„Az ördög karácsonykor sem alszik. Megérkezett a 8. akkumulátoripari beruházás Debrecen déli ipari parkjába a GHIBLI Szállítmányozási Kft. formájában, amely az EcoPro-katódgyárral szembeni területen veszélyes anyag raktárat, divatosabb nevén logisztikai csarnokot épített” – hívta fel a közvélemény figyelmét még 2025 utolsó napjainak egyikén, december 27-én a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö).

A civilek beszámoltak arról, hogy az elmúlt hetekben mindenféle hírverés nélkül egy újabb veszélyes üzem (egy veszélyes anyagokat is tároló raktár) iparbiztonsági engedélyezési eljárása indult el. December 30-án egy „köz nélküli” közmeghallgatást is tartottak volna az ügyben, amelyen a lakosok kizárólag írásban, Ügyfélkapun és e-mailen keresztül jelezhették volna az észrevételeiket, tehették volna fel kérdéseiket. December 23-án azonban a kormányhivatal megszüntette az eljárást, ezért a lakosság személyes jelenlétének kizárásával tervezett közmeghallgatást sem tartották meg. A megszüntetés okát az erről szóló hirdetményben a hatóság nem közölte.

Kárt csökkent a kormányhivatal a civilek szerint

A Miakö szerint a megszüntetésben szerepet játszhatott, hogy az Átlátszónak éppen egy nappal korábban, december 22-én jelent meg cikke arról, hogy egy Fóton tervezett raktárépület katasztrófavédelmi engedélyét sikerrel támadta a Foton 2023 egyesület. A raktárban lítium-akkumulátorok gyártásához szükséges anyagokat akartak tárolni a Samsung SDI számára. „A raktárral egy épületben terveznek elindítani egy akkumulátor-összeszerelő üzemet és a civilek úgy gondolták, hogy a két tevékenység kihathat egymásra, melynek értékelését a hatóság elmulasztotta” – magyarázták. A másodfokon eljáró Kúria – az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyva – a fóti civileknek adott igazat, ezért az engedélyt megsemmisítette. Ezt többek között azzal indokolta, hogy a raktár nyilvános biztonsági jelentéséből hiányzott a veszélyes anyagok leltárát tartalmazó melléklet, valamint a veszélyes anyagok tulajdonságait, veszélyességi osztályait és az esetleges súlyos balesetek hatásait bemutató biztonsági adatlapok, továbbá a veszélyes anyagok ADR-besorolása (a rövidítés a veszélyes áruk nemzetközi közúti szállításáról szóló európai megállapodásra utal).

„A fóti üggyel kapcsolatos kúriai döntés precedensértékű. Valószínűsíthetjük, hogy a hatóság, miután megismerte az Átlátszó cikkében a kúriai ítéletet, úgy döntött, elébe megy a dolgoknak, csökkenti a kárt, amit az okozhatott volna, ha Debrecenben is kiderül, megint jogellenesen adtak volna engedélyt egy veszélyes beruházásnak, ezért inkább megszüntették az eljárást” – magyarázzák. A Miakö szerint ugyanis hasonló problémák lehettek a Ghibli biztonsági jelentésével is. Mint írták, abban szintén nincsenek benne azok az adatok és mellékletek, amelyeket a fóti raktár kapcsán hiányolt a bíróság. A civilek úgy látják, ha a kormányhivatal nem szünteti meg az eljárást, a bíróság később ugyanúgy megsemmisítette volna a debreceni raktár engedélyét, ahogy az Fóton, valamint a CATL-akkumulátorgyár esetében is történt.

A Miakö bejegyzésére Tompa Enikő, a Tisza Párt egyik debreceni egyéni választókerületi képviselőjelöltje január 3-án egy videóval reagált, amelyben ő is a város nyolcadik akkuipari beruházásának nevezte a Ghibli raktárát. „Egy újabb környezetkárosító beruházás, amiről nem kérdezték meg a debreceni lakosok véleményét” – állította, hozzátéve, szerinte ismét közmeghallgatás nélkül döntöttek a lakosok feje fölött.

A raktár tulajdonosa szerint semmilyen gyártás nem lehet az épületben

A kínai és magyar tulajdonosi háttérrel rendelkező Ghibli által benyújtott biztonsági jelentés a Debrecen déli gazdasági övezetében tervezett tevékenységről azt írja, a telephely rendeltetése logisztikai és raktározási szolgáltatások biztosítása. Állítják, a létesítmény alapvetően nem veszélyes anyagok raktáraként működik majd, hanem általános logisztikai létesítményként, ahol a tárolt áruk jellege és összetétele az ügyféligényeknek megfelelően változhat. Ugyanakkor – mivel a déli ipari parkban működő cégek számára is szolgáltatna – „időszakosan előfordulhat”, hogy a raktárban veszélyes anyagokat is tartalmazó küldeményeket is elhelyeznek. Leszögezik, a veszélyes anyagokat tartalmazó küldeményeket kizárólag zárt csomagolási egységben (raklap, hordó, kanna vagy IBC-tartály) tárolják, csomagbontást nem végeznek. Habár a déli ipari parkban a különböző kínai és dél-koreai cégek főleg akkumulátorokat és akkumulátorok alkatrészeit gyártják, az „akkumulátor” szó egyáltalán nem szerepel a jelentésben.

