Szeptember 7-én több mint három és fél év elteltével tartottak Debrecenben olyan valódi, tehát az érintettek személyes megjelenésével járó közmeghallgatást, amelynek a témája valamilyen akkumulátoripari beruházás volt. Jelen esetben az EcoPro-katódgyár egységes környezethasználati engedélyének módosítása volt a téma, amelyet a dél-koreai cég azért kezdeményezett, mert az eddig előállított nikkel-kobalt-alumínium (NCA) mellett a jövőben nikkel-kobalt-mangán (NCM) katódaktív anyagot is gyártanának.

Az eseményen körülbelül 200-250-en vettek részt, jóval kevesebben, mint amennyien a CATL-akkumulátorgyár 2023-as közmeghallgatásain voltak ott, de nagyságrendekkel többen, mint 2022-ben az EcoPro legutóbbi személyes közmeghallgatásán, amelyre alig néhány lakos volt kíváncsi – vélhetően annak elégtelen kommunikációja miatt.

Ahogy arról a Debreciner még a rendezvény közben beszámolt, a közmeghallgatás már az első órában botrányba fulladt, elsősorban a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal nyilvánosságot korlátozni szándékozó lépései miatt. A feszült légkör végig megmaradt, amit csak tovább táplált, hogy a cég és a hatóság képviselői számos lakossági kérdésre nem voltak hajlandók élőben válaszolni, arra hivatkozva, hogy szerintük a felvetés nem érinti a közmeghallgatás témáját.

Többnyire kikerülték a válaszadást

Habár a közmeghallgatás eleve 15 perc csúszással kezdődött, majd elsőként a cég környezetvédelmi megbízottja és a hatástanulmányt készítő egyik szakértő kapott lehetőséget a prezentációik bemutatására, még ezt követően, a meghirdetett kezdés után közel egy órával sem kérdezhettek a lakosok, mivel Vojtkó Ferenc moderátor, a fideszes vezetésű önkormányzat tulajdonában lévő Médiacentrum Debrecen munkatársa ekkor elkezdte felolvasni azokat a felvetéseket, amelyeket előzetesen e-mailben küldtek el a kormányhivatalnak.

Az egyik írásbeli kérdező arra volt kíváncsi, hogyan veszik figyelembe a hét (valójában már nyolc) akkumulátoripari üzem összesített környezeti terhelését. Pozsonyi Attila, a kormányhivatal környezetvédelmi osztályvezetője erre úgy felelt, a kibocsátási határértékeket pontforrásonként kell megállapítani. Úgy fogalmazott, annak érdekében, hogy a gyárak összesített kibocsátása ne haladja meg az egészségügyi határt, a hatóság a jogszabályban szereplő értékeknél sokkal szigorúbbakat szabott meg a cégek számára.

Pozsonyi hangsúlyozta, ha valahol határértékek átlépését észlelik, akkor minden esetben eljárást indítanak, ami bírsággal és kötelezéssel ér véget, de volt olyan gyár, amelynek már többször felfüggesztették az engedélyét.

Többször is előfordult, hogy a beküldött kérdésekre csak részben, vagy kitérően reagáltak a válaszadók. Például akkor, amikor arról érdeklődött valaki, hogy a tervezik-e automatikusan nyilvánosságra hozni a gyár működése kapcsán végeztetett környezeti mérések eredményeit. Ekkor Horváth Attila, a háttértanulmányt készítő környezetvédelmi szakértők egyike úgy szólalt meg, hogy erre a kérdésre egyáltalán nem adott választ, csak arról beszélt, hogy a mérési eredményekben meg lehet bízni. Itt és a hasonló eseteknél Vojtkó Ferenc rendre elmulasztotta felhívni a figyelmet arra, hogy nem válaszoltak a kérdésre, ehelyett azonnal ugrott a következő témára.

