Akkumulátor-újracsomagoló és -újraösszeszerelő üzem létesítése miatt már június 23-a óta környezeti hatásvizsgálati eljárás zajlik a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalnál. A hatóság az erről szóló hirdetményét augusztus 31-én töltötte fel a honlapjára. A tevékenységet a GreenPower Energy Debrecen Kft. nevű cég folytatná, ami a városban akkumulátort gyártó kínai CATL egyik magyarországi leányvállalata.

Az eljárás keretében a hatóság közmeghallgatást fog tartani, amelynek időpontjáról és az észrevételek megtételének módjáról csak egy későbbi közleményben adnak tájékoztatást.

Szijjártó februárban még tagadta, hogy ilyen beruházás jöhet

A beruházás közérthető összefoglalója szerint az üzemet az állami tulajdonú Inpark által felépített csarnokban rendezik be. Ez az Inpark második épülete Debrecen déli gazdasági övezetében, az elsőt a CATL bérli, itt 2024 óta végzik az akkumulátormodulok összeszerelését. Ahogy az összeszerelő üzem esetében is történt, ezúttal is úgy vágtak bele a beruházás megvalósításába, hogy a lakosságot nem tájékoztatták előzetesen arról, hogy akkuipari célokra fogják használni az épületet.

A Debreciner 2026. január 6-án írt arról, hogy az Inpark új csarnoka lehet a nyolcadik akkumulátoripari beruházás Debrecenben. A cég 2025. december 23-án egy közleményben – amelyet szerkesztőségünkhöz nem juttattak el – tudatta, hogy egy 44 ezer négyzetméteres raktárcsarnok építését kezdte meg közvetlenül a korábban átadott létesítményük mellett. Az Inpark ekkor azt közölte: a projekt célja, hogy „olyan, a legmagasabb befektetői elvárásoknak megfelelő, korszerű ipari infrastruktúrát hozzon létre, amely hosszútávon támogatja mind a térségben működő nemzetközi vállalatok, mind Debrecen gazdasági növekedését”. Azt a közlemény nem említette, hogy akkumulátoripari célokra használják majd a csarnokot, erre az előzményekből és a környéken lévő, hasonló beruházások alapján lehetett következtetni.

Az Inpark egyébként januárban a Debreciner érdeklődésére sem árulta el, hogy pontosan milyen tevékenységet folytatnak majd az épületben. „Amint fejlesztésünk eljut abba a fázisba, hogy további érdemi információt tudunk róla megosztani, tájékoztatni fogjuk a nyilvánosságot” – írták. Ennek ellenére máig nem folytattak semmilyen érdemi kommunikációt a létesítményről.

Emlékezetes, Szijjártó Péter akkori külgazdasági és külügyminiszter február 17-én egy berettyóújfalui sajtótájékoztatón – amelyen hazugságok terjesztésével vádolta szerkesztőségünket – a Debreciner kérdésére azt válaszolta: nem lesz olyan újabb akkumulátoripari beruházás Debrecenben, amelyet eddig még nem jelentettek be. „Nincsen szó arról, hogy akár Hajdú-Bihar vármegyébe, akár Vitányi képviselő úr körzetébe bármilyen akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó beruházás jöjjön” – közölte határozottan.

Évente 80-85 tonna veszélyes hulladékkal számolnak

A közérthető összefoglaló szerint a GreenPower Energy akkumulátorcellák, modulok és pakkok csomagolásának módosítását, modul- és pakkszintű szerelési műveleteket, valamint gyártósori szerszámok és szerelvények gyártását, javítását folytatja majd a csarnokban. „A technológiai folyamatok során az akkumulátorok elektrokémiai működése nem változik, és nem történik elektródagyártás, elektrolitkezelés vagy cellagyártás” – olvasható az anyagban. Hangsúlyozzák, a folyamat kizárólag fizikai és logisztikai jellegű műveleteket tartalmaz.

Az anyagból kiderül, hogy a működés során keletkező hulladékok főként csomagolóanyagokból, fémforgácsból, valamint hibás vagy selejt akkumulátorokból állnak. Az üzemelés során várhatóan évente 2000-2200 tonna nem veszélyes hulladék képződik, ennek nagy része papír-, karton-, műanyag- és fa csomagolási hulladék. A veszélyes hulladékok várható éves mennyisége 80-85 tonna, ami főleg ragasztóhulladékból, veszélyes anyaggal szennyezett csomagolási hulladékból, valamint szennyezett alkatrészekből és egyéb technológiai maradékokból áll.

Egy csatolt befogadó nyilatkozat tartalmazza, hogy a hulladékokat a debreceni székhelyű P.M.R Kereskedelmi és Ipari Szolgáltató Kft. fogja átvenni, mielőtt azok végső kezelési helyükre kerülnének. Az akkumulátorhulladékok a debreceni A.K.S.D. Kft.-hez és a budapesti székhelyű, szentesi fiókteleppel rendelkező Trenalux Hungária Kft.-hez kerülnek. Egyéb veszélyes anyagokat a SARPI Dorog Környezetvédelmi Kft. és a Hungaropec Zrt. vesz majd át.

A közérthető összefoglalóban azt is feltüntették, hogy az üzem működése jelentős teherforgalommal jár: „a számításban napi 124 nyerges szerelvény, 52 személy- és kistehergépkocsi, valamint 12 autóbusz többletforgalmat vettünk figyelembe. A többlet a nagy forgalmú főutakon (M35 autópálya, 47. és 481. sz. főút) a meglévő forgalomhoz képest mérsékelt, a telephelyet közvetlenül kiszolgáló INPARK bekötőúton és a Hermann Konseder utcán azonban arányaiban jelentős: itt a nehéz-tehergépjármű forgalom nagyságrendileg a kétszeresére nő” – írják.

Debrecenben korábban hét akkumulátoripari beruházásról lehetett tudni, az ezeket bemutató írásunkat előfizetőink ide kattintva olvashatják.