helyre fért oda.
Kevésbé lehet büszke a Fidesz arra, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan most is számos képviselőjük maradt az év egészében néma. Egyetlen megszólalást sem találtunk Barcza Dániel, Bordásné Gyuris Katalin, Dankuné Nagy Gyöngyi, Fodor Levente, Juráskó Róbert, Korbeák György, Nagy Sándor, Sánta János, Szilágyi Edina és Szűcs Sándor képviselőktől. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy 2024-ben önkormányzati választást tartottak Magyarországon, ám az újonnan megválasztott képviselőknek (a fentiek közül Barcza, Dankuné, Juráskó, Sánta és Szűcs is ilyen) még így is négy közgyűlésen lett volna lehetőségük megszólalni.
Némasági fogadalmat tettek?
Még súlyosabb, hogy négy fideszes politikus a teljes 2019-től 2024-ig tartó önkormányzati ciklus alatt nem szólalt meg a közgyűlésben. Ők Bordásné Gyuris Katalin (Egyetemváros), Korbeák György (Újkert), Nagy Sándor (belváros, Dobozi-lakótelep, Fényes udvar) és Szilágyi Edina (Csapókert). Közülük Bordásnét a Fidesz nem indította a 2024-es választáson, és csak ebben a ciklusban volt képviselő, ezért róla kijelenthető, hogy teljes közgyűlési pályafutását megszólalás nélkül abszolválta. A többieknek újabb öt évük van arra, hogy pótolják eddigi elmaradásukat.

Bordásné képviselői aktivitásáról sokat elárul az is, hogy Debrecen önkormányzati médiája, a fideszes politikusok szinte minden szerepvállalásáról tudósító Dehir.hu a képviselő megválasztása óta egyetlen olyan cikket sem publikált, amelyben címkeként használta volna a politikus nevét. Habár Bordásné a közgyűlési munka során nem is hallatta a hangját, a Debrecinernek 2024-ben sikerült szóra bírnia, ahogy ez az alábbi videóban látható:
2024-ben a Fidesz egyik képviselője sem nyújtott be módosító indítványt, előterjesztése pedig csak Barcsa Lajos gazdasági ügyekért felelős alpolgármesternek volt, decemberben.

Elcsendesültek az ellenzéki széksorok
Miközben a Fidesz számára a megszólalások terén az eddigi legaktívabb évet hozta 2024, addig az ellenzéki székeken ülők mélypontra kerültek tavaly. 2019 óta most fordult elő ugyanis először, hogy a kilenc nem fideszes képviselő kevesebbszer hallatta a hangját, mint a Fidesz politikusai. Habár előbbiek jóval kevesebben vannak, mivel elvileg feladatuk lenne a városvezetés ellenőrzése és számonkérése, valamint a vitákban lehetőségük van a saját ellenjavaslataik bemutatására, nehezen magyarázható ez a mértékű passzivitás. A 2023-as 160-ról 122-re esett vissza az ellenzékben ülők megszólalásainak száma.

A legaktívabban megszólaló képviselő az elmúlt évekhez hasonlóan most is Madarasi István (MSZP, októbertől pedig Összefogás a Cívisvárosért) volt. Idén 33 alkalommal nyilvánult meg a közgyűlésen. Tőle alig maradt le Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum), aki október óta az egyesületét frakcióvezető minőségében is képviseli a testületben. 31 megszólalásával a teljes közgyűlési dobogó második fokára lépett fel, a fideszes Papp Viktorral holtversenyben. A harmadik legtöbbször, 25 alkalommal Mándi László (Momentum, októbertől pedig Összefogás a Cívisvárosért) szólalt meg a közgyűlés nem fideszes oldaláról. Ebből egyébként 10-et egyetlen ülésen hozott össze, novemberben. A 2024-es önkormányzati választáson Gondola és Mándi is megmérette magát polgármesterjelöltként. Előbbi 22,8, utóbbi 19,96 százalékot szerzett.

A fideszes „némák” egyeduralma után 2024-ben a debreceni közvélemény megismerhette a nem fideszes némák jelenségét is: négy, ellenzékben ülő politikus is csendben maradt. Ők Badár Gyöngyi (Civil Fórum), Hunyadi Máté (Mi Hazánk), Káposznyák István (Szolidaritás) és Kőszeghy Csanád Ábel (független). Közülük Badár és Hunyadi csak októberben kezdte meg képviselői munkáját, Káposznyák és Kőszeghy pedig szeptember végén fejezte be, ők ugyanis nem indultak a júniusi önkormányzati választáson.
Az ellenzéki sorokban 2024-ben hat szervezet képviseltette magát. A megszólalások alapján az alábbi sorrend alakult ki közöttük:
- Civil Fórum 37
- MSZP 33
- Momentum 29
- DK 18
- Mi Hazánk 5
- Szolidaritás 0
Érdemes még megemlíteni továbbá, hogy Lukács Zsolt, az MSZP országos választmányi tagja állampolgári jogán három alkalommal is hozzászólt a közgyűlési vitához.

Módosítókkal már próbálkoztak, előterjesztésekkel továbbra sem
A nem fideszes képviselők teljesítménye kapcsán mindenképp előrelépésként említhető, hogy 2024-ben 6 módosító indítványt nyújtottak be, egy évvel korábban ugyanis egyetlen ilyen indítványt sem tudtak felmutatni. Ellenzéki előterjesztést azonban ismét nem tárgyalt a közgyűlés. 2019 óta ilyen csak kétszer fordult elő: 2020-ban a DK, 2021-ben pedig a Momentum egy-egy javaslatát támogatta a testület, a Fidesz-frakció módosítójával.
A debreceni közgyűlés legjei 2024-ből
Legtöbb megszólalás: Madarasi István (MSZP) – 33.
Legtöbb módosító indítvány: Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum), Faragó Lajos (DK) és Vaszkó Imre (DK) – 3-3.
Legtöbb előterjesztés: Barcsa Lajos (Fidesz) – 1.