Volt, aki azt tudakolta, ha öt év múlva bebizonyosodik, hogy az EcoPro károsította a környezetet, milyen garanciák védik a lakosokat. Erre Mika Szabolcs, az EcoPro környezetvédelmi megbízottja úgy felelte, ha bizonyosan a katódgyár okozta a szennyezést, akkor vállalják a felelősséget. Egy másik kérdésre adott válaszból az is kiderült, hogy a cég környezetvédelmi biztosításának kártalanítási limitjét a korábbi évi 10 millió forintról idén nyáron évi 250 millió forintra emelték. A hallgatóságból többen ezt is kevesellték.

Önmaga paródiája lett a közmeghallgatás

A megjelent polgárok felháborodását fokozta, amikor több mint egy órával a meghirdetett kezdés után lehetőséget kapott a kérdezésre az első lakos. Arra volt kíváncsi, milyen katódanyag szóródott ki az EcoPro-nál májusban történt balesetnél, mi okozta a hibát, és került-e szennyező anyag a talajvízbe vagy a levegőbe. Ahelyett, hogy valaki érdemben válaszolt volna a felvetésre, a cég képviselője annyival intézte el a kérdéseket, hogy azok nem tartoznak a közmeghallgatás tárgyához, ezért küldje el a kérdező az előzetesen közzétett e-mail címre, és majd 30 napon belül válaszolnak. „Nekem ne e-mail címezzen, mert kurvára nem érdekel az e-mail cím” – reagálta dühösen a nő, aki követelte, hogy most mondják el, mi történt májusban a gyárban. Azt is kifogásolta, hogy kivezettetéssel fenyegetik és fegyelmezik a lakosokat.

Egy másik hozzászóló szerint a közmeghallgatás önmaga paródiájává vált azzal, hogy az odaküldött menedzserek és szakértők 90 százalékban azt válaszolják, hogy a kérdés nem releváns, és hogy 30 napon belül válaszolnak. Sérelmezte továbbá, hogy nincsenek ott az eseményen azok, akiktől elvárható lenne. „Ha a házamban rendeznek egy ünnepséget, akkor azon én jelen vagyok. Ezt javasolnám Debrecen város polgármesterének is” – üzente a fideszes Papp Lászlónak, aki nem vett részt a közmeghallgatáson. A férfi ezután megkérdezte, mi lesz azokkal, akiket megbetegítenek az üzemek. A katódgyár képviselője erre is csak azt felelte, ez nem az eljárás része – ezt fújolás és kiabálás követte a hallgatóság soraiból. Egy indulatos nő rögtön utána azt követelte a hozzászólásában, vigyék vissza a gyárat oda, ahonnan hozták. A felvetésére semmit sem reagáltak, a moderátor továbbadta a szót.

Felszólalt Herpergel Róbert is, aki 2019-ig a Jobbik színeiben volt önkormányzati képviselő Debrecenben. Arról beszélt, a Fidesz hozta a város nyakára az akkugyárakat, a Tisza pedig úgy néz ki, itt hagyja azokat. Szerinte az EcoPro elveszi a vizünket, az energiánkat, és megbetegíti a lakosságot. Szolidaritását fejezte ki azok felé, akik Szepesen és máshol, a gyárak közelében laknak. Ennél a pontnál, bő két perc után a rendezők lehalkították a mikrofonját, ezért nem tudta befejezni a mondandóját. Mika Szabolcs, a cég képviselője erre azt reagálta, az EcoPro-nál nem történt semmilyen környezetszennyezés, és a továbbiakban is azért dolgoznak, hogy biztonságosan tudjanak üzemelni.

