Február 22-én 13 óra 30 perctől, az eredetileg meghirdetett időponthoz képest félórás késéssel ülésezett Debrecen helyi választási bizottsága (HVB). Döntöttek a város déli gazdasági övezetébe tervezett kínai akkumulátorgyár építésének megállításáért beadott helyi népszavazási kezdeményezésekről.

Ahogy azt korábban már ismertettük, az elmúlt hetekben hárman is nyújtottak be kérdéseket a helyi választási irodának (HVI).
Elsőként, január 23-án Mándi László (Momentum) önkormányzati képviselő, akinek a kérdése így hangzott: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Debrecen közigazgatási területén tilos legyen olyan ipari létesítményt létrehozni, amelynek az óránkénti átlagos vízigénye meghaladja a 130 köbméter értéket?”.
Egy nappal később Salánkiné Kuti Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom választókerületi elnöke, aki a következőképp ragadta meg a témát: „Egyetért-e Ön azzal, hogy olyan veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem létesülhessen vagy üzemelhessen Debrecen közigazgatási területén belül, amelynek a szén-dioxid-kibocsátása meghaladja az évi 100 ezer tonna, vagy az ivóvízigénye eléri a napi 10 ezer köbméter értéket?”.
Tóth-Beeri Szilvia magánszemély pedig azt kérdezte volna a debreceniektől: „Egyetért-e ön azzal, hogy le kell állítani, meg kell tiltani a Debrecen közigazgatási területén belül értékes termőföldjeinken elkezdett, és a már megkötött szándéknyilatkozattal rendelkező súlyosan környezetszennyező, veszélyes anyagokat felhasználó és vizeinket jelentős mértékben megterhelő, jelentős részben külföldi munkaerővel működő akkumulátorgyárak létesítését?”.
Utóbbit Szekeres Antal, Debrecen főjegyzője egyszer formai okok miatt már elutasította, de a kezdeményező ismét benyújtotta azt.

A Párbeszéd jelöltje kapta az eddigi DK-s mandátumot

Kovács Tibor József, a HVB elnökének javaslatára a testület előrehozta a Gulácsi Anna Ilona, a DK önkormányzati képviselőjének halálával megüresedett mandátum kiadásáról szóló 4. napirendi pontot. Ismertették, hogy az új képviselő bejelentésére rendelkezésre álló 30 napos határidőn belül négyből három szervezet, a DK, az MSZP és a Párbeszéd tett bejelentéseket, de nem közösen – így szabálytalanul. Mivel a HVB jelzésére sem pótolták a közös bejelentést, a DK-MSZP-Párbeszéd-Szolidaritás szövetség 2019-es kompenzációs listáján soron következő személy mandátumszerzéséről döntött a HVB, aki történetesen a Párbeszéd által jelölt Török Ferenc. A Párbeszédnek most először lesz képviselője a debreceni közgyűlésben.

Megtagadták a civil személy kérdésének hitelesítését egyértelműség hiányára hivatkozva

A HVB elnökének javaslatára először Tóth-Beeri Szilvia magánszemély beadványát tárgyalták. Kovács Tibor József elnök elmondta, elsősorban az egyértelműség kérdését (a választók és a jogalkotó felé) kell vizsgálniuk. A testület elnöke kifejtette, álláspontja szerint a benyújtott kérdés több kérdés egyben történt megfogalmazása, ezért előfordulhat, hogy a választó különböző válaszokat adhatna az egyes részekre, így sérül az egyértelműség kritériuma. Másrészt a feltett kérdés nem alkalmas arra, hogy a választó egyértelműen tudja, mi lesz a döntés következménye, ahogy a város közgyűlése számára sem lenne ez világos. Az egyértelműség hiányában azt javasolta, tagadják meg a hitelesítést. A döntést egyhangúlag fogadta el a testület.

A Mi Hazánk Mozgalom kérdését sem hitelesítették

Salánkiné Kuti Zsuzsanna kérdésével kapcsolatban a HVB elnöke ugyancsak az egyértelműséget hiányolta, mint mondta, elképzelhető, hogy a választópolgárok eltérő választ adnának a kérdés egyes részeire. Elmondta továbbá, a közgyűlés hatáskörét is vizsgálni kell a döntés során, a szén-dioxid-kibocsátás ügyében pedig ez nem egyértelmű. Mint mondta, vizsgálni kell továbbá az Alaptörvénynek való megfelelést is. Kovács Tibor József szerint alapvető jog korlátozása is felmerülhet a kérdésnél egyrészt a szén-dioxiddal, másrészt a vízigénnyel kapcsolatban. „A kérdés alapján, ha ezek helyi népszavazás tárgyai lehetnének, olyan döntés kényszere merülhetne fel a népszavazás eredménye tekintetében, amely alapjogi korlátozásra irányul” – fogalmazott. Azt is megjegyezte, az ivóvíz kapcsán is sérül az egyértelműség kritériuma. Hozzátette továbbá, Debrecen területén már most is üzemelhetnek olyan gyárak, amelyeket tiltana a népszavazás, ezért a közgyűlés nem tudna egyértelmű döntést hozni. A kérdés hitelesítésének megtagadását egyhangúlag fogadták el.

Az egyértelműséget hiányolták a Momentum kérdésénél is

Mándi László kérdésével kapcsolatban a HVB elnöke elmondta, álláspontja szerint a kérdésben több olyan kifejezés is szerepel, amelyek miatt sérül az egyértelműség követelménye. Azt is kifogásolta, hogy a kérdés nem tesz különbséget a víztípusok között, ezért itt is sérül ez a kritérium. A kúria által folytatott joggyakorlatra hivatkozva továbbá kifejtette, nem hozhat alapjogot sértő döntést a közgyűlés, egy eredményes népszavazás esetén pedig szerinte akár ezt is kellene hoznia a testületnek. Így a kérdés hitelesítésének elutasítását javasolta. A határozatot egyhangúlag fogadta el a HVB.

A kezdeményezők a bizottság döntéseivel szemben még fellebbezhetnek, az egyikőjük szervezete már be is jelentette, hogy megteszi.

„A kormány, az állam és a városvezetés semmibe veszi a debrecenieket”

Az ülés befejezése után sajtóközleményt adott ki a Momentum fővárosi központja, amiben azt írják: „sajnos nem lepődtünk meg, a Helyi Választási Bizottság a titkolózó fideszes vezetés és a vízmérgező akkumulátorgyárat építő CATL oldalára állt a debreceniekkel szemben. Miután rájöttek, hogy a Momentum meg fogja csinálni az aláírásgyűjtést és népszavazást kell tartani a vízzabáló gyárról, elutasították ugyanazt a kérdést, amit korábban már átengedtek egyszer.”

A Momentum szerint a döntés tisztázta a helyzetet: „a kormány, az állam és a városvezetés semmibe veszi a debrecenieket. Nekik nem fontos az emberek egészsége.” Közleményükben bejelentették, hogy bírósághoz fordulnak, fellebbezést adnak be a Helyi Választási Bizottság döntésével szemben.