A Ghibli által hosszútávra bérelt logisztikai csarnok a Xanga csoport kezében van, amelynek tulajdonosa Herdon István üzletember. Ő a Debreciner megkeresésére kifejtette, a létesítmény semmilyen gyártótevékenységre nem alkalmas, nincs is ehhez szükséges infrastruktúrája. Kifejezetten nagy kapacitású logisztikai feladatokra szolgál. Mint mondta, Debrecenben szokatlan lehet egy ekkora méretű raktár, de az országban máshol már elterjedt ez a megoldás.

Herdon valószínűnek nevezte, hogy a Ghibli akkumulátorokat tárolna az épületben. „A gyártó tevékenység abszolút kizárt” – hangsúlyozta. Arra a kérdésünkre, hogy várhatóan új vagy használt, esetleg selejtes akkumulátorokat tárolnának-e itt, azt felelte, exportálásra szánt akkumulátorokról van szó.

„Ez egy zöld csarnok. napelemmel van megoldva a fűtés, hűtés és világítás” – jegyezte meg. Hozzátette, nemcsak akkumulátoripari gyártásra, hanem semmilyen más iparági gyártásra nem alkalmas a Ghibli által bérelt csarnok.

Herdon István arra is kitért, szerinte a hatósági engedélyeztetés éppen arra szolgál, hogy a biztonságot növelje. Úgy fogalmazott, mindenféle termék nagy tömegben való tárolásához speciális engedélyekre van szükség, ezért kezdeményezte a Ghibli az iparbiztonsági engedélyezési eljárást.

Habár az „akkumulátoripari beruházás” kifejezés nem egy jól lehatárolt jogi kategória, a biztonsági jelentés és Herdon István nyilatkozata alapján úgy tűnik, a Ghibli projektje némileg eltér az eddig ismert 7 ilyen projekttől. A különbséget elsősorban az adja, hogy itt a jelenlegi információk szerint nem történik gyártás, míg a BMW, a CATL (és az általuk bérelt Inpark-csarnok), az EcoPro, az EVE Power, a HALMS, valamint a Semcorp üzemeiben az akkumulátorgyártásnak legalább valamilyen fázisa zajlik, illetve akkumulátorokhoz (is) állítanak elő alkatrészeket.

Megjegyzendő azonban, hogy a tárolt akkumulátorok miatt a csarnokban így is nagy mennyiségben lehetnek veszélyes anyagok – hiszen másképp nem is lenne szükség az iparbiztonsági engedélyre.

Az Inpark korábbi projektjéből már akku-összeszerelő lett

Nem a Ghibli projektje azonban az egyetlen „jelölt” a nyolcadik akkuipari beruházásra. Ugyancsak az elmúlt hetek fejleménye, hogy az Inpark ingatlanfejlesztő cégcsoport egy új, 44 ezer négyzetméteres raktárcsarnok építését kezdte meg Debrecen déli ipari parkjában, közvetlenül a cég által korábban ugyanide felépített létesítmény mellett. Ezt a cég december 23-án jelentette be egy közleményben, amelyet a Debreciner szerkesztőségéhez nem juttatott el.

Az önkormányzati média anyaga szerint már zajlanak a föld alatti szerkezetekhez kapcsolódó munkák, nemrég pedig megkapták az építési engedélyt a teljeskörű kivitelezésre is. Az átadást 2026 negyedik negyedévére tervezik. „Az INPARK közleménye szerint a projekt célja, hogy olyan, a legmagasabb befektetői elvárásoknak megfelelő, korszerű ipari infrastruktúrát hozzon létre, amely hosszútávon támogatja mind a térségben működő nemzetközi vállalatok, mind Debrecen gazdasági növekedését” – írják.

A közleményből nem derül ki, hogy milyen tevékenységekre lesz alkalmas az Inpark csarnoka, de azt tudjuk, hogy a már felépített debreceni létesítményüket a CATL használja akkumulátor-modulok összeszerelésére és tárolására. Emlékezetes, hogy az üzem előkészítése mennyire a közvélemény tájékoztatása nélkül zajlott, 2024 elején csak azután adott ki közleményt a beruházó a tervezett összeszerelő üzemről, miután a Debreciner megkereste a céget. Még a nevében is igyekeztek titkolni, hogy milyen projekt valósul meg, ugyanis a kormányhivatal engedélyezési eljárásában a gyár az „elektromobilitást biztosító újratölthető energiatároló (ELBUE) modul összeszerelő üzem” néven futott.

Kerestük az Inparkot és Papp Lászlót (Fidesz), Debrecen polgármesterét, ugyanis szerettük volna megtudni, ebben a csarnokban is akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó tevékenységet fognak-e végezni, illetve milyen módon tervezik tájékoztatni a lakosságot az itt várható tevékenységről. Az általunk kért határidőig egyikük sem válaszolt. Amennyiben ezt később megteszik, cikkünket frissítjük.

Megkérdeztük a CATL-t is, hogy tervezik-e bérbe venni vagy más módon hasznosítani az Inpark új csarnokát, és amennyiben igen, ott milyen tevékenységet végeznek majd. A kínai cég a megkeresésünkre annyit reagált, hogy az ügyben a CATL nem illetékes nyilatkozni.

Frissítés

Cikkünk elkészülte után válaszolt megkeresésünkre az Inpark márkanevet birtokló Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt., de sokkal többet nem tudtunk meg a beruházásukról. „Sajtóközleményünk minden jelenleg releváns információt tartalmazott a projekt kapcsán. Amint fejlesztésünk eljut abba a fázisba, hogy további érdemi információt tudunk róla megosztani, tájékoztatni fogjuk a nyilvánosságot” – írták.