Nem voltak felkészülve arra, hogy megjelenhet a hatóság a gyárnál

Kosztonyák Katalin, akinek az elmúlt években számos véleménycikke jelent meg a Debrecinerben, a hozzászólásában azt kifogásolta, hogy a cég nem úgy kérte meg az eredeti engedélyét, hogy az mindenre kiterjedjen, hanem utólag akarnak tevékenységeket hozzáadni, amikor már birtokon belül vannak. Kiemelte, egyből be kellett volna zárni az EcoPro-t, amikor nem engedték be a gyár területére a hatóság ellenőreit. „Nálunk a telephelyen szigorú biztonsági és security elvárások vannak, sajnos abban az időben nem voltunk felkészülve arra, hogy a hatóság megjelenhet” – válaszolt a katódgyár képviselője, mire a hallgatóság hangos nevetésben tört ki. Mike Szabolcs hozzátette, a hatóság az ominózus esetnél végül el tudta végezni a vizsgálatot, mert beengedték az ellenőröket. Pozsonyi Attila, a kormányhivatal környezetvédelmi osztályvezetője később az ügy kapcsán elmondta, „a portán volt egy kis fennakadás”, de mire a hatóság felhívta a rendőrséget, megoldódott a helyzet.

Kozma Éva, az akkumulátoripari beruházásokat kezdettől fogva ellenző Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel annak idején nem készült az iparági stratégiát megalapozó, hatályos környezeti vizsgálat, a városnak pedig nem volt hatályos települési környezetvédelmi programja, ezért a hatóságok és a városvezetés az EcoPro első engedélyezésénél nem tudhatták, hogy Debrecen alkalmas-e arra, hogy idejöjjön ez a beruházás. Azt is kifogásolta, hogy az érintett lakosokat nem értesítették megfelelően a kiemelten veszélyes üzemről, ezzel pedig az aarhusi egyezményt is megsértették.

Kozma Éva amellett érvelt, hogy a jelenleg folyó eljárás teljesen jogszerűtlen, mivel már az alapengedélyt is számos jogszabályt megszegve adták ki. Közölte továbbá, az EcoPro a hatósági dokumentumok szerint eddig nem az előírásoknak megfelelően üzemelt, és így akarnak most olyan tevékenységet engedélyezni számukra, ami az eddiginél nagyobb egészségügyi kockázatokkal járna. „Ezért szerintünk nem az az első kérdés, hogy milyen feltételekkel módosítják az EcoPro engedélyét, hanem az, hogy egyáltalán a jelenlegi engedély maradhat-e” – hívta fel a figyelmet. Mint mondta, ennek hatósági mérlegelését jogszabály is előírja. Közölte, az álláspontjuk szerint most az EcoPro engedélyének felülvizsgálatáról és visszavonásáról kell beszélni.

Pozsonyi Attila a válaszában arról beszélt, hogy valóban nem volt akkuipari stratégiája Magyarországnak, ezért nem is volt mit társadalmasítani úgy, ahogy aarhusi egyezmény előírja. Közölte, az aarhusi egyezmény azáltal érvényesült az alapengedélyre vonatkozó eljáráskor, hogy annak elindulásakor közleményt tettek közzé, nyilvános volt az eljárás, közmeghallgatást hirdettek a jogszabályoknak megfelelően, az engedélyezést kizáró ok pedig nem merült fel. Elismerte, volt példa arra, hogy az EcoPro nem tartotta be az alapengedélyben foglaltakat, emiatt indítottak velük szemben eljárást.

Nem tudnak aludni a szepesiek a zaj miatt

Egy szepesi lakos amiatt panaszkodott, mert az EcoPro a tervek szerint emelné a zajhatást, miközben ők már most sem tudnak aludni a gyár zaja miatt. Mint mondta, eközben a déli gazdasági övezetben működő cégek csak egymásra mutogatnak. A katódgyár képviselője a zaj kapcsán azt mondta, zajcsökkentő intézkedéseket hajtottak végre, a nagy hanghatással járó kifúvatás pedig már megszűnt. Állította, hogy a mérések szerint az EcoPro zajkibocsátása az éjjeli órákban is megfelelő.

A szepesi lakosok később telefonon lejátszottak egy hangfelvételt a zajról, amit az EcoPro üzemének tulajdonítanak. A cég képviselője azt reagálta, ilyen zaj tőlük nem jön, de elkérte az időpontokat, és azt ígérte, utánajárnak az ügynek.

Apáti István (Mi Hazánk) országgyűlési képviselő is megjelent a közmeghallgatáson. Arról beszélt, kezdettől fogva szembenállnak a kínai és koreai gyarmatosítással. Emlékeztetett, ők annak idején helyi népszavazást kezdeményeztek az üzemekről, amelyet ha nem söpört volna le a Fidesz, akkor nem tudtak volna megépülni ezek a gyárak. Szerinte nemcsak Papp László polgármester, hanem Tárkányi Zsolt és Tompa Enikő debreceni tiszás országgyűlési képviselők is elbújtak, hiszen ők sem jelentek meg az eseményen. Apáti közölte, ha megkapják a felhatalmazást, a Mi Hazánk bezáratja a már most üzemelő akkugyárakat is.

Murvai Tamás debreceni lakos kifogásolta, hogy a közmeghallgatás rendezői tiszteletlenek voltak a polgárokkal szemben, mivel megváratták őket, és ezután még csak elnézést sem kértek. Elfogadhatatlannak nevezte továbbá, hogy a hatóság és a cég képviselői nem válaszolnak a lakosság kérdéseire. „Ez nem közmeghallgatás, ez csak egy bohózat, itt valószínűleg minden le van már papírozva” – vélelmezte.

Hozzátette, ugyanúgy hibáztatja a fideszes városvezetést és a tiszás országgyűlési képviselőket is azért, mert nem mentek el az eseményre. Végül angolul üzent a cég ázsiai képviselőinek, hogy menjenek vissza a saját országukba a gyárukkal együtt.

Merről fúj a szél?

Forgács Attila, a Szikra mozgalom debreceni titkára felháborodottan jelezte a felszólalásában, hogy a hatóság közpénzből fizetett embereinek kötelessége lenne válaszolni a lakosok kérdéseire, ahogy annak a cégnek is, amely a debreceniek vizét használja és a város levegőjét szennyezi. „Mi, akik itt élünk, nap mint nap szenvedünk a dugóban az akkugyárak miatt. Azért rohadt drága itt lakni, mert az iparosítás felveri a lakások árát. Beszélnek a zajszennyezésről. Tudják önök, hogy mennyi iskola, óvoda, bölcsőde van a Tégláskertben?” – sorolta. Azt kérdezte, figyelembe vették-e a gyerekeket és ezeket az intézményeket az eljárásban. Úgy fogalmazott, a kormányhivatal, a Fidesz és az önkormányzati média állandóan hajbókol a nagytőkének. Forgácstól néhány perc után elvették a hangot, ezután kiabálva fejezte be a mondandóját.

A közmeghallgatáson felszólalt Varga Zoltán (DK) korábbi országgyűlési és egykori debreceni önkormányzati képviselő is, aki arról beszélt, a fideszes és tiszás politikusoknak a profit fontosabb az életnél, másképp már régen bezárták volna ezeket a gyárakat. Leszögezte, Debrecennek se vize, se energiája, a város fuldoklik a porban, ezért nem szabad itt akkumulátorgyárat működtetni. Hangsúlyozta, a gyárakat a kormány tudja bezárni.

Timár Zoltán (Fidesz), Mikepércs polgármestere emlékeztetett, a település önkormányzatát meg sem keresték a szomszédjukba telepített beruházással kapcsolatban, és ez ugyanígy történt a többi akkuipari beruházásnál is. Megjegyezte, a debreceni polgármesteri hivatal kétszer messzebb van a gyártól, mint a mikepércsi. Kijelentette, a mikepércsi önkormányzat nem akar ilyen gyárakat, abban bíznak, hogy a cégek hamarosan csomagolnak. Felhívta továbbá a figyelmet, hogy a szakértők által ismertetett uralkodó szélirány nem felel meg a valóságnak, amit szerinte bizonyít a déli gazdasági övezet fölötti repülőtér tájolása is.

A közmeghallgatást 20 óra után néhány perccel a hatóság lezárta, pedig még voltak olyan megjelentek, akik kérdést akartak feltenni az EcoPro-beruházás ügyében. Nekik azt javasolták, e-mailben tegyék meg az észrevételeiket.